2020. augusztus 9., vasárnap

Tarzan és a párducemberek, könyvajánló, könyvértékelés

Tarzan és a párducemberek, könyvajánló, könyvértékelés
 

 

Edgar Rice Burroughs Tarzan és a párducemberek történetét 1931 júliusa és szeptembere között írta. Először a Blue Book magazinban adták közzé 1932 augusztusa és 1933 januárja között. Könyv alakban azonban csak 1936-ban jelent meg.

Ez az egyik oka, hogy számos hivatalos felsorolásban a később keletkezett Tarzan és az oroszlánember -t adják meg a regény előzményeként. De a magazinbeli megjelenéseket tekintve, a Tarzan és az aranyváros előzte meg, előbbi könyv csak utána íródott. A könyv történetének alapját itt olvashatod el, spoiler nélkül.




Tarzan és a párducemberek, könyvajánló, könyvértékelés, szereplők


Ez az egyik nagy kedvencem volt a Tarzan sorozat második tízeséből. Végre ismét egy olyan regény, amelyben nem kitalált civilizációk szerepelnek, hanem a valódi dzsungel izgalmas eseményei. A szereplők is különösen szimpatikusak voltak, a kis Kali Bwana, Orando, a fekete, de még Öreg Csont is.

 

Leopárd Tarzan dzsungel
 

 

Ezt az emlékezetvesztéses fordulatot a sorozat több regényében is felhasználta az író. Nem csak a dzsungel urával kapcsolatban, de másokkal is, mint például a Tarzan és az őrült -ben. A párducemberek szektája igazi dzsungelvarázslatot hozott a regénybe, ettől egészen különlegessé vált a történet.

Végeérhetetlenül szórakoztató ahogyan Burroughs lefesti a különböző jellemű feketéket, és a mesterkedéseiket. Bár ezekben a történetekben a törzsi varázslók többnyire szemfényvesztők, valójában ezek a fickók sokkal többet tudnak a szellemvilágról, mint azt gondolnánk.

Az külön tetszik ebben a történetben, hogy nem a szokásos szereplők vannak, hanem sajátos egyéniséggel bíró karakterek. A női főszereplő, Kali Bwana sem mindennapi lány, hogy fehérként egyedül vág dzsungelbeli vállalkozásába. Öreg Csont meg a sértettségét és csalódásait cipeli magával a dzsungelbe, és rosszabbnak hiszi magát, mint amilyen valójában.

A párducemberek hierarchiája és egész viselkedése némileg hasonlít Burroughs megszokott (kitalált) népeire, de itt legalább a realitás világán belül maradunk. A fekete törzsek harci (és egyéb) viselkedése pszichológiailag nagyon hasonlít Az utolsó mohikán indiánjainak működéséhez.

 

A dzsungel mélyén
 

 

A fekete törzsek mindenütt hasonló szereposztásban működnek a regényben. Orando törzsének varázslója, Sobitó párducember is, amit a falubeliek nem tudnak. Bobolo egy másik törzs főnöke, és titokban ő is párducember. Mindketten gazfickók a maguk módján. A regény igazi csemegéje a kis emberek megjelenése, ahol a főnöknek ugyanúgy több felesége van, mint Bobolónak, és egyikük igazi szipirtyó.

Ezek az emberek kicsit mások, mint azok a pigmeusok, akiket Wilbur Smith Elefántsiratójában megismerhetünk. Itt egyikük sem kiemelkedő, sem pozitív. Viszont a valóságban nem ilyen emberevők a pigmeusok, mint a regényben. Rövid időre a szavannán is megfordul a dzsungel ura, ahol ezúttal oroszlánok ejtik fogságba. Nkima, a kis majom, Tarzan barátja – akit a bennszülöttek a párducemberek által megölt Nyamwegi szellemének hisznek - ugyanolyan gyáva mint mindig, mégis néha nagyon hasznos.

Az őserdőben összetalálkozik a dzsungel fia Zu-tho, Ga-yat, és az emberszabásúak To-yat vezette törzsével, akiket Tarzan legutolsó Opari kalandja során láthattunk. Ez egy vékonyabb könyv, de vérbeli dzsungelregény, és egy pillanatig sem lehet unatkozni benne. Valószínűleg innen származott az ötlet a Tarzan és a leopárdemberek című filmhez is, persze annak egészen más a története.

