2020. március 20., péntek

Elefántsirató könyv bemutatás, ajánló, értékelés

Elefántsirató könyv bemutatás, ajánló, értékelés
Elefántsirató könyv bemutatás, ajánló, értékelés



Wilbur Smith Elefántsirató (Elephant Song) című akcióregénye 1991-ben jelent meg. A szerző ebben a regényében a vadászipar sötét oldalával foglalkozik, a nagypénzű külföldi elit egyes tagjainak környezettel szembeni kizsákmányolásáról, Afrikában. A történet nagyrészt Kelet-Afrika szavannáin és dzsungeleiben, illetve részben Londonban és Tajvanon zajlik.


Wilbur Smith – Elefántsirató könyv tartalom, történet

Adott egy nemzeti park. Túlszaporodó elefántok (míg máshol éppen ellenkezőleg). Vadvédők és orrvadászok. De a helyzet mégsem ennyire egyszerű. Daniel Armstrong, a befutott filmes, operatőr társával együtt megérkezik a zimbabwei Chiwewe Nemzeti Parkba. Itt a vadőrök vezetője a filmes régi jó barátja, Johnny.
Ahhoz, hogy a helyen megelőzzék az elefántállomány romlását, egy csordát el kell pusztítaniuk. A húsból és elefántcsontból beérkező pénzt pedig a védelemre fordíthatják. Filmre veszik a kényszerű vadászatot. A parkban tölti szabadidejét Ning, a tajvani nagykövet.


Wilbur Smith Elefántsirató könyv tartalom, történet


Amikor Armstrong eltávozik, egy jól szervezett banda jelenik meg, és borzalmas mészárlást művelnek a vadőrök között. Még előtte az elefántcsontot elviszik teherjárművekkel. A filmes útközben rájön, hogy baj van, és visszahajt. Találkoznak a teherjárművekkel – melyekkel Ning is tart – és gyanúsak neki, de siet. Odaérve leggyötrőbb rémálmainál is őrültebb kép fogadja.




Elefántsirató könyv értékelés, kritika


Erre a történetre azért voltam kíváncsi, mert nagyon szeretem nézni, olvasni Afrika állatvilágát, egyik kedvenc helyszínem. Hát ez bizony nem egy Veszélyes szafari. Ama kalandkönyvvel ellentétben ez nem igazán az. Egyébként nem is értem, miért írják elsősorban kalandregényírónak Wilbur Smith -et, ez is inkább akció.
A cím rendesen fordítva elefánt dal lenne, egyébként pedig csak kis részben szól elefántokról. Az elején alig vártam, hogy történjék valami. Aztán beindult és innen már nem volt megállás. Az biztos, hogy az író nem sokáig hagyja unatkozni az olvasót, és éppen elég vérlázító dolgok történnek. A főszereplő pozitív személyiségből bosszúvágyó, közveszélyes harcossá válik, ami árnyalttá teszi a karakterét.
Ami viszont kifejezetten nem tetszik, az Wilbur Smith részletező stílusa. Egyébként lenyűgözően izgalmas, de elegem van abból, hogy nem tud ellenállni a horrornak. Nem vagyok kíváncsi arra, hogyan szabdalnak fel egy embert, hogyan tépnek szét mások, vagy az állatok, és egyebek. Lehet, a szerző élvezi, én viszont gyorsabban átfutottam eme sorokat, mert ez nem kell!
Az meg még hab a tortán, hogy ott egy őrült ázsiai, akinek attól támad szexuális ingere, hogy öldöklés volt, és valaki haldoklik a szeme előtt. Ez már nagyon beteges. De még ez sem volt elég, némi taszító állatkínzást is végigkísérhetünk. Megjelenik Sita, a párduc, no igen, a Tarzan regényekben hívják így. Ott is csak a fenevadak élén játszódó könyvben van pozitív szerepe, csak a dzsungel ura tudta féken tartani.


