2018. július 13., péntek

Castaneda - Másik világ kapujában könyv bemutatás

=" Castaneda Masik vilag kapujaban konyv bemutatas
Castaneda Másik világ kapujában könyv bemutatás





Carlos Castaneda Másik világ kapujában kötete 1971-ben jelent meg Amerikában, A Separate Reality: Further Conversations With Don Juan címmel. A Magyarországon 1994-ben kiadott műben Castaneda visszatér jaki indián tanítójához, és az általa leírt tapasztalatait, élményeit mutatja be.






Castaneda Másik világ kapujában könyv tartalom, történet



Carlos a Don Juan tanításai cikkben már bemutatott könyv végén otthagyta idős tanítóját. Utolsó leckéi olyan drasztikusak voltak, hogy hosszú időre elment a kedve az egésztől. Három év után, 1968-ban, visszamegy. Minden ott folytatódik, ahol abbahagyták, bár sokkal lazább a kommunikációjuk és a cselekvésük.
Carlos több megtörtént esetet mesél don Juannak, aki megtudja, hogy gyógyító növényekkel foglalkozó társával – Vicentével – is találkozott. Hamarosan elmennek egy pejot összejövetelre, de ezúttal a szerző csak megfigyelőként vesz részt.
Egy másik alkalommal meglátogatják don Juan unokáját, aki meghívja barátait is a találkozóra. Jó sok vélemény hangzik el, és a beszélgetésekben szó esik a pejotról is. Bár az indiánok többsége tart a növénytől, egyikük, Eligio, szokatlan érdeklősést tanúsít iránta.




Castaneda Másik világ kapujában jellemzés, elemzés



Ez a regény sokkal szórakoztatóbb, mint a Don Juan tanításai, valóságos élmény olvasni. A világ egy egész új, de meglehetősen gyakorlatias szemléletét ismerhetjük meg. Don Juan itt sokkal közvetlenebb, humorosabb, és a többi szereplővel való találkozás is életszerű.


Castaneda Másik világ kapujában könyv tartalom, történet

Az elején három érdekes esetet mesél el a szerző; a cipőpucoló fiúk megfigyelését, Sacatecával, a „táncos sámánnal” való találkozását, valamint a Vicente szövetségeseivel való kalandot. Az első alkalomról megtudja tanítójától, hogy a sajnálat mennyire rossz és félrevezető, a gyógynövényes ajándékáról pedig, hogy páratlan lehetőséget szalasztott el.
Különösen érdekes, amikor a pejot összejövetelre utaznak. Carlos úgy látja, hogy az éjszakai úton egy másik kocsi követi őket – annak látja a reflektorait – de Don Juan szerint azok a halál fénypászmái. Annak ellenére, hogy ezúttal a szerző nem fogyaszt pejotot, mégis van az utolsó napon egy különleges élménye.
A későbbi könyvek ismeretében – mint a Csend ereje – tudjuk, hogy Don Juan nem alapított saját családot, csak egy időben együtt volt egy asszonnyal és annak gyermekeivel. Ezért érdekes lenne tudni, vajon Lucio, az unoka, akit meglátogatnak, honnan ered.
Lucio és társaival való találkozások igencsak szórakoztató párbeszédekkel teliek, itt már jócskán megmutatkozik a sorozatra jellemző humor. Az „uralt szeszély” bemutatása ezúttal fordul elő először, és már amikor első alkalommal olvastam is értettem. Nagyszerű dolog van ebben kifejezve, amit az átlagember kevéssé ért, de aki kiemelkedett az elme rabságából, annál inkább.


...Mivel semmi sem fontosabb bármi másnál, a tudós ember akármilyen cselekvés mellett dönthet, és miután döntött, úgy végzi azt, mintha fontos lenne számára. Uralt szeszélye azt mondatja vele, hogy amit csinál, az fontos, és ennek megfelelően is cselekszik, noha közben tudja, hogy nem fontos, amit csinál. Így aztán, ha elvégezte munkáját, békés szívvel vonul vissza, és akár jók, akár rosszak voltak tettei, akár sikerültek, akár nem, mindez semmilyen módon nem befolyásolja őt. „ Don Juan Matus


A Másik világ kapujában könyvben bukkan fel először don Juan barátja, Genaro, aki a későbbiekben fontos szerepet játszik Carlos képzésében. Nem szavakkal, hanem különleges tettekkel tanítja, amelyeket az energiatestével fog fel. Genaro nagyon jó fej, de kifejezetten idegesítő, hogy mindenféle dolgot csinál, amiről nem tudni, mi.