 

A párducemberek dzsungele
 

 

Egyébként a leopárdemberek kultuszának valós eredete van, egészen a múlt század 30-as éveiig sok gyilkosságot elkövettek, Közép-Nyugat Afrikában. Ezek a titkos szövetségek, vagy inkább szekták, alkalmazták a vallási alapú emberáldozat szertartását, és azért harcoltak, hogy megmaradjanak a régi hagyományok, miután a földrész belseje is a civilizáció hatása alá került.

A majomember itt sem tudott leszokni arról, hogy bármikor legyőz egy másik vadat, felhangozzon tőle a hím majom győzelmi kiáltása. Ez teljesen felesleges, de az író nem akart eltérni tőle. A végén az a testvéres dolog nagyon hasonlított a Szumátrán játszódó Tarzan regény végére, bár az jóval később íródott.



Értékelés (saját tetszési indexem)

7.5

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)




A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.08.09. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.


2020. július 13., hétfő

Edgar Rice Burroughs - Tarzan fia bemutatás, könyvajánló

Edgar Rice Burroughs - Tarzan fia bemutatás, könyvajánló
Edgar Rice Burroughs - Tarzan fia bemutatás, könyvajánló


Edgar Rice Burroughs - Tarzan fia történetét 1915 első felében vetette papírra, hat részes sorozatként jelent meg az All Story Weekly magazinban 1915 decembere és 1916 januárja között. Könyv alakban 1917-ben adták ki. A cselekmény a Tarzan a fenevadak élén folytatása. Később egy némafilmes sorozatban és képregényekben is közreadták, némileg módosítva. A tartalmáról itt olvashatsz részletesebben, spoiler nélkül.




Edgar Rice Burroughs Tarzan fia története



Azt már a „vademberes” könyvnél is jeleztem, hogy az időbeliség nem stimmel, hiszen ezek az események még az első világháború előtt játszódnak. Márpedig Tarzan születését figyelembe véve Korak, a fiú nagyjából 1910, vagy kicsivel utána születhetett.
A Tarzan fia könyvből filmsorozat is született akkoriban, erről írtam is a Tarzan filmeket bemutató oldalamon. Elég sok zűrrel járt a sorozat, a szereplők kiválasztásától balesetekig és más problémákig. Ezek a színészek külsőleg – mai szemmel nézve – szörnyűek, köszönőviszonyban sincsenek a regényben lefestett ideális alakokkal.
Ez volt a negyedik regény a sorban, s az egyetlen, amelyben nem a majomember a főszereplő, hanem az utóda. Nagy kár, hogy a benne rejlő lehetőségeket az író nem használta ki, hiszen egy-két folytatást leszámítva a további történetekben már nem szerepel Korak.


Tarzan fia az eredeti könyvborító
Tarzan fia, az eredeti könyvborító


Tarzan fia története igazán drámai, jó kis hosszú regény, de nem kevésbé izgalmas. A megszokott alakok, népcsoportok, gonosztevők és jóemberek egyaránt jelen vannak. Arabok, bennszülöttek, franciák, a nagy majmok, és turisták is.


Tarzan fia bemutatás, könyvajánló, értékelés


Az első csodálatos esemény az előző regényből megismert emberszabású majom, Akut megjelenése. Igazán hihetetlen ahogyan ennyi év elteltével is a dzsungel urát kereste minden emberben. Ahogyan az is, hogy eltűrte a civilizáció korlátait ennek érdekében. Paulvics, Rokov legközelebbi cinkosa itt most közvetítőként akaratlanul is hasznosat tett, az ő elhozatalával.
Az előző regény eseményei után tizenegynehány év telt el, és az író Paulvicsot még mindig a 30 éves éveiben járónak nevezi, aki az őserdei viszontagságok miatt idős embernek néz ki. Ebből kiindulva a régi eseményeknél még csak nagyon fiatal lett volna, ami meglehetősen furcsa ahhoz képest, hogy az a páros már milyen ismert volt a bűnözői múlttal.
Jane beteges tilalmai, hogy a fiuk, Jack ne tudjon meg semmit a vadonbeli életről, számomra meglehetősen ellenszenves volt. Mintha a vizet akarná megakadályozni, hogy lefelé folyjon. Éppen ez miatt került Jack egyre inkább olyan helyzetbe, amit anyja nem akart. Mert minél jobban tiltva volt ettől, annál inkább érdekelte a vadon élete.
Jack neve, amit Akuttól kapott, Korak, a Vadölő, egy másik kalandregényt juttatott eszembe. Ő az őserdőbe kerülve hirtelen nagyon gyorsan kezdett fejlődni serdülőből felnőtté. Az viszont nem tetszett, hogy embert is ölt (feketéket). Burroughs pedig itt még mindig abban a hiedelemben élt, hogy a dzsungelben oroszlánok, hiénák és zebrák kószálnak.