Elefántsirató könyv esőerdő


Noha a könyv gaztevői minden büntetést megérdemelnek, nem tetszett Daniel könyörtelen bosszúhadjárata. Ő is természetember, érzései uralják. Majd a sok roppant izgalmas, akciódús esemény után angliai helyszín következik, s eléggé lelapul a történet.
Azt sem értettem, miért nem jutott eszébe lefilmezni a mészárlást is. Ha ez is a nagyvilág elé került volna, akkor több esély lett volna egy sikeres nyomozásnak. Az indiai Chetti Singh érdekes figurája csak tovább árnyalta a történetet.
A történetbe belépő nők nem voltak szimpatikusak, még az új operatőr, Bonny sem. Háát… én nem ezekhez vagyok szokva. 0 érzelmek, 100 százalék erotika. Daniel pedig túl gyorsan megadja magát. Túl anyagias ez a könyv. A továbbiakban a hatalmi gépezet megismerése – melyet a háttérből a pénz ura irányít – egyenesen szörnyű volt.
Az ilyen történetek filmben és könyvben is megfertőzik az embereket, mert úgy mutatják be az egészet, mintha csak erőszakkal lehetne megállítani a „rossz hatalmakat”. Harrison, az új megbízó, nagy hatalmú pénzember, az enneagram szerinti 8-as típus megtestesítője.
Egyébként az új helyszín, Ubomo miatt már elő is vettem a régi, Nagy Világatlaszt, keresni a helyet. Na persze semmit sem találtam, ilyen ország nincsen. Az angliai események óta eléggé leült a történet, mintha egy másik könyv lenne. A lelkes természetvédő, Kelly megjelenése, valamelyest új színt vitt a történetbe.
Robbanékony temperamentuma azért néha túl sok volt. De jellemileg össze sem hasonlítható a vipera Bonny -val. Amikortól az ő szálával folytatódott a történet, valóban átment kalandregénybe. A leírások és az események a jól ismert hangulatba vittek engem.
A pigmeusok miatt is a Tarzan és a párducemberek regényt idézte fel számomra az esőerdei környezet. Az író az itteni elefántokat a szavannáról beköltözött, bemenekült példányoknak említi. Ezt nem igazán értem, mivel az ottani elefántok nem élnek a dzsungelben. Ellenben az erdei elefántok igen. Róluk viszont kevés szó esett akkoriban (1990 körül), mivel csak később jöttek rá, hogy különböző faj.
A kis emberek viszonyulása a természethez, ahogyan hozzáállnak, bizonyítja, hogy gondoskodás történt róla, tudatában legyenek a szelleminek. Sokat lehet tanulni tőlük, és pont az ellentettjei annak, mint a regény más, anyagias szereplői. Például Harrison és Ning apja szertartásos versengése üzletkötés előtt egészen szánalmas.
Ego párbajokat vívnak, igazából egyiknek a fejében sem fordul meg, hogy amit egész életükben tettek, az saját szellemük, lelkük gyengítése. Ugyanis hatalmas birodalmaik csak saját, és üzletfeleik hasznát növelték, mások kizsákmányolása által. Egyedül akkor lehetnének büszkék elért eredményeikre, ha azok mások számára is valódi értékeket adnának, és tevékenységük szolgálat (is) lenne embertársaik számára.
A többi fiú – akik Ning féltestvérei – és a közte való gyűlölet, valamint egymással való versengés csak még ellenszenvesebbé tette őket a szememben. Ninget amúgy is az irtózatos anyagi vágyak fűtötték, még nem volt azon a tudati szinten, hogy ezt fájdalomként élje meg. És hogy ártatlan kislányokon élje ki nemi vágyait, úgy, hogy azok halálával végződjön – mert neki ez a gyönyör – mit lehet mondani egy ilyen „emberre”?
Az üldözős akciójelenetek helyi és idegen emberekkel, katonákkal a máhdi regényeket idézték eszembe, melyek közül különösen a középső volt emlékezetes. Egyébként az Elefántsirató jelenetei elég filmszerűek, jó kis mozit lehetne készíteni belőle.
A véghajrához közeledve elég jól felpörögtek az események. Váltakozik az akció és a kaland jelleg, s nekem nagyon bejött. Amikor a szövegben az következett, hogy Sepoo (az öreg pigmeus) előbukkant egy zerge tetemével, csak néztem. Most az író beszélt félre, vagy a fordító fordít hülyeségeket? Afrikában mit keresne az európai hegyvidékeken honos állat? De egyébként még egyszer meg van említve a zerge.


Elefántsirató könyv értékelés, kritika


Csodálatos és hatalmas őserdei fa felső részébe történő utazásról a Tarzan legendája film fákon szaladgálásai ötlöttek fel bennem. Ez egy kicsit segített elképzelni a káprázatos élményt. A hatalmas területek kiirtásáról pedig arra gondoltam, szinte ugyanez történik a közelemben, egész álló nap gigantikus teherjárművekkel hordják a fát. Csakhogy itt hivatalos engedéllyel történik a pusztítás s a fa értékesítése, ami még szomorúbb, mert a természet károsítása árán egyesek nagyon meggazdagodnak. A regényben legalább van következmény.
Itt Pirri, a félvér pigmeus volt az ügyeletes áruló, akire le kell sújtani a dzsungel haragjának. Taffari elnök annak példája volt, aki kívül tökéletes, és igazi színész, belül pedig teljesen romlott. A történetben megtehette volna azt is a főhős, hogy a filmfelvételeket juttatja a világ elé, a kisebb háború helyett. De a biztosabb módot választották (vagyis az író ilyen végjátékot akart), ami olvasmányként kétségtelenül vérpezsdítőbb.
Nem szeretem azt Wilbur Smith -ben, hogy olyan nyíltan (s talán élvezettel) ír erőszakos halálokról, sérülésekről, vagy éppen a belek ürítéséről. Viszont kiváló a cselekményvezetésben, akcióban és izgalomban. De az emberderéknyi vastagságú agyar nekem túlzás, és továbbra is tartom, hogy a szavannai elefántok nem költöznek az esőerdőbe.
Igencsak jó lett a finálé, s ezért is mondtam, hogy a szerző számomra sokkal inkább akcióregény író, még ha van is sok kalandos rész. A regény végén hiányérzetem maradt, mintha hirtelen megszakadna. Noha lényegét tekintve befejezett, a jobb kaland, történelmi és akcióregényeknek szokott lenni némi utózönge, párbeszéd, lezárás. Hanem… elefántok keveset szerepelnek, és Ubomót továbbra sem találom!