A könyv két nagy részből áll, az elsőben több találkozás és más emberek vannak, a második a „látásról” szól, egyfajta beavatás ennek rejtelmeibe. A 10. fejezet utolsó oldalai szenzációsak, don Juan szavai itt olyan mélyrehatóak, hogy még ennyi idő után is csak ámultam.


...Remetéskedni szenvedély. A remete nem szakadt el mindentől, hisz akarattal odaadja magát a remeteségnek. Csak a halál gondolata képes az embert annyira leszakítani a dolgokról, hogy képtelenné váljék odaadni magát bárminek, és csak a halál gondolata képes az embert annyira leszakítani a dolgokról, hogy képtelen legyen megtagadni bármit magától. Az ilyen ember azonban nem vágyakozik többé, hanem csendes kívánkozás tölti meg minden iránt. Tudja, hogy a halál körülötte ólálkodik, és nem lesz ideje, hogy bármit magával vigyen, úgyhogy vágyakozás nélkül mindent megpróbál. Az elszakadt embernek, aki tudja, a halál ellen nincs esélye, egyetlen menedéke van: döntéseinek ereje.
Választásai mesterévé kell válnia. Meg kell értenie, hogy döntéseiért önmagát terheli a felelősség, és a meghozott döntést nem lehet másra kenni vagy sajnálkozni miatta. Döntései véglegesek, egyszerűen azért, mert halála nem engedi, hogy bármihez is ragaszkodjék. don Juan Matus





Másik világ kapujában értékelés, kritika




A Másik világ kapujában műben Castaneda indián barátja számtalan gyakorlati tanácsot ad a „harcos” létre vonatkozóan. Ezek annyira mellbevágóak – legalábbis számomra, – hogy minden alkalommal új megvilágításba helyezik saját életemet is. A régi, spirituális művek sokkal inkább általánosságokat közöltek ehhez képest.
Castaneda ezen regényben is többször él a „kis füst” -tel, amely egy bizonyos gombából készített keverék, amelyet pipával szív el. Találkozik a másik világ őrzőjével”, és a vízzel együtt „utazik”. Ezen alkalmakkor nyilvánvaló, hogy asztrális testben tesz utazásokat, azonban nem ez a lényege ezeknek a folyamatoknak.


Castaneda Másik világ kapujában jellemzés

Don Juan is az évezredek óta bevált képzési és beavatási módszereket alkalmazza, azonban a toltékok tudásának hagyományaiból, saját tapasztalataival bővítve. A szellemi lényekről és poltergeist jelenségekről adott magyarázatai is nagyon jók.
Magukról az eseményekről, amelyek Carlossal történtek, nem igazán alkothatunk véleményt, mert csak azt ismerjük, amit ő leírt élményeiként. De, hogy energetikailag mi zajlott, s mi volt a lényege, azt csak don Juan tudta. Azonban itt az idő, hogy lezárjam ezt a cikket, s nem is tudnék jobb befejezést, mint amikor a főszereplők beszélgetésében szóba kerül, hogy Carlos távol volt három évig.

„– Te miért hagytad abba a tanulást, don Juan?
Ugyanazért, amiért te. Nem volt ínyemre a dolog.
És miért tértél vissza?
Ugyanazért, amiért te. Mert nem lehet másképpen élni.”


Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)




Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.07.13. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

2018. július 11., szerda

Burroughs - Tarzan a nagyszerű könyv bemutatás

=" Burroughs Tarzan a nagyszeru konyv bemutatas
Burroughs Tarzan a nagyszerű könyv bemutatás




Edgar Rice Burrougs a Tarzan a nagyszerű című történetét 1935-ben írta. A Tarzan and the Magic Men 1936-ban jelent meg az Argosy magazinban, és a Tarzan and the Elephant Men 1937-38 ban a Blue Book magazinban. A két történetet később egybefűzték, s 1939 -ben Tarzan the Magnificent címmel adták ki, egy kötetben.



