2018. június 10., vasárnap

A 10 legjobb, legismertebb kalandregény

=" A 10 legjobb, legismertebb kalandregeny
A 10 legjobb, legismertebb kalandregény





A 10 legjobb, legismertebb kalandregény összeállításakor nagyon nehéz dolgom volt, ugyanis nincsen totálisan objektív, statisztikai lista, amelyben eladási, olvasottsági és ismertségi adatok egyaránt szerepelnének.
Van számtalan lista, de ezek vagy nem teljesen, vagy magánemberek általi szubjektív listák, vagy keverik bennük a kalandot más műfajokkal. Így kénytelen voltam számtalan oldalt végigböngészni, és azt a 10 kalandregényt tettem ide, amelyekből egyrészt a legtöbb elkelt világszerte, másrészt a legismertebbek is. Mindegyikből készültek filmek.



Ezek valódi kalandregények és nem fantasztikummal, fantasy -vel, meg mindenféle mással kevert listák, mint oly sok más oldalon. Többségükről írtam is már külön cikket, így tudtam arra is hivatkozni, ha valaki bővebb információra kíváncsi. Időrendi sorrendben mutatom be őket.




Daniel Defoe – Robinson Crusoe 1719



Defoe ezzel a művével megalapozta a hajótöröttes-szigetes kalandregények népszerűségét a következő évszázadokra. Már a megjelenése évében többször kiadták és azóta évszázadokon át a legismertebb ilyen jellegű regény.

Defoe - Robinson 1719

Érdekes, hogy a Robinson Crusoe regény nagy részében inkább leírás, a főszereplő túlélését mutatja be, izgalom inkább a könyv elején és végén van, népszerűségben mégis megelőzi a sokkal akciódúsabb kalandregényeket.
A 19. század végéig ez a könyv érte meg a legtöbb kiadást, fordítást, vagy spin-off verziót. Defoe is írt két folytatást, amelyek azonban kevésbé ismertek. A könyvet itt jellemeztem részletesen: A hajótöröttes regények klasszikusa




James Fenimore Cooper – Az utolsó mohikán 1826



Az utolsó mohikán könyvet már két éve bemutattam (katt. a címre), valami miatt pont ezt a Cooper regényt kapták fel nagyon. Ez a könyv már majdnem határeset, mivel a közepét tekintve van némi történelmi vonatkozása.

Az utolso mohikán

Coopert a korában sikerei ellenére is gyakran kritizálták a stílusa miatt, azonban az idő rácáfolt erre, mármint abban a tekintetben, hogy a regény népszerűsége töretlen maradt. A regény által a mohikánok örök emlékezete fennmaradt, és mindmáig ez a legkelendőbb regénye az írónak.




Herman Melville – Moby Dick, a fehér bálna 1851



A Moby Dick -et is jó párszor elolvastam gyermekkorom óta, azonban nem tartozik a kedvenceim közé. Elég nehéz könyv, de gyermekként lenyűgözött a nagy ámbrás cet, és mindig nagy izgalommal vártam.
A Moby Dick -et rengetegszer dolgozták fel filmen is, és némelyik változat nagyon hasonlít a könyvre. A tengeri történetek egyik legismertebbje, bár kétségkívül vannak benne írói túlzások is. Néha el is gondolkodtam, ki az igazi főszereplő; az elbeszélő, Ishmael, vagy Ahab kapitány, netán maga Moby Dick?
Meg kell jegyezni, hogy a Moby Dick megjelenésekor kudarc volt, és csak az író halála után vált az egyik leghíresebb regénnyé a világon. Maga Melville szolgált bálnavadászhajón, és valóban megélt kalandjaiból merített a műhöz.




Jules Verne – 80 nap alatt a Föld körül 1873



A 80 nap alatt a Föld körül könyvet nemis olyan régen mutattam be. A Verne népszerűségi-eladási listákat nézve ez csak egy hajszállal előzte meg A rejtelmes szigetet, amely szerintem tízszer olyan fárasztó regény mint ez. Igazából a 20 000 mérföld a tenger alatt című könyve mindkettőt megelőzi, de az a besorolás szerint már a fantasztikus témájú könyvekhez tartozik.
Nekem ebben a könyvben az tetszett, hogy nem olyan hosszú, viszont kellően változatos, izgalmas. A témája miatt nem véletlenül lett világhírű, és nagy tömegekkel megismertette az utazási helyszíneken levő közlekedési lehetőségeket abban az időben.




