2016. február 28., vasárnap

A máhdi - A máhdi országában 2.

A máhdi - A máhdi országában 2
 A máhdi - A máhdi országában 2




A máhdi országában trilógiájának második részét – amely a Kara Ben Nemsi sorozat része – Karl May 1890 május-december közötti időszakban vetette papírra. 1892 októbere és 1893 szeptembere között jelent meg a német Hausschatzes című hetilapban. 1896-ban adták ki "Im Sudan" címmel könyv alakban.



Karl May A máhdi regény története


Kara Ben Nemsi Ben Nil –lel, és 20 askarival hazakísérte a felszabadított nőket, a fesszarah beduin törzshöz. Az ünneplések után útnak indulnak, és találkoznak valakivel, aki kereskedőnek adja ki magát, de Kara sejti, hogy mindez csupán álcázás. Titokban követik a férfit és kiderül, hogy az előző regényből megismert szent fakír, 70 férfival együtt rájuk vár, hogy elpusztítsa őket, illetve hősünket elfogja.
A küzdelem után megjelenik egy férfi, aki leereszkedően és ítélően szól hozzájuk, s csaknem bajt okoz. Róla kiderül, hogy Mohamed Ahmed, a máhdi. Hamarosan egy emberevő oroszlán tűnik fel a színen, amelytől az arabok nagyon félnek, de valakinek mégiscsak fel kell vennie a harcot. Abdullah, a csapat sivatagi kalauza nagyon kérkedik, de kiderül, hogy csak a szája nagy.




 Jelenet A máhdi című regényből
Jelenet A máhdi című regényből

Kara és Ben Nil ellovagol a Nílushoz, mert Ben Ászl tőrbe akarja csalni a reísz effendinát. Rabszolgakereskedőnek adva ki magát próbál a gazfickó közelébe férkőzni. A dolgok azonban balul ütnek ki, mert megjelenik egy régi ismerős, aki nem tudja, ogy inkognitóban vannak ott.
Számos kavarodás következik, a rabszolgavadász el akarja kapni hősünk csapatát, a hatóságiak pedig őt. Előkerül egy keresett férfi is, akinek a testvére még az előző történet közepén bízta meg Karát előkerítésével. További izgalmas út következik a Níluson felfelé, délre, ahol ismét veszélybe kerülnek a főszereplők. Újból összefutnak a kövér törökkel, ami nem várt fejleményekhez vezet.


 

A máhdi regény jellemzése


Az első regény se volt semmi, de ez aztán szuper élvezet volt számomra. Nem is bántam, hogy hosszú, kétszer ilyen hosszú is lehetett volna. Egy perc unalom sincsen a regényben, az események gyorsan váltják egymást, fordulat, fordulatot követ. Az izgalmas történések mellett természetesen folyamatosan jelen vannak azok a sziporkázó párbeszédek, amelyek olyannyira szórakoztatóvá teszik a Karl May regényeket. Az új szereplők is nagyon jellegzetesek és magukon hordják eltéveszthetetlen személyiségjegyeiket, amelyek által csak még érdekesebbé válik a történet.



 Pillanatkép A máhdi országában című regényből
Pillanatkép A máhdi országában cimu regényből

Nekem az is tetszett, hogy fokozatosan délebbre tevődik a történet, s egyre mélyebben hatolunk Afrikába. A sivatag mellett, most a Nílus, kisebb erdők, s végül mocsaras vidékek tájain is végigutazhattunk. Persze nem nagyon van idő effélékre figyelni, a rabszolgavadászok utáni kajtatás és a közben előforduló veszélyek folyamatosan „készenlétben” tartják az olvasót. Karl May nagyon eltalálta azt a különleges élvezetet nyújtó történetfonalat, amelyet habzsolni lehet, mint egy édességet.


Értékelés (saját tetszési indexem)
9
(1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Folytatás: Szudánban - A máhdi országában 3.

Hasonló olvasmányok: Cserna grófja és az Atlasz légiója
                                   May Károly - A rabszolgakaraván


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

2016. február 25., csütörtök

Fantasy könyvek, a fantasy története

Fantasy könyvek, a fantasy története
 Fantasy könyvek, a fantasy története



A fantasy könyvek ma már jelentős részét képezik a megjelenő irodalomnak, s a 90-es évektől fogva hazánkban is számos regény, vagy gyűjtemény jelent meg a műfajban. A fantasy főbb műfajait már összefoglaltam itt: A sci-fi és a fantasy jellemzői,  kapcsolódásuk.



Ebben az összefoglalóban az írott fantasy, azon belül is főként a könyvek történetéről számolok be. Természetesen csak főbb vonalakban, s kategóriákban, mert a fantasy irodalom mára már hatalmassá nőtte ki magát.