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.03.20. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

2019. december 29., vasárnap

Dan Millman - Szókratész utazásai könyvajánló-értékelő

Dan Millman - Szókratész utazásai könyvajánló-értékelő
Dan Millman - Szókratész utazásai könyvajánló-értékelő



Dan MillmanSzókratész utazásai könyve 2005 -ben jelent meg. Az író eme művében A békés harcos útjából megismert tanító, gyermek és fiatalkorát mutatja be.

2019. december 9., hétfő

A vörös oroszlán könyv bemutatás, ajánló, értékelés

A vörös oroszlán könyv bemutatás, ajánló, értékelés
A vörös oroszlán könyv bemutatás, ajánló, értékelés




A vörös oroszlán könyv Szepes Mária 1946-ban megjelent misztikus-ezoterikus regénye. Saját elmondása szerint 1939-ben fogott hozzá a műhöz, s 5 éven át írta. Bár gyorsan bestsellerré vált, a következő évben (1947) megsemmisítés áldozata lett, más könyvekkel egyetemben.
Ugyanis az „új rend” egy erősen materialista alapokon nyugvó politikai rendszer volt, amely nem tűrt semmilyen természetfeletti, vagy akár anyagra ható lelki erőket, gondolatban sem. Csaknem 3 évtized után, kicsivel rövidebben jelent meg 1984-ben, majd 1989-ben már teljes változatban. Azóta még többször kiadták, s más országokban is sikert aratott, mint Németország, vagy az USA.



A vörös oroszlán tartalom, történet


Hans Burgner korán elvesztette apját és folyton csalódott nagybátyjával lóg, akitől hallhat az alkímiáról. Mire felnő, eltávozik otthonról, s egy vándor mutatványoshoz szegődik. Később egy fogadóhoz kerül, ahol feltűnik egy érdekes alak.
Ez a férfi szokatlan hatással van, rá, úgy érzi, többet tud, mint amit mutat magából. Kideríti, hogy több területtel, köztük titkos tudományokkal is foglalkozik. Hansot az elixír érdekli, amely meghosszabbítja az életet, ezért még a férfi holmijait is átkutatja.
Azt akarja, hogy tanítsa, de ő, Rochard, csak világi tudományokra oktatja, mert úgy érzi, a fiatalember nagy bajt zúdítana a fejére a titkos tudással. Amikor valakit meggyógyít, s közben kiderül, hogy aranypénze is van, Rochardnak el kell tűnnie. Hans erősen vágyik a tudásra, melyet ő birtokol, s csakhamar megtörténik a szörnyűség.

A vörös oroszlán tartalom, történet




Szepes Mária - A vörös oroszlán könyv bemutatás, ajánló, értékelés


Méghogy sci-fi! Több oldalon ezt a művet fantasztikus könyvként ajánlják, ami hatalmas tévedés, mivel semmi köze a tudományos-fantasztikus irodalomhoz. Ízig-vérig spirituális mű, reinkarnációs életélmény sorozattal. Olyan értelemben elfogadható a történelmi fantasy megjelölés, hogy itt nem valódi visszaemlékezésről van szó, hanem írói képzeletről.
A források szerint rózsakeresztes inspiráció játszott közre az írónő munkájának megszületéséhez. Erről többet is lehet olvasni Rudolf Steiner magasabb világok megismeréséhez vezető gyakorlati meditációs könyvében. Érdekes, hogy az amerikai kiadást – még a 80-as években – Püski Sándor intézte. Az ő hagyatéka az utódai által üzemeltetett Püski Kiadó, ahol többek között a rejtelmes életű Carlos Castaneda műveinek egy része is megjelent magyarul.
A regény azért is olyan jó, mert ősi jelképeket, szimbólumokat szólít meg, mélyen behatol az ember tudatalattijába. Valójában egy reinkarnációs-karmikus történet. Elég eleven ahhoz, hogy szinte a főszereplő helyében érezzük magunkat, s vele együtt átéljük a poklot és mennyet.
A sokszori asztrál lények emlegetése eszembe juttatta a ciprusi mágus történeteit, bár ott sokkal pozitívabb a hangulat. A mű nem mindennapi jellemrajz a legőrültebb és legépelméjűbb, legelvetemültebb, vagy éppen legközönségesebb emberektől, az angyalian jóindulatú, vagy zseniális szellemekig.
Amikor a főszereplő végre jólelkű szülők gyermekeként született, még az 1600-as években, Olaszországban, vajon miért siklott ki az élete? A homunculussal együtt töltött évek fárasztóak voltak, nem értettem miért keresi még mindig annyira a fizikai anyag átváltoztatást az átszellemesülés helyett.
A beteges vallási szektáról szóló részt nagy nehezen olvastam újra, és az örökké kielégíthetetlen Corinna is fárasztott. Mindenesetre jól mutatja, milyen tébolyodott emberi elmék siklanak át a reinkarnációkon, akik saját vágyaik és ösztöneik tüzén sínylődnek.
Van néhány rész a szövegben, amely felettébb kimerítő, Szepes Mária gyakran el tud szállni . Amikor Saint Germain és Casanova találkoznak, az viszont elképesztően jó. A párbeszédük igazi csemege, mint ahogy a többi kommunikációja is, ilyent csak valódi lángelme írhatott.
A Saint Germaines részek odaszögeztek a műhöz. A civilizációról szóló mese, amit a királyné társaságának előadott, az emberi fajról szólt, s persze utalt a francia forradalmakra. Gyakran van hangoztatva a keleti misztikum és Tibet – amiről ugye a Kősziklá -ban is olvashattunk, de szerencsére az európai okkultizmus előtérben marad.
A szellemi erővel létrehozott lénnyel, a Khylkorral való szellemi küzdelem lebilincselő volt. Elég mélyen együtt lehetett érezni a főszereplővel, s a párbaj egyfajta önuralom játék volt, melyben az nyer, aki szenvtelen, személytelen marad.