Robert Louis Stevenson – A kincses sziget 1883



Ha a Robinsont a hajótöröttes, ezt a regényt a kalózos-kincses-szigetes regények egyik alapművének lehet tekinteni. Ez igazából félig-meddig ifjúsági regény is, mert egy fiú szemszögéből meséli el a történteket. Nagy hatása volt a későbbi kalózregényekre (és filmekre is) gondoljunk a falábú tengerészekre-kalózokra, vállán papagájjal, és félszemű kalózra, vagy a kincses térképre.


Stevenson - Kincses sziget 1883

Ennek a könyvnek is számos valóságalapja van, és számtalan filmes változata is létrejött. Több előzménye is volt regényalakban – persze teljesen más történettel – de a kincskereső kalózos könyvek ezzel értek el a csúcspontra a 19. században. Stevensonra is hatással voltak a régebbi szigetes-kalózos történetek, és több ötletet is merített belőlük.




H. Rider Haggard – Salamon király kincse 1885



A cím igazából Salamon király bányái és nem kincse, de magyar címfordítások terén mindig is szerettek egyénieskedni. Eme történetet filmekből ismertem meg, különösen a 80-as évekbeli Allan Quatermain kalandfilmekből. Ez volt az első, teljesen Afrikában játszódó, angol nyelvű regény, s egyben az első „elveszett világ -os”.
Mivel Haggard hosszabb ideig élt Afrikában, ottani ismeretei segítették a könyv hitelességének és részleteinek megformálásában. 1965-ben minden idők egyik legkedveltebb könyve lett, 83 milliós eladási példányszámával.




Karl May – Winnetou 1893



Kíváncsi voltam, Karl May – akinek több, mint 200 millió példányban adták ki műveit – melyik könyve áll a könyvlisták és az összesített listák első helyén. A legtöbbször a Winnetou 1. része vezette ezeket a listákat, de ez szorosan összetartozik a második és harmadik résszel, amelyek szintén abban az évben jelentek meg.
A Winnetou trilógiának volt már előzménye, amelyeket az író 1883-ban összesített és bővített, így jelentek meg ezek a regények. De erről már írtam is a Winnetou -ról szóló könyvbemutató cikkemben. A három regény közül ez tetszett a legjobban, és elég nagy siker ahhoz képest, hogy nem angolszász, hanem német íróról van szó.




Ruyard Kipling – A dzsungel könyve 1894



Ez valójában egy novellagyűjtemény. A dzsungel könyve egy fiú és a dzsungel állatai által történetekbe ágyazott társadalmi mondanivaló, számos tanulsággal. Az előző könyvekhez képest ez inkább gyermekek számára íródott, mégis, bizonyos szempontból – és a filmfeldolgozásokat is tekintve – helytáll a felnőtt irodalomban is.

Kipling - A dzsungel könyve 1894

A vadonban felnövő gyermek témája új távlatokat nyitott meg, Maugli a hős egészen különleges típusa, amely megjelenése előtt nem volt divatos. A gyermek és a kaland irodalomban is az egyik legismertebb mű, számos megjelenéssel, folytatásokkal és még több film, animációs, és sorozatbeli feldolgozással.




Jack London – A vadon szava 1903



Ez a könyv pedig a szánhúzó kutyás kalandtörténetek egyik alaptípusa, illetve közülük talán a legismertebb. Jack London eme regényét több más története megelőzte, végül ez lett a legnépszerűbb regénye, amely megalapozta hírnevét.
Természetesen ezt is jó néhányszor feldolgozták filmen is, hiszen a vadonban helytálló, különleges kutya története örök hálás téma. A vadon szava a civilizáció találkozása az északi ősvadonnal, egy kutya helytállása a vadállatok között.




Edgar Rice Burroughs – Tarzan, a majomember 1912



Az összes Tarzan könyv közül kétségkívül ez a legismertebb, s ezt dolgozták fel a legtöbbször filmen. Szerintem nem ez a legjobb az egész Tarzan sorozatból, de többé-kevésbé ez került eladásra a legnagyobb példányszámban, hiszen általában az első kötet kiadásával kezdik…


Burroughs - Tarzan, a majomember 1912

Többen ismerik a filmeket, mint a könyveket, de a filmekben megváltoztatták az eredeti történetet, azon kívül egyik sem ér a regények nyomába. Ez a mű írja le Tarzan születését és felnövését, és a sorozat gyökere. Nekem annyira tetszettek ezek a regények, hogy külön weboldalt csináltam a témának, melyben a könyveket is bemutatom, és persze itt a blogban is, egyenként.