Tarzan fia könyvértékelés


A másik szálon az elrabolt francia kislány, Meriem történetét ismerhettük meg. Nála még gyorsabb a változás. Előbb 7, utána 10 éves, majd villámgyorsan felnő. Az évekkel eléggé nagyvonalúan bánt az író, egy idő után nem lehetett tudni mennyi telt el belőlük. Mint említettem, Korak bennszülött gyilkosságai és rablásai tőlük nem tetszettek. Apja is ezt tette, mint olvasható a dzsungeltörténeteiben, de ő majmok között nőtt fel, Korak viszont nem.
Tantor, az elefánt itt is jó figura a társaival, bár azt nem tudhatjuk, hogyan ismerkedtek meg a dzsungel urának fiával. A két svéd haszonleső többszöri felbukkanása a könyvben jó változatossá tette az eseményeket. Valamint a többféle állat és ember. A cerkófmajmokról ezen kívül talán a Fogakkal és karmokkal című remek vadásztörténetekben olvastam, itt fontos szerepük van.
A regényben lefestett összetalálkozásoknak kevésbé nagy a valószínűsége egy ekkora őserdőnél. A Meriemet gyermekkorában fogva tartó arab sejk faluja az északi részen volt, a Bwana -nak nevezett úr rezidenciája pedig a dzsungeltől délre. Számos véletlen van, ami a szereplőket elválasztja egymástól. Az is érthetetlen, Korak miért mondott le arról, hogy visszatérjen a szüleihez.
Egyébként ebben a kötetben csak említve van az előző regényből megismert Mugambi, de igazából nem találkozunk vele. A vazirik főnökeként viszont egy bizonyos Muviri van jelen, akinek neve nagyon hasonló a jóval későbbi folytatásokban rendszeressé váló Muvirohoz, aki a vazirik vezére.
A méltóságos Baynes Morison úrfi, aki kedvtelésből érkezett Afrikába, a Szepes Mária karmikus könyvéből megismert úri társaságok emlékét idézte fel bennem. Még az ő jötte előtt említi Burroughs, hogy Meriem 16 éves, ami végre egy támpont. Egyébként a regény tipikus esete annak, amikor emberek túlgondolnak dolgokat és téves következtetést vonnak le.
Ez esetben is a szereplők behódolnak saját hiedelmeiknek, ahelyett, hogy utána járnának a dolgoknak, és ezzel sok bajt elkerülhetnének. Baynes Morison úrfi és Meriem kalandos esete után a Bwana nem beszél róla a lánnyal, de ami még nagyobb baj, párja, „Kedvesem”, akivel olyan jó összhangban volt a lány, szintén nem hozta szóba a témát. Ráadásul Korak, aki véletlenül szemtanú volt a dzsungelbéli esetnél, szintén félrevezette saját magát, azáltal, hogy rosszul ítélte meg.