 

A fantasy irodalom története



Az első fantasy regények


Nehéz lenne pontosan meghatározni mikor, s mely műveket tekintsük az első fantasy regényeknek. Maga a műfaji meghatározás is csak idővel alakult ki, s az „első” regények még más műfajokkal rokon, vagy kevert vonásokat hordoztak magukban. Abban többé-kevésbé minden „kutató” egyetért, hogy a fantasy műfajnak nagyjából a 19-20. század fordulója táján rakták le az alapjait. Főként az angolszász nyelvterületen, s irodalomban jelent meg, de igazán nagyrétű elterjedése csak a 20. század második felére következett be.
A fantasy sok tekintetben a történelmi és meseregények alapvető eszköztárából merít, azonban túlnő mindkettő határain, és idővel rengeteg irányzattá alakult. Ha nagyon részletesek akarnánk lenni, évszázadokig, sőt évezredekig visszamehetnénk az időben – hiszen egyes ókori történeteket, vagy éppen az Ezeregyéjszaka meséit is a fantasy gyökerekhez sorolják – de maradjunk a „közelmúlt” külön műfajjá alakult regényeinél.
Sokan a skót George Macdonald A hercegnő és a kobold (más fordításban A királykisasszony és a manó) című művét tartják az első valóban fantasy regénynek, amely 1872-ben jelent meg. Ebben, s a folytatásban is több archetípusa jelent meg azon lényeknek, amelyek a későbbi fantasy –k rendszeres szereplőivé váltak.



 George Macdonald - A hercegnő és a kobold
George Macdonald - A hercegnő és a kobold

Az angol William Morris volt az első, aki történetét teljes mértékben egy kitalált világba helyezte. Az olyan szerzők, mint például H. P. Lovecraft, a horror, illetve félelmetes történetek oldaláról közelítették meg a műfajt, ami egyben előzménye volt a dark fantasy irányzat kialakulásának.
Az 1900-as években újabb szerzők léptek színre, akik nem hétköznapi fantáziájuk által egészen fantasztikus világokat alkottak meg. Az amerikai Abraham Merritt nagyszerű példája ennek, de Edgar Rice Burroughs egyes művei is a fantasy határát súrolták.



A fantasy hőskora – novellák és magazinok


Az 1920-as 30-as évektől hírneves magazinok léptek a színtérre és számos korszakalkotó novella született az új szerző tollából. A legtöbben talán a Weird Tales –t ismerik, pedig előtte létezett a német nyelvű Der Orchideengarten, majd évtizedekkel később a The Magazine of Fantasy & Science Fiction.
Az 1923-ban indult Weird Tales –nek máig talán a leghíresebb szerzője Robert E. Howard. Bár ő számos halhatatlan karaktert megalkotott -–Kull király, Solomon Kane – mégis az 1932-ben hódító útjára indult Conan történetekkel tette magát (pontosabban műveit) halhatatlanná. Howard az ő, szinte legyőzhetetlen figuráival mondhatni lerakta a hard fantasy valamint a kard és boszorkányság történetek alapjait. A Weird Tales sok más szerzőtől jelentetett meg maradandó műveket, mint pl. Lovecraft, Robert Bloch, vagy éppen Edmund Hamilton, bár utóbbi a sci-fi világában alkotott (lásd: Captain Future).




 A Weird Tales magazin Conan novellával
A Weird Tales magazin Conan novellával

Howard és Lovecraft a 30-as években sajnos elhunyt, s a rákövetkező évtizedben erőteljesen kopni kezdett a fantasy irodalom népszerűsége.


A fantasy újjászületése, térnyerése


Kétségkívül a múlt század 50-es éveiben kezdődött az a folyamat, amely a fantasy számára új távlatokat nyitott, s végre önálló műfajjá nőtte ki magát. A legnagyobb áttörés J. R. R. Tolkien –nek tulajdonítható, aki az 1954-ben megjelenő A Gyűrűk Urával a high fantasy legkiemelkedőbb alapművét hozta létre. Ez a mű eleinte csak Nagy-Britanniában volt nagymértékben elismert, csak később indult hódító útjára az Egyesült Államok, majd a világ többi országában. A Gyűrűk Ura a maga világával, s lényeivel nagyban megteremtette az alapjait a későbbi fantasy történeteknek, bár már Tolkien is merített régebbi írásokból.
Míg a 30-as években főleg a Weird Tales által népszerű hard fantasy, valamint kard és boszorkányság volt divatos, a század második felében egyre újabb ágai jelentek meg a műfajnak. Amellett, hogy számos alkotás született a régi hősök hasonmására – vagy éppen a Conan –t folytatták (L. Sprague de Camp és Lin Carter), szerencsére újabb szerző és világok is felbukkantak.
Közülük Jack Vance írásai maradtak meg a legjobban bennem, aki sci-fi –ket is szerzett, de a fantasy –nek köszönhette legnagyobb sikereit. A 6 történetet tartalmazó Haldokló Föld műve 1950-ben látott napvilágot, s az ebben lefektetett világban játszódott számos későbbi műve. Ezek közül nagy kedvenceim a Cugel történetek (A túlvilág szeme, Démonpikkelyek), de a Rhialto a csudálatos sem rossz. Vance –tól még megemlítem a 80-as években írt Lyonesse trilógiát, amelynek olvasása számomra nagy élmény volt.