Végszó, és saját toplistám



Mivel 10 helyett vagy 100 kalandregény van, amely világszerte ismertté vált, és máig nagyon kelendő, könnyebb lett volna egy hosszabb listát készíteni. Így sok más könyv is belekerült volna, amely itt nem fért be. De a rengeteg weboldal alapján, ahol adatok is voltak, többé-kevésbé ez a 10 könyv volt a legkelendőbb és legismertebb az utóbbi századokban.
Kíváncsi voltam, tudok e a saját kalandregény gyűjteményemből egy top 10 -es listát összeállítani, de sokkal nehezebb volt, mint gondoltam. Ugyanúgy, ahogyan a zenei és filmes blogjaimnál, itt is annyira szoros a „tetszési indexem”, hogy egy ilyen lista nem lehet örökké egyforma, ezért 20 könyvet választottam. Pillanatnyilag ezek a kalandregények alkotják nálam a top 20 -at, a kötetek megjelenésének sorrendjében:
(Amelyekről külön cikket írtam, linkké alakítottam, kivéve, ha fentebb már szerepeltek linkként is.)


James Fenimore Cooper - Az utolsó mohikán 1826
Karl May - Winnetou I. (Old Shatterhand, Sam Hawkens) 1893
Edgar Rice Burroughs - Tarzan a majomember 1911-1912
Edgar Rice Burroughs - Tarzan visszatér 1912-1913
Edgar Rice Burroughs - Tarzan a fenevadak élén 1914
Edgar Rice Burroughs - Tarzan fia 1915
Edgar Rice Burroughs - Tarzan a rettenetes 1920
Edgar Rice Burroughs - Tarzan és az aranyszőrű oroszlán 1922
Edgar Rice Burroughs – Tarzan, a legyőzhetetlen 1930
Edgar Rice Burroughs – Tarzan, és a párducemberek 1931


Erre a 20. helyre olyan sok volt a „jelentkező”, hogy végül azok közül választottam, amelyeket 1000 év múlva és az ezredik alkalommal is ugyanolyan szívesen olvasnék. Mint látható, nálam Cooper és Burroughs regényei abszolút kedvencek, Karl May egyes művei pedig az utóbbi években kerültek be a listámba.



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.06.10. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.



2018. május 6., vasárnap

James Fenimore Cooper A préri regény

=" James Fenimore Cooper A preri regeny
James Fenimore Cooper A préri regény





James Fenimore Cooper A préri regénye 1927-ben jelent meg. Ez a harmadik könyv a Bőrharisnya sorozatból, de kronológiailag az utolsó történet, amely Natty Bumpo utolsó éveit meséli el. Az 1804-ben játszódó történet a nagyrészt még meghódításra váró, hatalmas észak-amerikai préri világában játszódik, ahol vad indián törzsek, merész telepesek kalandoznak, és a természet még a maga szépségében virul.





A préri könyv tartalom, történet



Ishmael Bush, a tagbaszakadt családfő, feleségével, sógorával és hét jól megtermett fiával halad a prérin. Velük vannak még a gyerekek és egy fiatal nő is. Egy idős trapperrel találkoznak, aki táborhelyet mutat nekik, ahol a ponyvás szekerekkel letelepednek.
A vacsora után a lány távolabb megy, és beszélgetni kezd az öregemberrel. Hamarosan felbukkan egy fiatal méhvadász, akiről kiderül, hogy csak a lány miatt követi a családot, titokban. Azonban nem tudják befejezni beszélgetésüket, mert sziú lovascsapat bukkan fel és észreveszi őket.


Cooper A préri bölényvadászat


A sziúk elhajtják a telepes család állatait, akik kénytelenek kézi erővel tovább húzni a szekereket egy védett sziklahegyre, amelyet az öreg trapper mutat nekik. Közben megérkezik Battius, az orvos, aki növények és állatok felfedezésével foglalkozott, ezért mindig eltávolodott a karavántól.
Amikor egy napon a trapper és a méhvadász bölénypúpot süt, odamegy hozzájuk a doktor, s hamarosan megjelenik egy fiatal katonatiszt. Az ő története kapcsolódik a trapper fiatalkorához, s általa új megvilágításba kerül Ishmael útja is. Van ugyanis egy külön sátruk, amelybe senki sem léphet be. Ráadásul a telepesek vadászatán eltűnik Asa, a legidősebb legény, és senki sem tudja mi lett vele.