Bár könyvként később jelent meg, mint a már általam bemutatott tiltott város (ld. a linket a cikk alján), Burroughs előbb írta, mint az utóbbit, így ez van előbb az idősorrendben. Magyarországon 1995-ben jelent meg, két címmel is, Tarzan a nagyszerű és Tarzan a csodálatos.




Tarzan a nagyszerű tartalom, történet



Lord Mountford és a felesége eltűnnek Afrikában. 20 évvel később Tarzan a Rudolf-tó száraz környékének vidékén jár küldetésben, és egy csontváz mellett talál egy levelet, amely a néhai lordtól származik. Nem sokkal utána egy fiatal férfit talál teljesen kimerülten. Ő elmeséli, hogy társaival együtt egy amazon törzs foglyai.


Tarzan a nagyszerű tartalom, történet

A törzs vezetője, Mafka, egy mágikus hatású gyémánt segítségével vonzza őt vissza, ezért Tarzan hiába viszi magával, nem tudván ellenállni a hipnotikus erőnek, elhagyja. A dzsungel ura utána ered a kaji törzshöz, de a hegyeken át, szinte járhatatlan utakon. Mivel elfárad, ébersége csökken, így rajtaütnek olyan férfiak, akik egy másik amazon törzs, a zulik foglyai.
Ennek a törzsnek Woora a vezetője, aki egy hatalmas smaragd által alkalmaz mágiát. Valaha együtt voltak Mafkával, de összekülönböztek, így alakult ki a két különálló amazon törzs. Tarzan Woora döntése értelmében az őt elfogó férfiak vezetőjével, Lorddal együtt fogságba kerül.




Edgar Rice Burroughs - Tarzan a nagyszerű könyv jellemzés



Ebben a regényben az elején fel van sorolva az összes szereplő, hogy kicsoda-micsoda, ami a sorozat többi kötetére nem volt jellemző. Ami kifejezetten zavaró, hogy amikor a főszereplőt dzsungel urának nevezik, ezt mindig kezdő nagybetűvel írják, ez pedig teljesen felesleges, hiszen a többi regényben – helyesen – kisbetűs.
Az első meglepetés akkor ért, amikor megtudtam, a Rudolf-tó -t már nem így, hanem Turkana-tónak hívják. Pedig gyermekkoromból és más olvasmányaimból még Rudolf-tóra emlékszem. Utána láttam, hogy már a 70-es években átnevezték, de miért? Utánanéztem térképen, Neubari folyó valóban létezik a közelben, Mafa viszont ott nincs, hacsak nem olyan kicsi.


Tarzan a nagyszerű könyv jellemzés

Sok száz amazont mindkét oldalról nehezemre esett elképzelnem, valahányszor olvasom, csekélyebb létszám tűnik reálisnak. Mellesleg eddigre már igazán felvilágosíthatta volna valaki a szerzőt, hogy az oroszlánok általában nem magányosan a dzsungelben kószálnak, hanem kint a szavannán, falkában.
Azon csodálkoztam, hogy a regény elején Tarzan „egy uralkodó parancsára” tart északnak. Tudtommal a Nagy Bwanának nevezett dzsungel urának senki sem parancsolt Közép-Afrikában. Tantor, az elefánt itt ismét egy másik hím, és örültem, hogy új szempontból van ábrázolva.




Tarzan a nagyszerű bemutatás, kritika, vélemény



Tetszett, hogy ismét más helyszínen játszódik a történet, ezúttal a Rudolf-tó közeli, száraz vidéken. A hatalmas drágakövek és a hozzájuk kapcsolódó személyek misztikuma, egy kis mágiával, jó. Az, hogy két amazon törzs keletkezett itt feketékből csaknem fehérré alakulva, már kissé hihetetlen.
Az, hogy két rivális törzs van, már meg sem lepett, szokásos Burroughs -i fogás. Ismét sok szereplő van, és ez jót tesz a változatosságnak. Nekem mindig a dzsungel (vagy néha szavanna) -beli kalandok tetszettek jobban, mint a falak köztiek, ez itt is így van.
A regény közepe felé végre ismét felbukkan Jane, bár nincs néven nevezve, csak úgy, hogy „feleség”, és csak épp említik, de mivel oly ritka volt ezekben a késői könyvekben, ennek is örültem. A dzsungel urának közép-afrikai birtokában is ismét ott lehetünk, amire az előző történetekben nem nagyon volt példa.
Az szintén plusz öröm volt számomra, hogy itt újra jelen van egy kannibál törzs, a bantangók. Ugyanis általában azok a Tarzan történetek a legélvezetesebbek, ahol mindenféle dzsungel népség megjelenik. A kalandozás a dzsungelben sokkal izgalmasabbá tette a regényt.