 Jack Vance művei a haldokló Földről
Jack Vance művei a haldokló Földről

A 20. század második felében a fantasy és a sci-fi műfaj egyre gyakrabban megközelítette egymást, és születtek is a két műfaj sajátosságait ötvöző alkotások. A 60-as 70-es évektől jónéhány új szerzemény megjelent, amelyeket itt hely hiányában nem sorolok fel. 1977-ben ismét egy nagy áttörés történt, mert Terry Brooks műve, a Shannara - A kard felkerült a The New York Times bestseller listájára. Ez meg is alapozta a jövőt, mert a 80-as évektől a fantasy könyvek formájában és immáron filmekként is újjászületett. Marion Zimmer Bradley Avalon ködbe vész című monumentális alkotása az Arthur legendát mutatta be fenségesen - és fantasy-hoz képest - meglehetősen reálisan. A regény a sikere mellett a kritikusok elismerését is kivívta. Lásd: Avalon ködbe vész cikk

 

Új fantasy könyvek


Az előző évtizedben hódító útjára induló szerepjátékok a 80-as évekre világmértékben elterjedtek, s sok fantasy könyvhöz szolgáltattak alapanyagot. Az első Conan film világsikere, majd az utána következő fantasy „videoáradat” hosszú időkre megalapozta eme történetek kelendőségét. Számos új szerző ért el sikereket, mint például Stephen R. Donaldson, Marion Zimmer Bradley, Raymond E. Feist, Terry Pratchett, Piers Anthony, vagy nekem például Charles R. Saunders írásai is tetszettek – de hadd ne soroljam fel mindet.
A 90-es évektől már magyar szerzőktől is jelentek meg művek, Novák Csanád, Gáspár András (azaz Wayne Chapman), vagy éppen Kornya Zsolt (Raoul Renier) révén. De nekem tetszett Andrew Hall –tól a Titkok világa – melynek sosem készült el a folytatása – és különösen a Kristálymágia Donald H. Wisdone-től. Mindkét mű mögött Nemes István áll, aki gyakran használta a Jeffrey Stone, vagy John Caldwell álneveket is.
A 90-es évek második felétől új löketet adott J. K. Rowling a Harry Potter könyvekkel, amelyek később, a filmek révén óriási anyagi eredményeket hoztak.
Az új évezredben már olyan elfogadottá és sokrétűvé vált a fantasy irodalom, mint akár a kalandregények, vagy történelmi könyvek. Új szerzők és új sikerkönyvek kerültek napvilágra, mint például Christopher Paolini, Rick Riordan, Patrick Rothfuss, vagy éppen Brandon Sanderson. Szinte naponta bukkannak fel új alkotások és filmek, amelyek a műfaj határait már-már megszüntetik.


Jelen írásból számos szerző és alkotás kimaradt – különösen az alágakat tekintve – de nem is volt cél a teljesség inkább a fantasy irodalom fejlődésének vázlatos bemutatása. A fantasy egy nagyon „szubjektív” műfaj, ugyanígy az olvasói tetszés is meglehetősen eltérhet, ezért minden rajongónak megvannak a maga kedvencei.



Az alábbi lista korántsem teljes, a fenti cikk, díjak, népszerűség és eladási listák nyomán készült a legismertebb fantasy regényekből illetve könyvsorozatokból


Legjobb fantasy könyvek listája (időrendi sorrendben):


George Macdonald - A hercegnő és a kobold   1872
William Morris - A világvégi kút   1896
J. R. R. Tolkien – A Gyűrűk Ura   1954
T.H. White - Üdv néked, Arthur, nagy király   1958
C. S. Lewis – Narnia krónikái (könyvsorozat) 1957-1958
William Goldman - A herceg menyasszonya   1973
Terry Brooks – Shannara - A kard   1977
Stephen R. Donaldson  - A covenant saga   1977-2013
Raymond E. Feist  - Mágus – A tanítvány   1982
Marion Zimmer Bradley - Avalon ködbe vész   1983
Terry Pratchett – Korongvilág könyvsorozat   1983-2015
Jack Vance – Lyonesse trilógia   1984-1989
Robert Jordan – Az idő kereke (könyvsorozat)   1990-2013
George R. R. Martin – Trónok harca    1996
J. K. Rowling – Harry Potter (könyvsorozat)   1997-2007
Steven Erikson - A Malazai Bukottak könyvének regéje (könyvsorozat)   1999-2011
Rick Riordan - Percy Jackson és az olimposziak   2005-2009
Patrick Rothfuss - A szél neve   2007
Brandon Sanderson - A Királyok Útja   2010