A préri könyv értékelés, jellemzés



Ezt a regényt is a Nagy Indiánkönyvben olvastam, máig úgy van meg. Akkoriban gondolkoztam, vajon miért Az utolsó mohikán szereplőire vannak visszautalások, s azok leszármazottja jelenik meg a regényben. Azóta tudom már, hogy A préri az után a regény után íródott. Mivel itt a páni indánok a „jók” és a sziúk a rosszak, ezért volt fura Kevin Costner 1990-es Oscar díjas filmjében ennek fordítottja.
Egy kis ellentmondás, hogy a könyv elején az 1804-es évszám van megadva, később, Battius doktor naplójában az 1805-ös évről ír. Egész szokatlan viszontlátni drága főhősünket, Natty Bamppo -t távol minden régi baráttól, 80 évesen a vad prérin. Most már nem az ügyessége és ereje a fő erénye, hanem tapasztalata, esze és bölcsessége.


Lovasok a prérin

Egész szimpatikus, ahogyan kialakult az a külön „klikk” a trapperrel, méhvadásszal, katonatiszttel, a lánnyal, Ellennel, a doktorral, egy „új” lánnyal, és a páni indiánnal. Ők a történet pozitív figurái, akik nem mindennapi kalandokon esnek át, s akikért szurkolunk. Ishmael csapata elég vegyes, vannak jó és rossz jellemzőik.
Annak idején gyermekként nem értettem, hogy a vadász, aki mindig igazat mond, itt hogyhogy félrevezeti az indiánokat. Azóta persze rájöttem, hogy a becsület nem örök igazmondást jelent, hanem sokkal inkább igaz emberséget, melyben a szeretet magasabb rendű annál, mint hogy a személy szóbelileg tiszta maradjon.
A trapper azért mondott mást, hogy ezáltal megmentse barátai életét, lemondva ezzel arról, hogy egyenes legyen és az indiánok is igaznak tartsák. A páni indián a klasszikus Cooper -i mintatípus, a nemes, igaz szívű, és bátor indián ideálból. A szerepe először csekély, majd a regény végére megnő.
A szerző „szokás szerint” itt is jó és rossz indián törzseket különböztet meg, csupán itt az irokézek helyét a sziúk, a delavárok/mohikánok jellegét pedig a pánik veszik fel. Nyilvánvalóan ezek túlzások, bár akkoriban bizonyos fokig ez lehetett a tapasztalat. Van néhány igencsak humoros jelenet is A préri regényben
Például amikor Matori, a sziúk főnöke a fogságába került Inez helyett -akire szemet vetett – felajánlja Ishmaelnek legfiatalabb feleségét. „– Mondd meg Nagy Bivalynak, hogy kergesse el ezt a csúnya vénasszonyt” – ezzel Eszterre, a férfi feleségére utalt. Na ezen padlón voltam a nevetéstől, és még utána is mondott pár dolgot róla. Azért (is) volt olyan humoros, mert több mindenben igaza volt a sziúnak az asszonyt illetően.


A préri regény

A „végső” ütközet egy kicsit gyorsan lezárult, bár régebben mindig elégedett voltam vele, amikor olvastam. Azon sokszor csodálkoztam, hogy lehetett a squatternek (Ishmael) és feleségének annyi gyermeke. Mert ha leszámítjuk a 7 nagy darab legényt, rajtuk kívül még ott volt egy csomó fiú és lány. Annak örültem, hogy Tacsihcsanát a páni főnök, Sziklaszív magához vette.
A préritüzes jelenet, ahogyan a trapper megmentette őket, akkoriban nem teljesen volt világos számomra, és még ma sem egyértelmű. A módszert csak leírta a szerző, de nem magyarázta meg. Kíváncsi lennék arra is, ki az, akire gondolt, hogy ráhagyja a fegyverét a főszereplő, bár említette a helyet, az Otsego tó közeli településnek.
A préri regény vége, Natty Bamppo utolsó órái nagyon szívszorítóak voltak számomra, akárhányszor olvastam. Gyermekként „hozzám nőttek” ezek a történetek, és nehéz volt a válás. Csak azt sajnálom, hogy ezek a fordítások több mindent kihagytak az eredeti szövegből.