Tarzan a nagyszerű bemutatás, kritika, vélemény

Sajnos sokáig nem bírta az író, és bedobta az ottfelejtett civilizációs fantáziáit. A különbség csupán annyi, hogy itt régi ismerős(ök) kerülnek újra elő. Ezért is olvastam újra, s jellemeztem a Tarzan a nagyszerű -t a Tarzan és az aranyváros után, mert utóbbi helyszínre tér vissza. De legalább ezúttal az elefántcsontvárost is megismerhetjük.
Persze pont akkor van lázadás, és kerül acsarkodók kezébe az uralom, amikor a történet játszódik. Itt megint a már ismert karakter típusok húzzák a mesét, de az események jó gyorsan pörögnek. Minden a helyén van, jó a „mese”, de annyira nem hatott meg.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)




Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.07.11. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

2018. július 7., szombat

Tarzan és az aranyváros regény bemutatás

=" Tarzan es az aranyvaros regeny bemutatas
Tarzan és az aranyváros regény bemutatás




Edgar Rice Burroughs Tarzan és az aranyváros című regénye először folytatásokban jelent meg 1932-ben az Argosy magazinban. 1933-ban kiadták könyv alakban is, Magyarországon 1991-ben jelent meg.


A regényben Tarzan északkeletre, Abesszínia földje felé kalandozik. Rabló shiftákkal való affér után egy különös öltözetű, fehér bőrű férfit szabadít ki. Vele eljut egy völgybe, amelynek egyik oldalán az elefántcsont város, másikon az aranyváros van. A könyv történetét lásd itt: Tarzan könyvek tartalma




Burroughs - Tarzan és az aranyváros regény bemutatás, helyszínek



Ebben a műben a helyszín egy kicsit más, mint a megszokott közép-afrikai dzsungelek és szavannák. Abesszínia földje, majd a különleges városok új helyekre kalauzolják a majomembert. A megszokott sorozatbeli sémák mellett itt a női főszereplő karaktere erőteljesebben van ábrázolva.
Adott a ki tudja honnan ottragadt civilizáció, két város – amelyek szembenállnak egymással – egy-egy ifjú, akik a jó oldalon állnak, gonosz uralkodó, mint minden második Tarzan könyvben. A különbség itt annyi, hogy egyes szereplők most kiemelkednek – mint például Phobeg – és a velük való párbeszédek sem hétköznapiak. 


Tarzan és az aranyváros helyszínek

 
A nagy kiterjedésű, sík völgy egyik oldalán Cathne, az aranyváros fekszik, a másikon Athne, az elefántcsontváros, amiről főként csak Valthor által hallunk. Előbbiben oroszlánokat tenyésztenek, utóbbiban elefántokat. A hegyekben pedig aranyat bányásznak.
A városok kapcsolatban álltak a hegyeken kívül tanyázó shiftákkal, és velük kereskedelmi kapcsolatot is folytattak. Így kerültek hozzájuk fekete rabszolgák. De nehezen hihető, hogy egy civilizált városban nem ismerték az íjat, illetve fogalmuk sem volt, mire szolgálhat. Athne és Cathne rendszeresen portyázott egymás ellen, de a küzdelmek között cserekereskedelmet is folytattak.




Tarzan és az aranyváros szereplők, elemzés



Az emberek itt is különféle típusok, mint máshol, ámbár némelyikük a személyiségével fontos szálat visz a történetbe. Tetten érhetők az Edgar Rice Burroughs által rendszeresen alkalmazott archetípusok, de ezúttal a megszokottól eltérő személyiségek is jelen vannak a történetben, ami jól színesítette a sztorit.
Valthor pozitív szereplő, hamar összebarátkozik Tarzannal, de a vihar (illetve a folyó) miatt elszakadnak egymástól. Az aranyvárosbeli megfelelője Gemnon, aki hasonló jellem, és ellenpontjuk Erat, aki a dzsungel ura megérkezéséig a királynő kegyeltje volt. Phobeg egy külön kategória, a kötekedő, dicsekvő, és alacsony intelligenciájú izomember mintapéldánya.