Kapcsolódó cikkek: Hard fantasy filmek
                                 Magyar sci-fi és fantasy magazinok a 90-es években


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

2016. február 24., szerda

Agykontroll könyvek a 90-es évek elejéről

Agykontroll könyvek a 90-es évek elejéről
 Agykontroll könyvek a 90-es évek elejéről



Az agykontroll 1990 táján lépett az életembe, könyvek formájában. A José Silva életéről szóló könyv vonzott, s maga az Agykontroll könyv is. Belső késztetést éreztem ezek megvételére, s aztán követte őket a többi. Ezek a könyvek számos más, az elménk képességeit kihasználó, s fejlesztő könyvhöz adtak kedvet. Ezúttal főként az 90-es években, annak is az elején megjelent agykontroll könyvekről ejtek néhány szót.



José Silva – Az agykontroll megteremtője


Ez volt az a könyv, amely által megismerhettük e nagyszerű ember élettörténetét. A könyv nem csupán egy egyszerű életrajz, érdekes, változatos, tanulságos és nagyon hasznos. Megismerhetjük belőle José nehéz gyermekkorát, és azt, hogyan vitte véghez élete során elképzeléseit.
A műből világosan kiderül, mi módon kezdte el a kis José használni a jobb agyféltekéjét, s később hogyan ébredt rá elméjének varázslatos hatalmára. Rendkívül talpraesettnek bizonyult, és már gyermekként megmutatta üzleti érzékét. A könyvből végigkísérhetjük az agykontroll kialakításának folyamatát, a sok kísérletezést, tapasztalatszerzést, és a társadalom kezdeti ellenállását is. Nem is szaporítom tovább a szót, José Silva életét már bemutattam 2013 februárjában egy cikk keretében. Itt olvasható: José Silva – Személyiségépítők 7.



Agykontroll Silva módszerével


Ez az 1977-es könyv az alapja az agykontrollnak, és a rendszerváltás idejére hazánkba is elérkezett. Ebben nem kis érdeme van Dr. Domján Lászlónak, aki által később számos agykontroll könyvhöz juthatott a magyar olvasóközönség.
Amikor először olvastam ezt a könyvet, engem is megdöbbentett, miket lehet elérni az elme erejével, mivel akkoriban még nem voltunk úgy ellátva ezzel a fajta irodalommal. A könyv segítsége által bárki tudatosan birtokba veheti elméjének mélyebb (magasabb?) képességeit és kamatoztathatja életében. Megismerhetjük az agy frekvenciáit, legfőképp az alfa szintet, amely a leginkább használatos az agykontrollban.



 Agykontroll Silva módszerével


A mű megtanít a relaxálásra, testünk és elménk ellazítására, képzeletünk előtérbe helyezésére. Megtanulhatjuk belőle, hogyan fejleszthetjük tanulási képességeinket, hogyan gyógyíthatjuk magunkat és másokat, és hogyan érhetünk el könnyen sikereket az életben. Nem utolsósorban a hatodik érzék kifejlesztéséhez is hatékony útmutatót találunk.


Gyógyíthatsz


A Gyógyíthatsz című könyv 1986-ban jelent meg Amerikában, én 1991-ben olvastam, s azóta is számtalanszor belelapoztam. Az egészség témája az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó téma hazánkban és világszerte is. Ha (elég) sokan olvasnák ezt a könyvet, mennyivel jobb lenne a helyzet egészségügyileg!
Megtudhatjuk belőle, hogy természetes állapotunk az egészség, és testünk rendelkezik mindazzal az eszközzel, amellyel tökéletes egészségben tarthatjuk magunkat. Sok-sok példán, történeten és gyakorlaton keresztül tanulhatjuk meg egészségünk megtartásának, betegségeink gyógyításának, és mások meggyógyításának elme általi módjait. Különösen fontos gyakorlatokat ismertet a fájdalmak megszüntetésére és elsősegélynyújtásra vészhelyzetekben, amikor nincsen orvosi segítség. De ami a legfontosabb, általa az ember megtanulja, hogyan ébresztheti fel és alkalmazhatja saját szervezete öngyógyító mechanizmusát, és válhat egészségessé akár a legreménytelenebb állapotból is.


Agykontroll mesterfokon – nem csak az üzleti életben

Ez a könyv elsősorban a szellemi képességek fejlesztésében, másokkal való kommunikációban, és üzleti, vállalkozói, vagy egyéb kreatív területek fejlesztésében hasznos.