Korak, Meriem, Akut dzsungele


A svéd Malbihn újbóli megjelenése igazi gyújtóoka lett az események drámai megváltozásának. A regény utolsó harmada – vagy inkább negyede – fordulatos események káprázatos egymásutánja. Mindeközben a szereplők lelkivilágában is viharos változások mennek végbe. Edgar Rice Burroughs nemhiába volt a kaland mestere. Több mint 30 év után ugyanúgy izgulok,mint amikor először olvastam.
Afrika vad, hátborzongató oldalának képei némelyik Solomon Kane történetből is ismert voltak előttem, bár ott erőteljes misztikummal körüllengve. Itt most Tantor vérengző oldala is előkerült, és a Meriemet elrabló sejk falujánál egy újabb szereplő, az arab Abdul Kamak tette szövevényesebbé az eseményeket.
A végső tetőponton Burroughs utánozhatatlan stílusban fonja egymásba az történéseket. A dzsungel eredeti urának kell megjelennie, hogy megoldás szülessen. A Tarzan fia egy ezerszer is olvasós regény. Korak ezután csak Pal-ul-don földjén bukkan fel ismét a sorozatban. Egyetlen másik későbbi könyv sem ível át ilyen hosszú időszakot, ami szintén egyedülállóvá teszi.


Értékelés (saját tetszési indexem)
8
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)




A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.07.13. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

2020. június 15., hétfő

Tarzan a fenevadak élén - bemutatás, ajánló, értékelés

Tarzan a fenevadak élén - bemutatás, ajánló, értékelés
Tarzan a fenevadak élén bemutatás, ajánló, értékelés



Edgar Rice Burroughs Tarzan a fenevadak élén című műve az All-Story Cavalier magazinban jelent meg folytatásokban, 1914-ben. 1916-ban adták ki könyv formájában is. A könyv a Tarzan visszatér című regény eseményei után 2 évvel játszódik.
Ezt a művet egy hónap alatt írta meg a szerző, és az említett magazinban 5 részben jelent meg. A regényváltozat hosszabb, mivel a folyóiratban megjelent részek együtt is vékonyak lettek volna, ezért Burroughsnak kissé bővítenie kellett. A mű részletes történetét – spoiler nélkül – itt olvashatod el.



Tarzan a fenevadak élén bemutatás, ajánló, könyvértékelés


Az előző regényből megismert Rokov minden bizonnyal a bűnözők mestere, már ami a minél csavarosabb bűntények kieszelését jelenti. A történet viszont Edgar Rice Burroughs zsenialitását fémjelezi, hiszen az ördögi terv miatt a dzsungel ura ismét elemében érezheti magát. Mivel csecsemő fiát elrabolják, kénytelen cselekedni, s ennek során ismét a fekete kontinensre jut.
Itt megjegyzem, amilyen rajzzal megjelenítették az említett magazin fedőlapján, az valami borzalom. A párduc úgy néz ki, mint egy nőstény oroszlán, a majomember pedig abban a test nagy részét eltakaró ősember ruhában kész vicc. (Nem az alább bemutatott képekre gondolok, ezek még elmennek.) Fazekas Attila kiváló rajzai mellett a régiek elbújhatnak.
Igaz, Burroughs „festette le” Sitát, a párducot vörösesbarna színűnek (később már sárgásbarnának), amivel nem tudom mire gondolt, mivel Afrikában a leopárd a párduc. Bár itt még az antilopot is őznek írja, és bölénynek nevezi a bivalyt. Afrika őserdei részeiben a vörös bivaly honos. 


Korabeli illusztrációk Tarzanról a fenevadak élén
Korabeli illusztrációk Tarzanról a fenevadak élén

 
Amúgy míg a régi illusztrációk némelyike szörnyű a megjelenéseknél, a modernebbek káprázatosak. Sitát hol pettyes leopárdnak, hol fekete párducnak rajzolták, pedig utóbbi altípus inkább Indiára jellemző. Az Erbzine oldalon néhány kép megtekinthető közülük.
A dzsungelsziget kissé merész feltételezésnek tűnik a tekintetben, hogy ennyiféle állat élne rajta. Különösen oroszlánnak nincs ott keresnivalója. A nagy, emberszabású majmok közül a dzsungeltörténetekből megismert Taug -ra emlékeztetett a többinél eszesebb Akut.
Itt jelenik meg először Mugambi, az atléta termetű, kiváló, fekete harcos. A nagy majmokkal, a párduccal és a feketével pedig kialakul Tarzan eddigi legelképesztőbb serege, a rettegett csapat. Ez a regény „leggyönyörűbb” része, mindig is imádtam. Felejthetetlen szórakozás volt olvasni, ahogy a félelmetes csapat a legvadabb bennszülötteket is megrémítette.
Az első könyv óta időnként felbukkannak a rosszindulatú kannibálok. Azt viszont sehogyan sem értettem, hogy a majmokat miért nem tudta rávenni, megszabadítsák a kötelékeitől, amikor fogságba esett a dzsungel ura. Még Akut sem, pedig a „majmok nyelvén” kommunikáltak.
Itt fordul először elő, hogy Tarzan olyan messzire keveredik, az esőzések és az idegen hely miatt azt sem tudja, hol van. Márpedig ez még a távoli Pal-ul-don földjén sem történik meg vele. Az író itt még azt hitte, hogy az őserdőben hiénák és oroszlánok szaladgálnak, de emellett szemet hunyhatunk a történet érdekfeszítő volta miatt.