Értékelés (saját tetszési indexem)
8
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.05.06. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

2018. március 17., szombat

Carlos Castaneda – Az álmodás művészete könyv

=" Carlos Castaneda – Az almodas muveszete konyv
Carlos Castaneda – Az álmodás művészete könyv



Carlos CastanedaAz álmodás művészete könyve 1993-ban jelent meg. Ez a könyv az általam már bemutatott, 1987-es A csend ereje művet követi a sorban. De míg utóbbi főleg a „cserkészés” tudományával foglalkozik, addig Az álmodás művészete az „álmodás” tudományával.



Carlos Castaneda – Az álmodás művészete tartalom, történet



Castanedát Don Juan két állapotban tanította, egyrészt a szokványos, hétköznapi, másrészt egy módosított tudatállapotban, melyet ő a második figyelem állapotának nevezett. A második figyelem állapotában találkozott Don Juan társaival és más tanítványokkal is, azonban a hétköznapi tudatosság állapotában ezekre nem emlékezett.
Castaneda elmondása szerint Don Juan és társai távozta után – 1973-tól 1988-ig tartott - míg az évek során sikerült felidéznie magában ezeket az eseményeket, majd időrendi sorrendbe is helyeznie emlékezetében. Ez a könyv a második figyelemben tett élményeiről és tanulási folyamatáról szól.
Carlos fokozatosan halad tanítója általi gyakorlatokat követve az álombeli birodalom meghódtásában. Az egész azzal kezdődik, hogy egy testrészét meg kell találnia álmában. Majd el kell érnie, hogy tekintete kontrollálásával „egyben tartsa” az álombéli helyet. A következőkben pedig egyik álomból a másikba ébrednie.

Az álmodás művészete

Eze gyakorlatok során egyre tudatosabbá válik ezeken a helyeken és helyzetekben és kapcsolatba kerül nem szerves lényekkel. Egyikük, a „megbízó” folyamatos instrukciókkal látja el. Don Juan figyelmezteti, milyen veszélyes terep ez, mert kíváncsisága és tudásvágya felhasználásával ezek a lények egyre messzebb csalják azokba a világokba.
Amikor megjelenik valaki, aki nem abba a világba tartozik és Carlos erős vágyat érez a kiszabadítására. A helyzetet kihasználják a nem szerves lények, miáltal nagy bajba kerül.



Az álmodás művészete könyv gyakorlati tanításai



Nagyon fontos technikák és gyakorlatok vannak bemutatva ebben a könyvben, amelyek lényeges részét képezik a tolték tudás átadásának.
Az álmodás kapuinak bemutatása és az álmodás irányítása alá vonásának teljes útja le van fektetve. Ennek során el lehet jutni addig, amíg valaki tudatosan érzékeli az energiatestét, amely különvált fizikai testétől. Erről meg is győződik és tudatosan tartózkodik a más világokban.
Amikor Carlos felteszi a kérdést, hogy mi a célja az álmodási gyakorlatok általi más világok érzékelésének, Don Juan így válaszol:
„ – Igazi kereskedő módjára beszélsz. Mekkora a kockázat, kérdezed,mekkora a százalékban kifejezett nyereség a befektetéshez képest? Jobb lesz tőle nekem? Nem lehet megmondani. A kereskedő elme kereskedik. De a szabadság nem lehet befektetés. A szabadság egy vég nélküli kaland, ahol az életünket tesszük kockára és még többet is, néhány pillanatért, ami túl van világokon, gondolatokon, érzéseken.”

Castaneda álmodás gyakorlatok

Az összegzésről (amikor a múlt eseményeit újraéljük gondolatban, s elengedjük) is részletes leírás található itt.

Arra a kérdésre, mit tegyen, hogy kiszabaduljon a szervetlen lények hatásköréből, Don Juan ezt felelte:
„ – Légy kikezdhetetlen. Már tucatszor mondtam neked. Kikezdhetetlennek lenni annyi, hogy az életedet egyenesbe teszed annak érdekében, hogy támogasd a döntéseidet és aztán nem a tőled telhető legjobbat, hanem inkább nagyon sokat teszel azért, hogy véghez vidd azokat a döntéseket. Amikor nem döntesz el semmit, akkor pusztán szedett-vedett módon rulettezel az életeddel.”