 Agykontroll mesterfokon az üzleti életben


Ahelyett, hogy belegabalyodnánk a problémákba és elfáradnánk a nyomasztó terhektől, megtanulhatjuk hatékonyan kezelni ezeket és a tanultakat az előnyünkre fordítani. Az emberi kommunikációban – mind az üzleti, mind a magánéleti – hatalmas szerepe van a kimondatlan gondolatoknak, a telepátiának. Amennyiben képessé válunk tudatosan kezelni ezt, hatékonyságunk elképesztő mértékben megnövekedik. Kimerülés helyett inkább felfrissülünk, és az elénk kerülő feladatok csak még lelkesebbé tesznek bennünket. Mindehhez csak alkalmaznunk kell a könyv útmutatásait.
Az Agykontroll mesterfokon –ban a Silva módszer használatának magasabb dimenzióit ismerhetjük meg, az elme zsenialitásának tekintetében.


Silva agykontroll gyakorlatok a 90-es évekre


Ez egy szuperjó agykontroll könyv, jócskán túllép az eredeti agykontrollon. Ha jól emlékszem, annak idején még a tv-híradóban is bemutatták. Tag és Judith Powell műve, s az addigi agykontroll (1991-ben írták) legmodernebb technikáit adják közre. Itt meg kell jegyeznem, hogy ma sem tudnék jobbat, a technikák, s a részletek változhatnak, de a lényeg maradandó.
Számos módszer és témakör van érintve a könyvben, számomra mégis a holografikus innergizáció tetszett a legjobban. Ennek az esetében a vizuális, auditív és kinesztéziai érzékek is figyelembe vannak véve. „Magyarra” lefordítva minden érzékünket igénybe vesszük a programozás során, azaz a látás, hallás, fizikai érzések, szaglás és ízlelés érzéseit is. Mindezek különböző szemmozgásokhoz, pontosabban irányultságokhoz kapcsolódnak, és ezeket is figyelembe véve nagyon részletes elmebeli képeket alkothatunk.
Számos példa és leírás segíti az olvasót, nagyon sok életbeli helyzetet érintve, bár néha elég röviden. A sok gyakorlati technika és a módszerajánlások mindenesetre nagyon hasznosak.



A sikeres üzletember


Ez a könyv 1992-ben jelent meg külföldön és nálunk is. Abban eltér az eddigiektől, hogy itt nem(csak) agykontrollról, hanem gondolkodásmódról és üzleti hozzáállásról is szól a történet. 


 

 A sikeres üzletember


Elsősorban üzletemberek, eladók, hálózatokat építők, vállalkozók forgathatják haszonnal, de az élet mindennapos anyagi ügyeiben boldogulni akarók számára is előnyös az ismerete. A sikeres üzletember könyvben sok tanulságos történet van, amelyeket nem felejtünk el egyhamar.
Megvan az a nagy előnye más üzlettel, s anyagi sikerekkel foglalkozó művekkel szemben, hogy ez esetben az agykontroll módszereit is használva ismerhetjük meg a megoldásokat. Ez pedig megtöbbszörözi a lehetőségeket, így az eredmények is nagyobbak lesznek. Egyszerre gyakorlatias és életszerű, s mellette szórakoztató olvasmány is ez a könyv.


Ajánlom ezeket a cikkeket is:A tudatalatti passzív befolyásolása

                                            A 10 legjobb gondolkodásmód könyv     


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

2016. február 21., vasárnap

Az utolsó parancs Star Wars könyv

Az utolsó parancs Star Wars regény
 Az utolsó parancs Star Wars regény



Az utolsó parancs volt Timothy Zahn Thrawn trilógiájának befejező műve. Az előző regényben – Sötét erők ébredése – már sejteni lehetett, hogy valami nagy dolog fog történni. Ebben a regényben összefutnak a szálak, az események elérik a tetőpontjukat, s ezért szerintem a legjobb a három regény közül. 1993-ban adták ki, és az előző két regényhez hasonlóan sikeres volt világszerte.



Az új Star Wars író-olvasónemzedék számára készült trilógia ezen darabjával végleg elindult egy olyan folyamat, amely a Star Wars regény és filmvilágot is hosszú időre a figyelem középpontjában volt képes tartani.



Timothy Zahn: Az utolsó parancs története


Thrawn főadmirális C’baoth segítségével az Ukio bolygó áthatolhatatlannak hitt védőpajzsán azt a látszatot kelti, hogy sikerült átlőniük a pajzsot. Ezért az Ukióiak megadják magukat neki, s így egy élelmiszerellátó bolygó is a Birodalom hatáskörébe kerül sok más világgal egyetemben. A birodalmiak sorozatban gyártják az új klónokat, ezért Luke is nyomozni kezd az ügyben. Közben csapdát készítenek elő számára, amelyből nem lesz egyszerű szabadulnia.
Mara Jade Coruscanton épülget sérüléseiből és régi társai közül csak Ghent, a számítógépzseni van vele. C’baoth egyre jobban elszáll a saját hatalmától, és már az ő birodalmaként emlegeti a Thrawn által uralt vidéket. A főadmirális egyelőre kénytelen megtűrni, de közben a sötét jedi szerét ejti, hogy egy megbízatást sugalljon Pellaeon kapitánynak a maga számára. Talon Karrde összehívja a főbb csempészeket egy találkozóra, hogy rávegye őket, adatokat szolgáltassanak az Új Köztársaság számára a Birodalom ellenében. A találkozón Niles Ferrier is megjelenik hívatlanul, és egy birodalmi támadás is rajtuk csap.