Tarzan a fenevadak élén dzsungel


Eme regényben fordul elő először (s utoljára), hogy Tarzant elragadja egy krokodil. A fináléhoz közeledve olyan gyorsan váltakoznak az események és a szerencse-balszerencse, hogy az ember nem győzi kapkodni a fejét. Hiába no, Burroughs mester ebben volt verhetetlen mindig is, ezért szerepel több regénye nálam a kalandregények Top listában.
A Tarzan a fenevadak élén a sorozat rövidebb regényei közé tartozik, így nincs is benne pillanatnyi unalmas rész sem. Sita, a párduc itt a jó oldalon áll a dzsungel fiának ügyes átnevelő módszere által, amit legközelebb már csak Jad-bal-ja, az aranyszőrű oroszlán által élvezhetünk újra, több évtizeddel később.
Valószínűleg a dzsungelszigeten történő végső kaland lehetett, amit utólag írt a szerző, és nem szerepelt még a magazinban. Az itt feltűnő új gazfickók igencsak emlékeztettek a Tarzan és a hajótöröttek regény alakjaira. Ezen történet után azonban sok éven át nem hallunk a dzsungel uráról.

Értékelés (saját tetszési indexem)
7.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Folytatás: Tarzan fia

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.06.15. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

2020. június 4., csütörtök

Ida regénye könyv értékelés, bemutatás, ajánló, kritika

Ida regénye könyv értékelés, bemutatás, ajánló, kritika
Ida regénye könyv értékelés, bemutatás, ajánló, kritika







Gárdonyi Géza Ida regénye című kötete az 1910-es évek végén készült, és 1924-ben adták ki először. A romantikus történet az első világháború előtti időszakban játszódik, főként Budapesten és Münchenben. A történet az író egyik utolsó munkája, és többször is feldolgozták filmen.


Gárdonyi Géza Ida regénye tartalom, történet


Balogh Csaba apja halála után lemond az örökségi részéről a húga, Jolán javára, az pedig hozzámegy egy szegényebb sorsú férfihoz, aki szerencsejátékos. Budapesten és Münchenben tölti az idejét, a festészet után a szobrászattal foglalkozva. Végül az újságírásnál köt ki.
Odahaza Jolán férje eltékozolja a vagyonukat, és nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. Csaba lát egy hirdetést, melyben „menyasszonyt” árulnak nagy hozománnyal. Ez kihúzhatná őket a bajból. De vajon mi baja lehet a leendő arának, hogy így árulják?


Ida regénye könyv tartalom, történet, München


Ida apácák közt nevelkedik, s felcseperedve egyre nehezebb számára a szabadság nélküli élet. Anyja elvesztése óta apja egyedül él, s csak nagyon ritkán látogatja meg. Szeretne már kijutni onnan, s a lehetőség meg is érkezik, amikor megóvja egy társát a bajtól, s ezért ő kerül gondba.