Burroughs Tarzan és az aranyváros szereplők


Mindőjüket felülmúlja Nemone, a fiatal királynő. Amellett, hogy rendkívül szép, gátlástalan uralkodó, aki a szeszélyeinek él, és kíméletlen. Tarzan az egyetlen férfi, aki nem alázkodik meg előtte, nemet mer mondani neki, és ez felkelti az érdeklődését. Nem véletlen, hogy megtetszik neki, hiszen benne láthatja meg az igazi férfit.
Tarzan ellenáll a vonzalomnak, de ami furcsa számomra, hogy Jane szóba sem kerül, még gondolatban sem, mint aki ennek igazi oka. Valahogy ezekben a könyvekben Burroughs egészen elfeledkezett a majomember feleségéről, szinte törölte az emlékét is. Talán van némi összefüggés azzal is, hogy két évvel a történet megírása után Burroughs - 30 év után - elvált feleségétől.
Egyébként a vén szipirtyó M'duze talán a legbosszantóbb a regényben. De az állatok is fontos szerepet játszanak. Itt a negatív, a „gonosz” kétségkívül Belthar, az öreg vadászoroszlán, akihez Nemone élete kötődik. Az ellentétpár pedig a másik, különleges példány, amely magányosan közeledik egyre, a dzsungel urának nyomait kutatva.




Tarzan és az aranyváros könyv jellemzés, értékelés, kritika



Edgar Rice Burroughs a Tarzan és az aranyváros történetét 1931 novemberében vetette papírra. A regényben használt elnevezések az ókori görög nyelvre emlékeztetnek, a civilizációs mintát ezúttal onnan merítette a szerző. Az egész regényen végigvonul egyfajta drámai sejtetés, ami a végkifejlethez vezet.
Tarzan némelyik közlése egész filozofikus, sőt bölcs:


...sosem fogom hagyni, hogy a félelem megfosszon szabadságomtól, az életem örömeitől. A félelem borzalmasabb, mint a halál. Te félsz, Erot fél, Nemone fél, és mind boldogtalanok vagytok, igaz? Ha félnék, legföljebb én is boldogtalanabb lennék, de az még nem jelentene számomra biztonságot.”


Tarzan és az aranyváros könyv jellemzés


A regényben úgy szerepel a majomember, mintha mindig teljesen egyedül élt volna. Ez leginkább a Nemoneval zajló párbeszédekben ütközik ki, de egyébként is. Felesége, fia, s annak családja gondolat szintjén sincs jelen. Mint már említettem, a többi regényhez képest itt drámaibb a végkifejlet, nem az a szokásos happy end.
Egész furcsa érzésekkel hagyja abba az ember az olvasást. Nem igazán kedvelem ezt a regényt, de az is igaz, hogy elgondolkodtatott. Ezúttal nem csak a cselekmény, hanem a szereplők lelkében végbemenő változások is egyformán hangsúlyosak voltak. Néhány kérdés azért nyitott maradt, például M'duze milyen hatalommal bírt Nemone fölött?


Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)




Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.07.07. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

2018. július 2., hétfő

Burroughs Tarzan és a tiltott város könyv kritika

=" Burroughs Tarzan es a tiltott varos konyv kritika
Burroughs Tarzan és a tiltott város könyv kritika





Edgar Rice Burroughs a Tarzan és a tiltott város című könyvet 1937 októberében kezdte el írni, és a regény 1938-ban jelent meg. A korabeli információforrások szerint a mű alapja egy 1934-es rádióműsor volt. A történet először magazinban jelent meg, és ez, valamint a későbbi könyv változat is különbözik.



Brian Gregory eltűnik Afrikában, a Gyémántok Atyjának keresése közben. Húga és apja a keresésükre indul de ehhez segítségre van szükségük. Közben egy ázsiai férfinek is a gyémántra fáj a foga, ezért másokkal szövetkezve elraboltatja a fiatal lányt. A könyv tartalmát, történetét már leírtam itt: Tarzan könyvek tartalmak (természetesen nem az egészet, a meglepetések megmaradnak).