Szepes Mária - A vörös oroszlán könyv


Ernst Müller felbukkanása, aki bizonyos szempontból az egykori Hans Burgner tükörképe volt, új színt vitt a történetbe. Rendkívül ellentmondásos fickó volt, aki a végletekig odaadó a tudásért, ugyanakkor képtelen ellenállni az anyagi lét csábításainak.
Őrült nagy becsvágya a sithekre emlékeztetett engem, akik annál erősebbé válnak, minél nagyobb szenvedély és ambíció fűti őket. A sithek szintén a halhatatlanságra törekedtek, és a hatalom éltette őket. Szánalmas kéjenc lett belőle, sötét erők bábja.
Csodás módon értesülünk a karma hatásairól a regény szereplőinek újabb életeiben. Biztos vagyok benne, úgy van, ahogy Szepes Mária mondja, felsőbb erők áramoltatták tudásukat a történeten át okulásul az olvasóknak. De egyben ő maga is hordozhatott tudata mélyén ilyen emlékeket, s közel volt az okkult tudáshoz.
Bár én egy kicsit más szemszögből tekintem a karmát, nem oda-vissza verősdiként, itt is jó példákat láthatunk bámulatos sokoldalúságára. Az elixírről más ezoterikus szövegek azt írják, hogy visszafiatalít, de cserébe ugyanannyi év tapasztalatát és bölcsességét elveszti a beavatott. Itt ezt nem említi az írónő és egyébként ezt meglehetősen rossz alkunak találom.
Nem is visszafiatalítani kell az embert, hanem fiatalon tartani, ezért is veszélyes a vörös oroszlán. Egyébként a regényben csak finom utalások vannak a halálon túli magasabb zónákra, ahol a magasan fejlett lények léteznek, de maradunk a Földön..


A 2018december 8 -i shoudján Adamusaki kijelentése szerint Saint Germain megjelenése, Geoffrey Hoppe médiumon keresztül azt mondja ő írta a könyvet:


Évekkel ezelőtt írtam egy könyvet, ami ezt a fajta dolgot elég jól ábrázolja – a mohóság, a kapzsiságot, a spirituális éretlenséget – és tudjátok, hogy mi ennek a könyvnek a címe: - A vörös oroszlán. A Vörös Oroszlán egy olyan valakiről szól, aki ellopja az elixírt a Mesterétől, majd megissza azt, úgy, hogy közben nem áll arra készen.”


És itt még tovább folytatja a történet rövid elmondásával. Ezt most meg tudná valaki magyarázni? Adamus nem Szepes Mária. Miért mondja, hogy ő írta?


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2019.12.09. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

2019. november 26., kedd

Rudolf Steiner Magasabb világok megismerése könyv

Rudolf Steiner Magasabb világok megismerése könyv
Rudolf Steiner Magasabb világok megismerése könyv




Rudolf Steiner magasabb világok megismerése könyve „Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez” címmel, 1904-ben jelent meg először.
Német nyelven Wie Erlangt Man Erkenntnisse der Hoeheren Welten? címen csak a szerző életében 11 kiadást ért meg. Angol nyelvterületen Knowledge of the Higher Worlds and Its Attainment és The Way of Initiation or How to Attain Knowledge of the Higher Worlds, valamint Initiation and Its Results címeken is kiadták.
Magyarországon Magasabb világok megismerésének útja címmel is megjelent, amelyben szerepel a Függelékek a 8.-11. kiadáshoz szerzői megjegyzés. Nekem a 90-es években a Jáspis kiadó által megjelentetett változat van meg – az eredeti címmel – amely az 1918 -as kiadás előszavával kezdődik.

2019. november 13., szerda

Jékely Endre Fogakkal és karmokkal könyvajánló-bemutató

Jékely Endre Fogakkal és karmokkal könyvajánló-bemutató
Jékely Endre Fogakkal és karmokkal könyvajánló-bemutató




Jékely Endre Fogakkal és karmokkal című könyve 1986-ban jelent meg Debrecenben. Jékely Endre Áprily Lajos költő fia, 1984-ben írta előszavát a könyvhöz. A Fogakkal és karmokkal egy gyűjtemény, ragadozókról szóló történetekből a világ minden tájáról. Egyszerre ismeretterjesztő mű, vadászati sztori gyűjtemény és összefoglaló. Még a fejezetek elején található leírásokat is érdekfeszítő olvasni. Tóth Pál pedig kiváló illusztrációkat rajzolt a műhöz.