Ida regénye könyv értékelés, kritika


Valamikor a 80-as években láttam az Ida regényét két részes tévéfilmben és igen tetszett, így nagy reményekkel vártam a könyvet is. Azt tudtam, hogy az Egri csillagok színvonalát nem érheti el, de jó kis szórakozás lehet. (Van egy 1934-es film is róla, amiben több mindent megváltoztattak, de annak a régies világa nem igazán jött be nekem.)
Amikor olvasom, hogy a főszereplő húga kihez akar hozzámenni, már gyanakodtam. Sejtettem, hogy itt baj lesz. Balogh Csaba túl könnyelműen lemondott a részéről. Amikor megtörtént a baj, gondoltam, csak tesznek valamit. De nem. Őrültek ezek? Újra megismétlődik, és még mindig nem!
Nem lehetnek ennyire naivak! De megvárták a szinte teljes katasztrófát. Csaba inkább távol tartotta magát, ahelyett hogy cselekedne. Miért tartottak ki egy végtelenül jellemgyenge alak mellett, aki abszolút nem érdemelte meg?
Egészen a szokatlan leányeladásig felcsigázó volt a történet, de utána feleslegesen belemélyedt az író Ida tanuló éveibe az apácáknál. Egész hosszan elnyújtotta és ezzel elvette számomra a mű izgalmát. Itt meg kell jegyezzem, roppant tévedés volt régen, hogy úgy hitték, a szülő rendelkezhet gyermeke sorsa felett.
Az külön lélek, s szellem, ezért joga van megválasztani saját életútját. Tetszett Ida kiállása a lányért, aki szerelmes levelet kapott. De milyen elmaradott, buta, sőt ördögi hozzáállás volt, hogy ezért elküldik. Szánalmasan előítéletesek és rosszindulatúak voltak ezek a tiltások azokkal szemben, akik nem is apácák.
Meglepően hűvös lett Ida amikor újra találkozott a lánnyal, Ellával, akit régi ismerősének tekintett, bár a későbbiek fényében érthető. Az apja pedig milyen szánalmas jellem volt! Ma már az 50 éves ember fiatal, 100 éve még nem számított annak. Ha egy tizenévest vesz el feleségül, csak a vágyainak enged, amaz meg a pénze miatt megy hozzá.
Visszaemlékeztem mennyi özvegy apa és lánya kapcsolatról olvastam történelmi regényekben. Szolár Judit Rebekája tüzes, de remek kapcsolat volt, a Nyomkeresőben Mabel és apja viszonya nyugodt, tiszta.
Egy idő után kezdett zavarni, hogy csak megy az idő, de nem halad a történet. Mert ígéretesen kezdődött, s utána Csabáról teljesen elfeledkezett az író. Végül csak összejött a találkozás, és innentől már pörgött minden. Azonban nehéz volt elképzelnem szőke, kefehajúként a férfit, a film után.
A színlelt házasság után meglehetősen hullámzó a sztori színvonala. Néha egész érdekes – amikor a főszereplők beszélnek egymással – sokszor egészen érdektelen. Kifejezetten ellenszenves volt, hogy már akkoriban divatból cigarettáztak a nők. Szép kis hagyatéka lett ennek.


Ida regénye könyv értékelés, kritika


Csaba Mikey -vel való vitájánál nem értettem egyet vele. Mert művészként valóban egyetemes az ember. Nem lehet, s nem kell ragaszkodni a nemzetiséghez. Attól az még nem szűnik meg. De mekkora iszonyatos, bődületes, képtelen őrület a párbaj! Semmi köze a valódi becsülethez, valójában a büszke ego sértett önérzete kívánja. Ostoba vita miatt életet játékra tenni képtelenül nagy butaság.
Itt a blogban bemutatott könyvek közül a Tarzan visszatér első harmadában volt hasonló eset, bár ott komolyabb ok miatt. De visszatérve Ida regényéhez, gondolkodtam, lehet-e romantikus regénynek nevezni, amikor az a meghittség mindig csak úgy a háttérben lappang. Szókratész találkozása választottjával éppen az ellenkezője volt ennek a történetnek, bár ott is meglepően villámgyors házasság történt.
Amit ezek ketten – Ida és Csaba – műveltek, hogy minél körmonfontabban, szenvtelenebbül, és távolságtartóan beszéljenek még sok hónap után is, az már-már betegesnek tűnt nekem. Ez még a robotok közt sem természetes . Egyébként a könyv végére is nehezemre esett Csabát szőkének és kefehajúnak elképzelni.
Amúgy jó volt a vége, de túl hirtelen zárta le az író. Nem bántam meg, hogy elolvastam – szimpatikusak voltak a főszereplők – de sokszor nem olvasnám, vannak jobbak.