Tarzan és a tiltott város kritika



Ez a „gyengébb” Tarzan könyvek közé tartozik, én legalábbis nem túl sokszor olvastam el. A különlegessége, hogy itt újra felbukkan az első két Tarzan regényből megismert D'Arnot, aki a dzsungel urának első barátja volt. Ami a furcsa – és Burroughs ebben nem igazán szokott következetes lenni – ő is úgy szerepel itt, mintha egészen fiatal lenne.
Persze az én gondolkodásmódom szerint az is, de ha a regények idősorrendjét vesszük, ez több, mint két évtizeddel később játszódik, mint amikor utoljára találkoztunk D'Arnottal. A lány pedig, akire szemet vet, mindössze 19 éves. Ez még mindig nem lenne baj, csak legalább ne úgy ábrázolná itt is az író a férfit, mint a 20-as éveiben járó ifjoncot.
Ami miatt nem rajongtam túlságosan ezért a könyvért, hogy ez vagy az ezredik alkalom volt már, amikor az író ismét egy elveszett civilizációt talált ki, ahelyett, hogy a szereplők a jól bevált dzsungel-szavanna környezetben kalandoztak volna.


Tarzan és a tiltott város jellemzés

A Tarzan és a tiltott város eleje egészen jó. Sok szereplő, gazfickók és jóemberek, feketék, fehérek és ázsiaiak. Több helyszín, Loangó település, a hotel, a dzsungel, repülő. Amikor megjelenik a kannibál törzs is, és Tarzannak akcióba kell lépnie, a régi szép időkre emlékeztetett.
Az viszont már teljesen nélkülözi a realitást, hogy itt ismét van egy hasonmás, legalábbis az egyik főszereplő annyira hasonlít Tarzanra. Ezt már számos másik könyvben kijátszotta az író, és ott is erőlködésnek tűnt. (Tarzan csak egy van! Hogyan is hasonlíthatna bárki rá, akár csak külsőleg?)
Ha hihetünk a rossz nyelveknek, Edgar Rice Burroughs ezt a könyvet nem szívesen írta meg, valószínűleg csak elvárás volt vele szemben. Így nem is fektetett akkora energiát a történet csiszolására, ezért ezt nem fogadták lelkesen a rajongók.
Régről „ottfelejtett” fehér civilizáció Afrika egy rejtett zugában. Benne pedig két egymással acsarkodó város. Ezt a receptet majd minden későbbi Tarzan regényben eljátszotta Burroughs, ezért már a könyökömön jött ki. Odáig egészen jó a könyv, de innentől már szinte sejtettem a forgatókönyvet.




Tarzan és a tiltott város, jellemzés, elemzés



Azt el kell ismernem, semmi mellébeszélés, egész gördülékenyen halad a történet. A különböző feketék és a nagy majmok felbukkanása csak tovább színesítette a sztorit. Meglepetésemre végig élveztem, és rájöttem, azért, mert egy átlagos kalandregényhez képest remekül megírt.
Amit hibájául róhatok fel, talán annyi, hogy néha olyan gyorsan következnek az események egymás után, az már-már hihetetlen. De éppen ezért magas fokon fenntartja a figyelmet, és sűrűn adagolja az agy számára az örömöt.


Tarzan és a tiltott város kalandregény

Olyan sok érdekes és jelentősebb karakter van, hogy az ember csak kapkodja a fejét, mégsem okozott gondot megjegyezni őket. Az külön pozitívum, hogy nem (mind) statikusak, sokuk viselkedése (vagy akár a jelleme) változik az eltelt idő során.
Ezt is párszor elolvastam a megjelenése óta eltelt években, mégis most először élveztem igazán. Ennek oka lehet, hogy a sorozat jobb regényeihez mérve csekélyke jelentőségű. De egy-két délutáni kikapcsolódáshoz tökéletes.


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)





Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.07.02. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

2018. június 29., péntek

Cathrin Smith Eredet című regényének bemutatása

=" Cathrin Smith Eredet cimu regenyenek bemutatasa
Cathrin Smith Eredet című regényének bemutatása




Cathrin Smith Eredet című műve eredetileg Teremtők címmel jelent meg 2011-ben. Ezt a könyvet később átdolgozta, és az új változat e-könyvként már ingyenesen letölthetővé vált.