Az álmodás négy kapuja levezetése a könyv vége felé, a halállal dacoló bemutatásában teljesedik ki. Ő tovább finomítja a technikák felvázolását, és egy saját álomban vezeti végig a főszereplőt.
Az álmodás művészete regény gyakorlati lényege az álmodás kontrollja által az energiatest tökéletesítése, tudatosítása, ezáltal más világok felfedezése. Ez több mint tudatos álom, mert a gyakorlatok magasabb fokozatai összekötik az álmodás világait a hétköznapi világgal. Sőt a hétköznapi világ más helyeire viszik a gyakorlót, illetve hétköznapi helyzetből álmodásba.



Az Álmodás művészete értékelés, jellemzés



Az Álmodás művészete könyvet is már csak rendelve tudtam megszerezi, az előzőhöz hasonlóan. Ez sosem tartozott a kedvenceim közé a Castaneda sorozatban. Hiányoznak a régebbi gördülékeny párbeszédek és történetek, vagy a szereplőkkel történő események. Akkor lesz igazán izgalmas, amikor Carlos energiáit teljesen felemésztik a szervetlen lények, és Don Juan társaságának kell visszahoznia, ami megmaradt belőle.
A „kék felderítő” is egy olyan dolog, ami már-már fantasztikusnak hat földhözragadt világunkban. Az egész betetőzéseként pedig a halállal dacoló megjelenése és kalauzolása az ő álmodásában még nehezebben megfoghatóvá teszi az egészet.
Mindenképpen rendkívül értékes az álmodás kivitelezésének gyakorlatsorozata, amely azonban veszélyeket is rejthet magában a gyanútlan gyakorló számára. Az is jó, hogy itt mélyebben belemerülünk az energetikába, amelynek ismerete oly mély volt őseinknél.


A halállal dacoló

Bár Az álmodás művészete is regény, sosem lennék képes kitalált történetként tekinteni rá, aminthogy nem is az. 1993-ban tért vissza hosszú idő után a nyilvánosság elé az író, és ekkor jelent meg ez a könyv. Itt bukkannak fel új társai, akik az ő saját „társaságának” tagjai. Carol Tiggs, Florinda Grau és Taisha Abelar, a három nő vele együtt kezdett ezen évtől workshop -okat tartani. Utóbbi kettő könyvet is írt.
Nehéz az álmodás művészetét olyan valakinek bemutatni, aki nem ismeri az emberi energetikát, ami a láthatón túl van, mégis működtet mindent. De a könyv még a témában jártas embert is nyitott kérdések sorában hagyja. Felemel egy szintre, ami már az álmodás művészete, de a teljes megértés itt csődöt mond, mert előbb az átélésnek kell megtörténnie, amelyet mindenki csak maga tehet meg.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!


2018. január 26., péntek

A fekete lyuk tudományos-fantasztikus filmregény

=" A fekete lyuk tudomanyos-fantasztikus filmregeny
A fekete lyuk tudományos-fantasztikus filmregény




Alan Dean Foster A fekete lyuk tudományos-fantasztikus filmregénye 1979-ben jelent meg. A könyv az azonos című film alapján készült, bár van benne eltérés. Magyarországon a Gulliver kiadónál adták ki 1991-ben.






Alan Dean Foster A fekete lyuk tartalom, történet



A Palominó kutatóűrhajó visszatérőben van távoli útjáról, melynek során idegen létformákat kerestek. Sajnos néhány apróságon kívül nem leltek komoly felfedezésre, így némileg csalódottak. A hajó kapitánya Dan Holland, az első tiszt a fiatal Pizer, Kate McCrae munkája a tudományos-technikai dolgokkal kapcsolatos, Alex Durant fizikus, Harry Boots pedig újságíróként van jelen. Társuk Vincent, az intelligens és néha humorizáló robot.