 Talon Karrde és Mara Jade
Talon Karrde és Mara Jade


Luke energiacellái fogytán vannak, ezért kénytelen a Honoghr –on leszállni, hogy a noghriktól kérjen segítséget. Ez alkalommal már emberi kommandó indul Coruscantra, hogy elrabolják Leiát és az ikreket. Szerencsére Mara Jade, aki tisztában van a császári palota titkos folyosóinak helyével is, észreveszi a támadást. Azonban olyan gondosan megtervezték az akciót, hogy nem sok esélye van megakadályozni...
Miután újabb akciót hajtanak végre a birodalmiak Nkllon –on, Lando Bel Iblis által a Coruscantra utazik, hogy segítséget vigyen cége maradványainak megmentéséhez. C’baoth egyre nagyobb gondokat okoz Thrawn számára, s a csillagrombolók Coruscant felé indulnak...
Mara Jade –nak eszébe jut a császár egykori kincseinek gyűjtőhelye a Wayland –en, s felvetődik, hogy az új klónok gyártása ott folyik. De a birodalmiak ügyes csele miatt Mara őrzés alatt áll. Hőseink mindenképpen el akarnak jutni a klónozó forráshoz, de ehhez Marára is szükség lenne. Ráadásul nem is tudják, hogy időközben a hatalomtól megrészegült sötét jedi is odamegy...



Az utolsó parancs könyv jellemzése

Ez három regény hosszú időre megalapozta a Star Wars írott irodalmának alapanyagát. Főként a 90-es években, amikor számos folytatása jelent meg az Új Köztársaság időszakában játszódó történeteknek, könyvben, s képregényekben egyaránt. A Zahn által alkotott új szereplők azóta is hatalmas népszerűségnek örvendenek. Még a Disney féle Star Wars filmek sem tudták elfelejtetni Thrawn, vagy akár Mara Jade figuráját a közönséggel.

 Az utolsó parancs külföldi kiadások
Az utolsó parancs külföldi kiadások

Mara Jade több, régebbi felmérés szerint a legnépszerűbb „új” személy volt az SW világában. Thrawn személyével pedig egy olyan taktikai zsenit mutatott be az író, akit nem lehet egy legyintéssel elintézni. Pellaeon számomra eleinte úgy tűnt, csak azért szerepel a történetben, hogy legyen kivel beszélnie Thrawn –nak a terveiről, s ezátal ismerjük meg őt és a gondolkodásmódját. De később aztán több másik könyvben is felbukkant a személye. Talon Karrde, a csempészvezér személyében, Han Solo után egy újabb, számító, de azért jóindulatú fickót ismertünk meg ezen emberek közül. Garm Bel Iblis, az egykori szenátor behozása is tovább színesítette a képet.
Az akkoriban, összesen 15 millió példányban elkelt Thrawn könyvek újra elindították a Star Wars lázat, s talán némileg közrejátszottak abban is, hogy még az évtized végén elérkezettnek látták az időt újabb filmek készítésére.


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ezt is ajánlom: A túlélők keresése Star Wars könyv
                         Alan Dean Foster Erőpróba
                         Thrawn

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!


2016. február 19., péntek

Rabszolgavadászok - A máhdi országában 1

Rabszolgavadászok - A máhdi országában 1
 Rabszolgavadászok - A máhdi országában 1



A Máhdi országában trilógiájának első részét – amely a Kara Ben Nemsi sorozat része – Karl May 1890 január-április közötti időszakban írta. 1891 októbere és 1892 szeptembere között jelent meg a német Hausschatzes című hetilapban. 1896-ban adták ki „Am Nile” címmel, könyv alakban.





Karl May: Rabszolgavadászok regényének története


Kara Ben Nemsi kalandjai Egyiptomban folytatódnak. Megismerkedik egy kövér törökkel, aki mindenáron szeretné rávenni, hogy tartson vele fontos utazására. A töröknek - akit Murád Nasszirnak hívnak – más gondja is van, kairói szállásán „kísértetek” járnak. Hősünk csakhamar kideríti, kik azok a gazfickók, akik kísértenek, és közben két kis afrikai gyermeket is megszabadít a fogságából. A kísértethistória mögött egy szent ember áll, akinek személyében komoly ellenséget szerez magának.
A Níluson kel útra, ahol csakhamar életveszélybe kerül, de megjelenik a reisz effendina az embereivel, aki rabszolgavadászok után nyomoz. Ő egy hatósági tiszt – az alkirály megbízottja – a szervezett bűnözés elleni küzdelem kiemelt alakja. Kara Ben Nemsi csakhamar délebbre jut útja során, és egy városban kap szállást. Itt egy feneketlen bendőjű ember látja vendégül, aki a sejk távollétében felügyeli a házát. Régi emlékhelyeket látogatnak meg, és megismer egy idős fakírt. Egy ízben társával föld alatti üregekbe zárják, ahol rálelnek egy fiatalemberre, Ben Nil -re. Még több rosszakarót és néhány barátot is szerez, közben megjelenik a reisz effendina hadnagya, és segítségül hívja a rabszolgavadászok egyik bandájának előkerítéséhez. Így mélyen a sivatagba kerülnek, ahol nagy kincs a víz, és csak a rejtett kutak segítségével maradhatnak életben, amelyek egyben a rabszolgavadászok útvonalát is képezik.