Ezt a könyvet számtalanszor olvastam a gyermekkorból kijövet, és most, mikor újra elolvastam a cikk kedvéért, szinte mindenre emlékeztem. Csodálatos gyűjtemény, ebből ismertem meg jól a világ leghíresebb ragadozó fajtáit. Jékely Endre az 1920-as évektől a 80-as évekig történt kalandokat gyűjtötte egybe a vadászíróktól, a Föld minden tájáról.

2019. november 11., hétfő

John Rankine, Alfa Holdbázis, Holdodüsszeia könyvajánló

John Rankine, Alfa Holdbázis, Holdodüsszeia könyvajánló
John Rankine, Alfa Holdbázis, Holdodüsszeia könyvajánló




John Rankine Holdodüsszeia című sci-fi regénye az Alfa Holdbázis könyvsorozat második kötete. Ez az Elszakadás könyv folytatása, szintén négy tv rész írott adaptációja. 1975-ben jelent meg, de Magyarországon csak az egyik 2017-es, extra méretű Galaktika újságban volt olvasható először.

2019. szeptember 8., vasárnap

Könyvek a halál utáni életről, túlvilág könyvekben

Könyvek a halál utáni életről, túlvilág könyvekben
Könyvek a halál utáni életről, túlvilág könyvekben




Könyvek a halál utáni életről, avagy a túlvilági létezéssel, halál utáni élettel foglalkozó, magyarul megjelent könyvek bemutatása ez a cikk. Érdemes utána elolvasnod a halál utáni életről szóló filmekről írt cikkemet is.
Nem szerepelnek itt a túlvilági létezésről csak hagyományból, vagy feltételezésekből gyűjtött eszmefuttatások, valamint a reinkarnációs könyvek, kivéve utóbbinál, ha szerves részét képezi. Kihagytam továbbá a nem a túlvilággal foglalkozó szellemvilági üzeneteket, vagy a más dimenzióbeli lényeket (pl. angyalokat) bemutató könyveket.


A következő 7 csoportba osztottam az itt szereplő könyveket:


Klinikai halálból visszatért, vagy hipnózisban történő beszámolók.
Saját személyes halálközeli élmények.
Médiumok általi közlések.
Magasabb szintű beavatottak, vagy látók általi közlések.
Magasabb szinten, dimenziókban élő lények leírásai.
Összefoglaló könyvek / vallási összefoglalók.
Egyéb túlvilággal kapcsolatos művek.


A könyveknél a megadott évszámok az eredeti kiadásra vonatkoznak. Alul egy listában felsoroltam a magyarul megjelent könyveket, csoportosítva. Van ami csak ott szerepel, de vannak, amik csak részben kapcsolódnak a témához, ezért nincsenek benne a listában sem.
Érdekes megfigyelni, milyen összetettek ezek a művek. Vannak köztük egészen egyszerűek „kezdőknek valók”, és olyanok is, amelyek metafizikai tudományos egyetemi színvonalúak. Sokukkal az a bajom, hogy nem tudják megkülönböztetni a lelket és a szellemet. A szellem örök, nem a lélek. A tévedés onnan ered, hogy a 869-es konstantinápolyi zsinaton önkényesen kivették a szellem -et az ember hármasságából, s ezzel együtt a Biblia fordításokból is.


Klinikai halálból visszatért, vagy hipnózisban történő beszámolók a túlvilágról, könyvekben


A német Thorwald Dethlefsen műve Élet az élet után címmel 1974-ben jelent meg. Ebben az előző életekkel is foglalkozott, mivel a hipnózisban vezetett embereket tovább vezette a múltba.
Az amerikai Raymond A. Moody orvosként tette közzé a klinikai halál állapotából visszatért emberek beszámolóit 1975 -ös könyvében. Az Élet az élet után bestseller lett. Ő további egy halom könyvet írt – köztük társszerzőként is – melyek nem csak a halál utáni élettel, de a reinkarnációval is foglalkoznak. 
Kenneth Ring munkája, az 1980-ban megjelent Halálközeli élmények, több szempontból is megerősíti Moody kutatásait.
Brian L. Weiss pszichiáterként ismerkedett meg Catherine -nel 1980-ban. Az alanya hipnózisban történő visszaemlékezései átvezették az életek közti létbe és előző életekbe. Ezeket az élményeket az Életek, mesterek című kötetben gyűjtötte össze, amelyet 1988-ban adtak ki. Későbbi könyveiben is a reinkarnáció, és túlvilági élet visszatérő téma. A 2000 -es megjelenésű, A mesterek üzenetei mintegy összegző, s egyben számos új tapasztalatot, más visszaemlékezéseket, médiumokat bemutató alkotás. Itt olykor művészien ábrázolja saját gondolatait, amely a bemutatott eseményekkel együtt mélyen megható.
Michael Newton hatalmas ismeretanyagot halmozott fel az életek közti létbe hipnotikus regresszióval visszavitt alanyok által. Könyveiben részletes leírásokat kapunk a legkülönfélébb helyzeteiről a túlvilági létnek. Hátránya, hogy az alanyok korlátozott élmény és tudatszintjei miatt, csak addig juthatunk, amit ők láttak.
Sok azonosság van, viszont nem ártott volna Newtonnak átnéznie a régebbi beavatottak, vagy magasabb lények leírásait, így választ kaphatott volna sok kérdésére. Számomra furcsa volt és nem is normális dolog az érkező lelket, és a születendő testet két külön személyiségként kezelni. A lélek részt vesz valamennyire a test kialakításában, amelynek addig nincs önálló személyisége.