A fekete lyuk tartalom, történet

Egy különös jelenség vonja magára a figyelmüket. Hatalmas fekete lyuk felé közelednek, amely minden csillagot és más égitestet magába szippant a környéken. De még ennél is nagyobb meglepetés éri őket, amikor a lyuk túloldalán felfedezik, hogy egy gigászi űrhajó áll. A csillagászati törvényeknek mintegy ellentmondva „lehorgonyzott” az űrben és semerre sem mozdul.
Utánanézve az adatbázisukban, kiderül, hogy a hajó a Hattyú, az egykori nagy expedíció járműve, amely küldetéséből nem tért vissza a Földre. Próbálnak kapcsolatba lépni vele, de nem érkezik visszajelzés. Ahhoz, hogy a közelébe férkőzhessenek, veszélyes mértékben meg kell közelíteniük a fekete lyukat. Ügyes manőverezéssel sikerül eljutniuk a Hattyúhoz, ahol döbbenten észlelik, hogy a körülötte levő térben teljes nyugalom van.
Kíváncsiak, ezt hogyan érhették el a hajó irányítói, ezért megpróbálják körberepülni. Az orr részhez érve azonban váratlanul elkapja őket a fekete lyuk vonzása, és hirtelen „zuhanni” kezdenek felé. Minden tudásukra szükség van, hogy a hajót, s ezáltal az életüket megmentsék.




Alan Dean Foster A fekete lyuk értékelés, jellemzés, élmények



Az azonos című film nagy kedvencem volt gyermekkoromban, írtam is róla itt: Tudományos-fantasztikus filmek. Amikor 1991 -ben megjelent magyarul a könyv, eszembe sem jutott hogy filmregény, úgy olvastam, mintha a regény alapján készült volna a film. Számomra az ideális sci-fi, a távoli űr a maga titokzatosságával, és a fekete lyuk, amely egyik abszolút kedvenc témám a műfajban.

Alan Dean Foster A fekete lyuk könyv

A film és a könyv egyaránt borongós, sötét hangulatú, de egyben rendkívül vonzó és izgató annak, aki szereti a valódi tudományos fantasztikumot. Alan Dean Foster mesterien megjeleníti és közelebb hozza a figurákat, akiket a filmben megismerhettünk. Mind a hat karakter annyira eltérő, jellegzetes vonásokkal és viselkedésmintával rendelkezik, hogy összjátékuk számos lehetőséges végkifejlettel kecsegtet. De persze nem szabad elfeledkeznünk a robotokról sem. Vincent már-már emberi a viselkedését, beszédmódját és cselekvéseit tekintve. Maximilian egy hallgatag, de annál veszedelmesebb óriás, Bob pedig az alázat és a megfélemlített, de hősies egyén példája.
A tudományos rész érdekes, és elgondolkodtató elméleteket vet fel, amelyekre persze csak vázlatosan kapunk magyarázatot. Bár ez a könyv egyáltalán nem horror, mégis a Hattyúban van valami kísérteties, és a későbbiek fényében ennek okát már értjük is. Amikor Vincent és Bob a többi robottal játszottak, a regényben biliárdoznak, de a filmben lézerrel lőttek célpontokra.


A fekete lyuk jellemzés

A fekete lyuk regény a vége felé közeledve lesz egyre izgalmasabb, és a végjáték teszi fel a koronát az egészre. Ebben nagyon gyorsan pörögnek az események, és szinte lehetetlennek tűnik megúszni a szereplők szemszögéből. De a legvége mégsem pontosan ugyanaz, mint a filmben. Van egy kis eltérés, aminek nem tudom mi az oka, de mindkettő lenyűgözött.
Végül eljutunk oda, ahol megszűnik minden általunk ismert fizikai törvény, a legnagyobb test is parányivá zsugorodik, a megismerhetetlenség, a végtelen, egy másik világ kapuja, a fekete lyuk.


Értékelés (saját tetszési indexem)
8
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)



Ajánlott cikkek: Az utolsó csillaghajó


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!


2018. január 14., vasárnap

Robin Hood A tolvajok fejedelme filmregény

=" Robin Hood A tolvajok fejedelme filmregeny
Robin Hood A tolvajok fejedelme filmregény




Simon Green Robin Hood A tolvajok fejedelme című filmregénye 1991-ben jelent meg. Simon Richard Green egy brit sci-fi és fantasy író. A tolvajok fejedelme filmregényt Magyarországon a debreceni Phoenix kiadónál adták ki, szintén 1991-ben. A könyv az azonos című film írott verziója, de annál valamivel részletesebb, s árnyaltabb.