Cathrin Smith Eredet tartalom, történet



A főszereplő lány, Mira Haddad, Egyiptomba utazik, hogy egykori apja múltja után kutasson. Sajnos egyiptomi nagyszülei közben már eltávoztak az élők sorából. Találkozik egy fiatal régésznővel, aki a sivatagban kutat csapatával. A következő napokban több emberrel ismerkedik meg szokatlan helyzetekben, az egyik egy francia lány.
De a legkülönösebb egy köpenybe burkolódzó alak, aki éjszaka a csillagok alá invitálja, és rejtélyes szavakkal figyelmezteti valamire. Egyik napon a régészek találnak valamit, és nemsokára egy professzor is érkezik társakkal, így bővül a csapat. Értékes lelet kerül elő, és a professzor az egyiptológiát tanult Mirát is meghívja, hogy vegyen részt a feltárásokban.


Cathrin Smith Eredet tartalom, történet

Furcsa esetek történnek ismerőseivel, többen különös álmokat látnak. Néhány rejtélyes haláleset is történik, amelyek gyilkosságoknak tűnnek. Miközben Mira próbálja magában összerakni az eseményeket, lassanként rájön, hogy minden összefüggésben van. De az ő múltja (eredete) is különlegesebb, mint valaha is gondolta volna.




Cathrin Smith Eredet könyv jellemzés, értékelés



Kíváncsian fogtam bele az e-könyv olvasásába, mivel elég népszerű. Az elején nekem egy kicsit nehéz volt számon tartanom a sorozatosan felbukkanó új szereplőket. Mivel Elisabeth Haich könyve óta erősen vonzódom az egyiptomi misztériumokhoz, az ezekkel kapcsolatos regénybeli események is magukkal ragadtak.
Onnantól – vagyis az a rész - amikor a regényben Mira hazautazott, és a különös látogató elvitte ama bizonyos föld alatti helyre, egészen magába szippantott. Egy idő után soknak tűnt az ide-oda futkározás a megszokott helyszínek között, miközben alig halad előre a történet. Kicsit krimi jellegűvé válik, amit sosem szerettem, bár a rejtély egyben felkelti az érdeklődést.
Meglepődtem amikor a „szakemberek” csodálkoztak, hogy régebben is létezhetett frigyláda, mert, hogy Mózes készítette, és azóta van. Dehogy! Mindig is az egyiptomi kultúra része volt, vagyis a beavatott papok kezelték és a főpapok töltötték fel energiával, Mózes csak mint az utolsó régi beavatott, vitte magával. Mindez megtalálható az általam a cikk elején említett Haich Beavatás című művében, amit a történészek biztos nem olvastak.
Mellesleg a szerzőnek (Cathrin Smith) is javasoltam, hogy olvassa el azt a könyvet, s még talán a Hórusz szeme sorozatot megtekintésre. Mindez azután történt, amikor hajdani Weboldalnépszerűsítő oldalamra tettem be az oldalát és akkor még Teremtők néven futott ez a könyv.
Cathrin folyamatosan adagolja az információkat az események hátteréről – különösen a múltról – és ez az, ami miatt olvastam a könyvet, mert ez a téma izgatott. 


Cathrin Smith Eredet könyv jellemzés, értékelés

 
Abban, amit a „mester” elmesél az emberi faj létrejöttéről, fejlődéséről, sok hasonlóság van a Beavatás könyvbeli magyarázattal. Az Eredet regény vége felé szép fokozatosan derülnek ki a dolgok, úgy, ahogyan a nagykönyvben meg van írva. Jobban talán meg sem lehetett volna írni.
Az izgalom sem marad el,a piramisban való mászkálás, a rejtélyes esetek, s némi félelem élénkké teszi a művet. Végig nagyon ismerős feelingem van, ez a séma mintha már máshol is olvasható/látható lett volna könyvekben, filmekben. Igencsak krimiszerű az okfejtés ezen a részen is.
Ahogyan szépen kifejtődik minden a végére, s sok mindenre magyarázatot kapunk, el kell ismernem a szerző zsenialitását. Noha volt honnan merítenie, mégis remekül épített fel egy sokoldalú regényt. Külön köszönet illeti Cathrin Smith -et, hogy ingyenesen elérhetővé tette, sokak számára jó szórakozást nyújtva.



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

Ajánlott cikkek: A valódi ókori Egyiptom
                             Egyiptom beavatási útja


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.06.29. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.