 Jelenet a Rabszolgavadászok című könyvből

Ebben a történetben nem a jól ismert – nevére rendkívül büszke – Hálef a segítője, hanem a kövér török szolgája szegődik mellé. A hórihorgas Szelim, számos problémát okoz meggondolatlan cselekedeteivel. Állandóan hőstetteiről dicsekszik úton-útfélen, de minden veszélyes helyzetet elkerül gyávasága miatt.


 

A Rabszolgavadászok regény jellemzése


A Rabszolgavadászok jó kis regény, bár igen hosszú az átlagolvasó számára. Azonban nem csalódtam Karl May élvezetes történetmesélési stílusában. A könyv első felében időnként eszembe jutott; lehetne rövidebb, de közben annyira megkapott a történet, hogy erről teljesen elfeledkeztem. Igazán jó alkotás, minden a helyén van, az izgalmas sztori, sok főszereplő, a humor, egzotikus tájak, és természetesen a gördülő párbeszédek is olvasatják magukat.
Nem könnyű ilyen hosszú időn át fenntartani az olvasó figyelmét, de Karl Maynak ezúttal is sikerült, és ez történetmesélői tehetségét dicséri. A könyv által egyúttal valamelyest bepillantást tehetünk a 19. század végének északkelet afrikai világába is.

Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Előzmény: A kárhozat pusztasága, A datolya honából
Folytatás: A máhdi - A máhdi országában 2.

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

2016. február 17., szerda

Legjobb sci-fi írók a 20. századból

Legjobb sci-fi írók a 20. századból
  Legjobb sci-fi írók a 20. századból.



A 20. század legjobb sci-fi íróinak kiválasztása nem kis feladat, hiszen számos nagy alkotó dolgozott a sci-fi hőskorától. Mivel a hely és az idő egy cikk esetében korlátozott, 18 írót választottam ki, amelyek a hasonló toplisták többségének élmezőnyében szerepeltek. Őket időrendi sorrendben (születésük illetve alkotásaik ideje szerint) mutatom be. Mivel a 20. századról van szó, kimaradnak a science-fiction „előalkotói”, így például Jules Verne is.



Szokásomhoz híven itt sem fogok túlzottan lexikális lenni, igyekszem a néhány főbb információ és mű pár soros bemutatása mellett saját szavaimmal jellemezni  ezen páratlan szerzőket.



Herbert George Wells (1866-1946)


 H.G. Wells sci-fi író

Ő egy igazi határeset, ugyanis már a 19. században kedődött írói munkássága, de a 20. században teljesedett ki. Mint oly sokan, én is a Világok harca című történet kapcsán ismertem meg a nevét. A Világok harca az Idegen támadó sci-fi –k egyik őstörténete. Marslakók Föld elleni támadásáról szól és először 1898-ban jelent meg könyvben. A belőle készült rádiójáték is híressé tette, pánikot okozott, mert a hallgatók nem tudták, hogy csak fikcióról van szó.
Egy másik legismertebb regénye Az időgép, amely az Időutazásos sci-fi –k egyik legnagyobb klasszikusa. Wellsnek az előbbiek mellett más műveit is feldolgozták filmben. Számos könyve és novellája született meg a 20. század első felében, ötleteivel nemcsak későbbi szerzőket, hanem más területeken dolgozó embereket is inspirált.



Edgar Rice Burroughs (1875 – 1950)


 Edgar Rice Burroughs sci-fi író

Több műfajban is jeleskedett, de leginkább a kaland és fantasztikus történetei által vált „halhatatlanná”. 1912-ben született meg A Mars holdjai alatt című története, amelyből a híres Mars regénysorozat keletkezett, John Carterrel a főszerepben. A Mars hercegnője címmel jelent meg nálunk (is) az első rész, majd a folytatások, amelyek nagyon népszerűek voltak első megjelenése óta. Burroughs rendkívüli fantáziával és elmesélőképességgel rendelkezett.
Több más fantasztikus témájú történetet írt, ilyen például a Pellucidar sorozat is, amely a Föld kérge alatt létező másik világban játszódik. Rengeteg történetét megfilmesítették. Edgar Rice Burroughs életét és műveit részletesen bemutatom itt: Burroughs és művei



Aldous Huxley (1894 – 1963)

 

 Aldous Huxley sci-fi író

Huxley főleg A szép új világ című művéről ismert, mely a 3. évezred közepén, egy idealisztikus társadalmat mutat be, amelynek azonban megvannak a maga hátrányai. Aldous Huxley élete során nagy érdeklődést mtatott a misztikum, az okkultizmus és a természettudományok iránt egyaránt.
A pszichedelikus szerekkel való élményeiből származik Az érzékelés kapui című műve.