Túlvilági könyvek

Számos más leírásban olyanok szerepelnek, amik itt nincsenek, s amik itt vannak, sem azonosak minden személynél. Mindenesetre a Lelkünk útja sorozat így is lenyűgöző összegzés. A második kötetet magyarul két kötetben adták ki, a harmadik inkább hasonló munkát végző pszichológusoknak szól.
Hardy Péternek 2006-ban jelent meg a Halálból az életbe című műve. Ebben olyan alanyokat interjúvol meg, akik átestek halálközeli élményeken.
Theresa Cheung 2013-as Üzenetek a túlvilágról című művében odaát járt emberek beszámolói által válaszol sok kérdésre, mely felmerül bennünk.



Saját, személyes halálközeli élmények könyvekben


Betty J. Eadie saját élményéből írta az 1992 -ben kiadott Átölel a fény című könyvet, mely bestseller lett.
Jankovich Istvánt először a Nulladik típusú találkozások műsorban láttam. Déri János mutatta be őt, mint olyan embert, aki egy súlyos baleset által járt odaát. Az ő könyve Túléltem a halálomat címmel jelent meg, 1992-ben.
Müller Pétertől a Kígyó és kereszt című könyvre emlékszem 1992 -ből. Nem tett rám mély benyomást, de fontos mű a személyesen megélt tapasztalatokról. Folytatásként született meg a Lomb és gyökér - sok mindenre választ adva – egy évvel később. Ide sorolható még a 2016 -os Aranyfonál - Kapcsolat a szellemvilággal című alkotása is.
A 90-es években a reiki mester Kun Istvánnak több remek könyve megjelent főleg a keleti gyakorlati és metafizikus tudásról. A Szellemvilág két kötete saját kapcsolata a „túloldallal”.
Dannion Brinkley személyes élményeiről szól az 1994-ben kiadott Megváltott a fény című mű. Ő egy sor általa tapasztalt tudásanyagot is közvetít, melyek a felsőbb lét mellett, személyes tanulságokat tartalmaznak. Belőle készült a Megmentőm a fény című film is, lásd a cikk elején ajánlott írást a halál utáni filmekről.


Médiumok általi közlések a másvilágról, könyvekben


Rosemary Brown esete egészen különleges, ő mint zenész, elhunyt nagy zeneszerzők túlvilági szerzeményeit írta le. Ezek a szerzők általa küldték eme műveiket, s így információkat is szerzett a másvilágról. Ezeket az élményeket a Hangok a túlvilágról című műben jelentette meg 1971-ben.
Neville Randall Élet a halál után című könyvét a 90-es évek első felében olvastam. Ez a mű 1975-ben jelent meg először, és médiumi közlések alapján, számos elhunyt lélek beszámolója ottani életéről. Amellett, hogy nagyon érdekes, egyben olvasmányos is, bár többnyire csak az asztrális síkon tartózkodó lelkek élményeiről esik szó.
Mary T. Brown -nak már gyermekkora óta olyan látomásai voltak, amelyek elvezettek a túlvilág megismeréséhez. A halál utáni élet című műve 1995-ben jelent meg.
Neale Donald Walsch intuitív műve, az Istennel az öröklétben, mesterien válaszolja meg az emberi „túl-lét” kérdéseit. Kihagyhatatlan a másvilággal foglalkozó művek közül. Az egyetlen, ami kételyes volt számomra, ha az emberi szellem már mindent végigjárt, miért is kezdené elölről?

Médiumok általi közlések másvilágról könyvekben

Barry Eaton -tól a Túlvilág – A halál utáni élet titka 2011 -ben jelent meg, először Ausztráliában és Új-Zélandon. Médiumként az odaát levőkkel folytatott beszélgetéseiből alkotta meg a szellemi világról szóló könyvét, amelyet két másik követett.