Simon Green Robin Hood A tolvajok fejedelme tartalom történet




Jeruzsálemben, 1194-ben, a tömlöcben raboskodik Robin of Lockley és társa, Péter. Mikor arra kerül a sor, hogy Péternek a karját a hóhér levágja, Robin rátámad a segédekre. Csakhamar elintézik a hóhért és társait, de egy mórra, Azeemre van szükségük, hogy kijussanak, mielőtt az őrök elkapják őket.

A folyó, ahol Robin megküzdött Little Johnnal
A folyó, ahol Robin megküzdött Little Johnnal

Közben Angliában egyesek a király ellen szervezkednek, és a Robin uradalma közeli vidéken is megjelennek. A gazfickók lépre csalják Robin apját, aki nem akar árulóvá válni, ezért nem hagyhatják életben.
Robin megérkezik szülőföldjére Azeemmel. Útban hazafelé egy fiúcskát hajszoló bandával találkoznak. Kiderül, hogy egy elejtett szarvas miatt akarják elkapni. Robin közbelép, megvédi, s kideríti, hogy az üldözők vezetője Guy of Gisborne, a bíró kuzinja. Most a nottinghami bíró korlátlan úr a környéken, s kíméletlenül érvényesíti a jogait.
Robin hazaérve mélységes csalódással szemléli felégetett kastélyuk romjait. Egyedül öreg, megvakított szolgájukat találja ott. A gaztett mögött a bíró és a mellé állt nemesek állnak. Találkozik Marian -nel, gyermekkori ismerősével, aki a király rokona, s mostanában a szegényeknek adakozik.

Robin Hood fája
Robin Hood fája

De a legnagyobb meglepetések akkor várják, amikor a hírhedt sherwoodi erdőbe mennek. Egy nagy darab, furkósbottal harcoló férfival kell birokra kelnie. Csakhamar kiderül, hogy egy egész kompánia található az erdőben, mind olyan emberek, akik a bíró sanyargatásai elől menekültek oda.





Robin Hood A tolvajok fejedelme értékelés, jellemzés, emlékek, élmények



1991-ben nagyon tetszett ez a történelmi kalandregény, mint ahogyan a belőle készült film is. Robin Hood eme feldolgozását nagyon jól kitalálták, a történet izgalmas, sokszínű és nagy élmény volt az olvasása. Rengeteg szereplőt mozgat, s mindannyiuk erős, összetéveszthetetlen karakter.

Robin Hood szobra a sherwoodi erdőben
Robin Hood szobra a sherwoodi erdőben

Talán az egyetlen Robin Hood történet, amely Jeruzsálemben kezdődik. Olyan jól van kiépítve és levezetve az egész sztori, hogy egyetlen hibát, unalmas pillanatot sem találtam benne. A drámai csúcspont az, amikor a „vadak” letámadják az erdőlakók táborát. Ez hátborzongatóan lenyűgöző és fájdalmas volt a filmben és a könyvben is.
Viszont a filmben szászoknak hívták őket, a regényben pedig északi keltákról van szó. Valószínű a régi magyar szinkronban volt rossz a fordítás, mert az angol eredetiben is keltákról beszélnek.
A Robin Hood - A tolvajok fejedelme regényben élesen kiemelkedik a „gonosz”, a bíró a csúf Mortianna által egy sötét, beteges, boszorkányos kultuszt követ, titokban megvetve a kereszténységet. Ez szintén olyan elem, amellyel más Robin Hood történetekben nem nagyon lehet találkozni.

Jellegzetes fa a sherwoodi erdőből
Jellegzetes fa a sherwoodi erdőből

Mándy Iván könyve, a Robin Hood is nagyon jó volt, de a tolvajok fejedelmével nem veszi fel a versenyt. Míg az vidámabb, lazább, ez a filmregény nagyon is ”komoly”, bár humorral sincs híján, itt vérre és életekre megy a játék. A végére nagyon izgalmas lett, az olvasó csak kapkodja a fejét az események sodrásában.
Olvastam, hogy annak idején fanyalogtak a kritikusok a film bemutatásakor. Aki ennél jobban megformál egy történetet, az előtt le a kalappal. Szerencsére a film nagy siker lett, és a regény is káprázatos. Számomra tökéletes élményt nyújtott.



Értékelés (saját tetszési indexem)
8
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)



Ajánlott cikkek: Örök hősök
                         A viking asszonya


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!