Értékelés (saját tetszési indexem)
6
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.06.04. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

2020. május 28., csütörtök

Wilbur Smith – Kiálts rá az ördögre - könyvértékelés

Wilbur Smith – Kiálts rá az ördögre - könyvértékelés
Wilbur Smith – Kiálts rá az ördögre - könyvértékelés




Wilbur Smith Kiálts rá az ördögre című regénye az első világháború előtt és elején játszódik Afrika keleti részén. A részben valós eseményekhez is kapcsolódó művet 1976-ban megfilmesítették.



Kiálts rá az ördögre tartalom, történet


Az amerikai Flynn főként orvvadászatból keresi a kenyerét Afrika keleti részén, arab embereivel együtt. Sebastian Oldsmith, a fiatal angol mintegy véletlenül keveredik össze vele. Az amerikai félrevezeti és például egy szigetnél elhiteti vele, hogy kitűzheti a brit zászlót, s a föld az övék.
Közben a terület német fennhatóság alatt állt, és a német főbiztos már régóta fente a fogát Flynn -re. Egy alkalommal sikerül is rajtuk ütnie, és a férfi sebesülten az ingoványba menekül. Oldsmith talál rá. De az üldözés nem ér véget, hajón menekülnek ki a tengerre.

Kiálts rá az ördögre könyv tartalom, történet


Egy német nehézcirkáló, a Blücher is a képbe kerül, miáltal a főszereplőkből hajótöröttekké válnak. Ráadásul Flynn sebe üszkösödik, és muszáj kivenni a golyót. A cápa támadások miatt számosan életüket vesztik, majd a vihar még tovább ront a helyzeten.



Kiálts rá az ördögre könyvértékelés, vélemény


Az Elefántsirató regény után egyből negatívan hatott rám az egyik főszereplő, aki elefántagyarral kereskedik. Viszont az egzotikus, izgalmas helyszín nagyon is vonzott. A kezdet olyan akár a Tarzan és a tiltott városban, azzal a különbséggel, hogy itt jóval kevesebb a szereplő.
Szóval Flynn – aki ráadásul még iszákos is volt – nem nyerte meg a tetszésem, bár ellenszenvesnek sem éreztem, Sebastian viszont elég naiv. Őt az orránál fogva vezette, ám idővel a srác egész jól beletanul a dolgokba, s kiderült, hogy talpraesettebb, mint hinnénk.
Szerencsére” ott van Fleischer, a német – akinek semmilyen gátlása sincsen – így megvan az ügyeletes gonosz. Amikor odaértünk, hogy delfint akartak elfogni, s megenni, az bizony nagyon fájt. Ezt a csodás, kedves állatot, amely annyi filmben is szerepel még ha nincs is más, szentségtörés elpusztítani.
A hajótöröttes rész szörnyű volt, bár nem meglepő, miután sok hasonlót olvastam. Bár például A kék hegyek kincse című Salgari regényben még húzósabb volt a helyzet.
Amúgy Sebastian rendkívül hiszékenyen viselkedett, amikor pénzbeszedésre küldték a helyi falvakhoz… Míg a németek kihasználták ezeket a szerencsétleneket, őt meg ők tették lóvá. De legalább ő szerethető, nem úgy mint más hősei Wilbur Smithnek. A sok egoista, kéjsóvár és anyagias szereplő után, ezen regényben végre valaki nem olyan.
A vad elefántok támadása elég izgalmas, főként hogy szereplőink nem rendelkeztek igazi stratégiával ellenük. Ennél már csak Fleischer visszatérése lett hajmeresztőbb. Viszont fiatal hősünket egyszerre sújtja a balszerencse és a szerencse, így mindenből (jól) kikeveredik.
Ami igazán meglepetés volt, hogy körútja előtt Sebastian egy pillanatra még elbúcsúzott Flynn lányától, Rosától, később – visszatérte, vagy is három hónap múlva – pedig kiderült, hogy a lány terhes. Regényekben mindig nagyon gyorsan mennek a dolgok.
A házasodás időszaka eléggé szórakoztató és vidám volt. Bár azt nem értettem, hogyan lehetnek olyan ostobák, hogy az összes megszerzett pénzüket elköltik. Később az öreg elefánt felbukkanása a mocsaras helyről ama bizonyos magyar szafari regényt idézte fel bennem. 