Beavatottak és látnokok leírásai a halál utáni életről


Emmanuel Swedenborg, a svéd látnok, érzékfeletti képességei által jutott tudáshoz, és szellemvilági lényekkel vette fel a kapcsolatot. Számos leírást adott a másvilági létezésről az 1700-as években, ezek egyike a Menny és pokol című kötet.
Az 1800-es évekből Helena Blavatsky, a Teozófiai Társulat megalapítója magas szintre fejlődött látó képességekkel, és utazásai során szerzett okkult tudással volt megáldva. Ő több művében is érinti a szellemvilág berendezését.
Annie Besant a Teozófiai Társulat egyik fő tagja szintén több művében érinti a túlvilági lét részleteit. Az ősi bölcsesség című 1897-es művében bemutatja a túlvilági szinteket, és azok működését.
C.W. Leadbeater, a Teozófiai Társulat tagja, bár jókora tudással rendelkezett, néhány kétség is merül fel iránta, főleg mivel az 1900 -as évek elején – Annie Besant -tel együtt – az indiai Krisnamurtit Krisztus hordozójaként akarta feltüntetni. A Túlvilág című könyve részletes leírást ad az ottani világokról és lényekről, de az Élet a halál után is ide tartozik.
Rudolf Steiner több művében és előadás sorozatában is részletesen leírja a túlvilági létet és fejlődést. Ezek közül az Élet a halál és az újraszületés között című könyv az, amely teljes egészében ezzel foglalkozik. A bolygókkal, valamint az emberiségfejlődéssel és vezetőkkel való kapcsolatát is érinti a szellemvilágnak.
A Sorsalakítás és élet a halál után című, berlini előadás sorozatból készült mű is pont idevágó. Ezen kívül a Rózsakeresztesek teozófiája, A szellemtudomány körvonalai, Makrokozmosz és mikrokozmosz, A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata II. kötetekben szintén foglalkozik a témával.
Paul Brunton Az önvaló bölcsessége című, elképesztően következetes metafizikai művében a szellemvilág ismertetésére is kitér. A könyv szelleméhez igazodva kiderül, hogy a túlvilág tapasztalása is a tudatszint függvényében eltérő az egyének között.
Lobszang Rampa, a Tibetből származó beavatott könyvei is részben érintik a túlvilágot. Az ő trilógiájáról itt olvashatsz: Lobszang Rampa – harmadik szem könyvek
A Kyriacos C. Markides könyveiben bemutatott Stylianos Atteshlis, ismertebb nevén Daszkalosz számos előadásában bemutatta az asztrális és mentális világokat, melyeket saját tapasztalatából ismert, és rendszeres látogatója volt. Erről bővebben olvashatsz az előző cikkben: A ciprusi mágus trilógia


Magasabb szinten, dimenziókban élő lények beszámolói a szellemvilágból


A Jane Roberts által közvetített Seth jócskán túlmegy az általában ismert felsőbb szférák ismertetéseinél. Ő sokdimenziós, számtalan lehetséges és párhuzamos univerzumokból álló, különféle energiákból létrejött világokkal ismertet meg. Több könyvében is érinti a szellemvilágot, részletesebben itt írtam róla: A Seth könyvek


Összefoglaló könyvek a szellemvilágról


Arthur E. Powell a teozófus tudás összegzésével írta meg műveit az ember szellemi testeiről, a 20. század első felében. Különösen Az asztrális test, A mentális test, A kauzális test és én című műveiben mutatja alaposan be az ezen testekhez tartozó világokat is.
Howard Murphet 1990-es Túl a halálon című műve egy kiváló összefoglaló a témáról. Több nézőpontból és minden szintet bemutatva közli az addig összegyűlt tudást, s ezzel kiemelkedik a hasonló könyvek közül. Számos médiumi, beavatottaktól származó, és klinikai eseteket gyűjtő művet, tanulmányt, ismeretet összegez.

Összefoglaló könyvek túlvilágról

Szabó Judit 2000-es könyve a Hazatérés – A lélek útja a halál után, sok spirituális tant és dokumentált eseteket összegezve mutatja be a másvilági létet.
Philip C. Almond a régi tanok ismeretéből és későbbi látók felfedezéseit is összegyűjtve ismerteti, amit az emberek külsőleg tudhattak a halál utáni életről. Mindezeket a 2016-ban megjelent Élet a halál után – A túlvilág rövid története című kötetében olvashatjuk.


Vallási összefoglaló könyvek a túlvilágról


A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda Születésen és halálon túl című műve a hindu vallás illetve Krisna Tudat őstárából merítve mutatja be az élet utáni utat.
Az Egyiptomi halottaskönyv már igényel némi okkult spirituális ismeretet az értelmezéséhez. A Tibeti halottaskönyv szintén nem kispista, az elhunyt lélek útját kíséri.


Egyéb túlvilággal kapcsolatos művek


Sant Kirpal Sing indiai spirituális tanító 1955-ben írta Az élet és a halál misztériuma című összegzését, melyet 1994-ben kiegészítve adtak ki. Ebben a halál központi téma, és főleg a „Mi történik a halál után” című hosszú fejezet foglalkozik ezzel.
Elisabeth Kübler-Ross rövidebb kötete, A halál mint ragyogó kezdet, a másik oldalra való belépéssel, a halál pillanatával foglalkozik.
Ted Andrews a Találkozás a szellemvilág lényeivel című kötetében összefoglalja a szellemvilággal és a lényeivel való kapcsolatteremtés technikáit.
Balogh Béla a 2002-es, A végső valóság című könyvében, néhány fejezetben a másvilágot is bemutatja.
Gazdag László Van élet a halál után? című műve tudományos szempontból közelíti meg a kérdést, s sok más, kapcsolódó témával egyetemben.
A holtak köztünk járnak című könyv a megszállottságról szól, amikor túlvilági személyek nem távolodnak el a fizikai világtól hanem egy személy testét használják részben, vagy akár birtokolva.
A Robert Lawson néven író magyar szerző regényeiben többször is érinti a túlvilágot. Az Odaát című 2017-es alkotása valóban odaát játszódik, s megszívlelendő eseménysorral, szellemi tudással gyarapít.
A Thomas Brown nevű szerző Szellemvilág című könyvében a túlvilág kérdését járja körül, a számtalan dokumentált eset fényében.

Ha komolyabban foglalkoztat a téma, olvasd el a Pillantás az Abszolútumba (a linkről letölthető) című e-könyvem 8. fejezetét, mely a magasabb dimenziókat mutatja be.



Halál utáni élettel foglalkozó könyvek listája



Klinikai halálból visszatért, vagy hipnózisban történő beszámolók


Thorwald Dethlefsen – Élet az élet után 1974
Raymond A. Moody – Élet az élet után 1975
George G. Ritchie – Visszatérés a holnapból 1978
Kenneth Ring – Halálközeli élmények 1980
Raymond A. Moody, Paul Perry – Fény a kapun túl, A fényen túl 1988
Brian L. Weiss – Életek, mesterek 1988
Michael Newton – Lelkünk útja I. 1996
Michael Newton – Lelkünk útja II. 2000 (magyarul II. és III. kötet)
Brian L. Weiss – A mesterek üzenetei 2000
Michael Newton – Lelkünk útja III. 2004 (magyarul IV. kötet)
Hardy Péter – Halálból az életbe 2006
Theresa Cheung – Üzenetek a túlvilágról: Hiteles történetek 2013




Saját halálközeli élmények személyes bemutatása


Betty J. Eadie – Átölel a fény 1992
Jankovich István – Túléltem a halálomat 1992
Müller Péter – Kígyó és kereszt 1992
Müller Péter – Lomb és gyökér 1993
Raymond A. Moody, Paul Perry – Kedves kísértetek 1994
Dannion Brinkley, Paul Perry – Megváltott a fény 1994
Kun István – Szellemvilág I. 1995
Kun István – Szellemvilág II. 1996
Müller Péter – Aranyfonál: Kapcsolat a szellemvilággal 2016




Médiumok közvetítései

Rosemary Brown – Hangok a túlvilágról 1971
Neville Randall – Élet a halál után 1975
Mary T. Brown – A halál utáni élet 1995
Neale Donald Walsch – Istennel az öröklétben 2006
Barry Eaton – Túlvilág – A halál utáni élet titka 2011




Beavatottak és látnokok leírásai


Annie Besant – Az ősi bölcsesség 1897
Emmanuel Swedenbrog – Menny és pokol 1758
Helena Blavatsky művek egy része
C. W. Leadbeater – Élet a halál után 1916
C. W. Leadbeater – Túlvilág
Rudolf Steiner – Rózsakeresztesek teozófiája 1907
Rudolf Steiner – A szellemtudomány körvonalai 1909
Rudolf Steiner – Makrokozmosz és mikrokozmosz 1910
Rudolf Steiner – Élet a halál és az újraszületés között 1912-1913
Rudolf Steiner – Sorsalakítás és élet a halál után 1915
Rudolf Steiner – A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata II. 1924
Paul Brunton – Az önvaló bölcsessége 1943
Kyriacos C. Markides – A ciprusi mágus 1985
Kyriacos C. Markides – Hódolat a Napnak 1987
Kyriacos C. Markides – Lángoló szív 1991
Lobszang Rampa – A harmadik szemtől a testelhagyásig 1960




Magasabb szinten élő lények leírásai

Jane Roberts – Seth megszólal 1970
Jane Roberts – Seth könyve: A lélek örök érvényessége 1972
Jane Roberts – A személyes valóság természete 1974




Összefoglaló könyvek


Arthur E. Powell – Az asztrális test 1926
Arthur E. PowellA mentális test 1927
Arthur E. Powell – A kauzális test és én 1928
C. W. Leadbeater, C. Codd, G. Hodson – A halál kapuján túl
Howard Murphet – Túl a halálon 1990
Szabó Judit – Hazatérés – A lélek útja a halál után 2000
Élet a halál után – A túlvilág rövid története 2016




Vallási összefoglalók


Egyiptomi halottaskönyv
Tibeti halottaskönyv
Vajon a jelenlegi élettel mindennek vége? 1977
A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Születésen és halálon túl 1992




Egyéb túlvilággal kapcsolatos művek


Sant Kirpal Sing – Az élet és a halál misztériuma 1955/1994
Elisabeth Kübler-Ross – A halál mint ragyogó kezdet 1984
Ted Andrews – Találkozás a szellemvilág lényeivel – Kapcsolatfelvétel a láthatatlan dimenziókkal 1992
Balogh Béla – A végső valóság 2002
Gazdag László – Van élet a halál után? 2012
Robert Lawson – Odaát 2017
Thomas Brown – Szellemvilág 2017 (?)
Paul Misraki – A halál utáni élet
Richrd Steinpach – Hogyhogy élünk a halál után
Kenneth King – A halált átélni, az életet megnyerni
A holtak köztünk járnak



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2019.09.08. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.