Blücher típusú német csatahajó
Blücher típusú német csatahajó

 
Nagyon nem értettem egyet azzal, ahogyan elbántak Fleischer főbiztos tulajdonaival, még akkor is, ha egyébként megérdemelte. A későbbi iszonyatos eseményeknél meg az aszkárik kegyetlensége volt érthetetlen. Onnantól mintha kettéválna a regény, új szál indult a hadihajók csatájával.
Ez nem volt rossz, bár meg kellett szokni. A végére nagyon eldurvult. Technikailag a Blücher cirkáló lesz a főgonosz. Szerencsére később visszatérnek a már megismert főszereplők. Rosa személyisége sajnos nagyon megváltozott. A németek elleni gerillaharc visszarepít emlékeimben a Tarzan a vadember regény elejére, főleg, ha az odavalósiak repülőgéptől való félelmét is említem.
Flynn nagyon gyerekesen működött, amúgy is csak vágyai mozgatták, de ahogy érem után irigykedett, még éretlenebbnek tűnt szellemileg-lelkileg. Ebben a regényben számtalanszor húzta a fiatalembert olyan dolgokba, amit sosem tett volna, ha tudja előre. De sokszor mulattató volt, például amikor a bőrét beolajozták, hogy beállhasson a feketék közé.
Flynn gyermeteg vágyai jó példa arra, hogyan viszik ezek az embert a végzete felé. A szerzőnek ezen regényéből sem hiányoznak a brutális, vagy undorító epizódok. A vége felé számos feszült jelenet van, amikor az olvasó lerágja a körmét izgalmában. A Kiálts rá az ördögre felveszi a versenyt a világ legismertebb kalandregényeivel.
Amikor a fekete tolmács Gólya Bvaná -nak nevezte a 19 éves német tisztet a többi fekete előtt, ott bizony a padlón voltam a nevetéstől. Viszont az események annyira borotvaélen táncoltak, hogy képtelen voltam csak regényként olvasni, mert mélyen magába szippantott a történet.
A németek közül Fleischerért nem kár, de von Kleine kapitány és a fiatal tiszt, Kyller nem voltak rosszindulatúak, nekik nem kívántam a halálát. Nos, a vége igen drámai lett, nem tetszett. Bár el kell ismerni, nem az a szokványos befejezés, az biztos.


A Kiáltás az ördögre film 1976


A film forgatásánál Wilbur Smith is ott volt. Flynn figuráját Lee Marvin, Oldsmith -et pedig Roger Moore formálta meg. Azonban az eredeti helyszínek helyett Dél-Afrikában forgattak, ahol nem éppen ideális volt a politikai helyzet a 70-es évek közepén. Érdekességképpen megemlítem, míg a regénybeli Oldsmith a 20-as évei elején járt, Moore már 49 volt a forgatás idején.


Kiálts rá az ördögre könyv vélemény, kritika


Marvin az általa játszott személyhez hasonlóan élőben is ivott, így az egyik jelenetnél, ahol összecsaptak a másik főszereplővel, úgy viselkedett, mintha a valóságban kellene verekednie. Több eset fordult elő, amikor az ital miatt elfelejtette, hogy csak filmet játszanak, például egy elefántvadászaton is.
Több jó jelenet kimaradt, mint például a támadó elefánt, a csatahajók harca, s még néhány apróság. Azonban meglepően hűen követték a regény történetvezetését. Az ilyen filmeket nagyon tisztelem. Méltán kerül be ez is azon mozik közé, melyek pontosan a könyv sztoriját adják vissza.
Az egyenes agyarú öreg elefántot viszont nem vállalták, így kicsit másképp csavarták a film végét, mint eredetileg van. A regényben sokkal jobb. Nem ugyanaz lett a legvége, kár, hogy pont az utolsó mozzanatokat megváltoztatták. A film vége pozitívabb, nem merték felvállalni a drámát.


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.05.28. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.