Robert A. Heinlein (1907-1988)


 Robert A. Heinlein sci-fi író

Az elsők közé tartozott aki igazi tudományos-fantasztikusnak nevezhető műveket írt, de társadalmi témákat érintő alkotásai is jelentősek. Talán egyik legismertebb regénye a Csillagközi invázió, amelyből később film is készült. A mű az idegen lényekkel való küzdelem mellett a történetben fennálló politikai rendszer kifejtése is. Emellett előzménye volt a későbbi katonai akció-sci-fiknek.
Munkásságáért elnyert díjai mellett az általa létrehozott alkotások és világok alapokat és inspirációkat adtak a későbbi, vagy akár kortárs sci-fi író nemzedék számára is.



A. E. van Voght (1912 - 2000)


Az ő munkássága elég vegyes kritikákat kapott a 20. században. Bár sok „szakértő” nem ismerte el, később mégis a science-fiction meghatározó klasszikusai közé emelkedett. Történetei nem szokványosak, gyakran alkalmazott a megszokottól eltérő fordulatokat, eseményeket.
Magyarországon főleg a 90-es években adták ki több könyvét, a Linn varázslója, a Háború a Rull ellen, vagy a Zsiványhajó a kedvelt sci-fi könyvek közé tartozott. A Küldetés a csillagokhoz című művet pedig nemrégiben mutattam be.



Arthur C. Clarke  (1917-2008)


 Arthur C. Clarke sci-fi író

Ha Artur C. Clarke nevét halljuk, legtöbbünknek az Űrodüsszeia ugrik be, amely filmekben (is) világhírűvé tette az angol alkotót. Az 1968-as 2001: Űrodüsszeia később több regényben folytatódott, és filmben is elkészült a folytatása. Ld.: 2001 Űrodüsszeia könyv jellemzés
Clarke mérnök is volt és természettudományos ismeretei hozzásegítették a „hiteles” tudományos-fantasztikus történetek megalkotásában. Figyelemmel kísérte a tudomány és az űrkutatás eredményeit, ismeretterjesztő írásokat is készített. Nemcsak tudományos, hanem társadalmi kérdéseket is érintett műveiben.


Frank Herbert (1920-1986)

 Frank Herbert sci-fi író

Legnagyobb hírnevét és népszerűségét a Dűne sorozattal szerezte. Bevallom – miután oly sokan áradoztak e műről – elkezdtem olvasni (a 2. kötetet anno meg is vettem), de nekem nem jött be. A Dűne előzményei az 50-es évek végére nyúlnak vissza, s a 60-as években olyan hosszú mű kerekedett belőle, hogy rengeteg kiadó elutasította a szerzőt. A végleges változat – magazinban való megjelenés után – az évtized közepére jelenhetett meg könyv formában.
Az 1970-es években már befutott írónak számított, és ennek megfelelően élhetett. Sok más műve is megjelent, de egyik sem lett annyira híres, mint az említett regényciklus.



Ray Bradbury (1920 - 2012)


 Ray Bradbury sci-fi író

Bár már a 30-as évek végén kezdte írói pályafutását, munkássága az 50-es években vált meghatározóvá. 1950-ben a Marsbéli krónikák –kal hívta fel magára a figyelmet, majd a Fahrenheit 451-gyel 1951-ben örökre beírta magát a sci-fi irodalom klasszikusai közé. Utóbbit meg is filmesítették és egy olyan jövőbeli világot ábrázol, amelyben a könyvolvasás tiltott.
Tévé és mozifilmekhez is írt adaptációkat. Az ő munkássága több díjat hozott számára, és a szakma elismerése kísérte évtizedeken át, élete végéig.



Isaac Asimov (1920-1992)

 Isaac Asimov sci-fi író

Az egyik, ha nem a legtermékenyebb sci-fi író. Nem csupán a műfajra, de más területekre is hatással voltak alkotásai. A sci-fi mellett tudományos ismeretterjesztő írásai, és számos más jellegű műve is megjelent. Remek logika, és következetes gondolkodásmód jellemző a műveire, s ennek egyik kiváló „mellékterméke” például a robotika három törvénye, mely számos alkotásában visszaköszön.
Az Alapítvány-trilógiája komoly hatással bírt későbbi alkotók és művek ötleteihez és megalkotásához. Ehhez kapcsolódtak a Birodalom regények is. Az ő ötleteit filmekben is felhasználták, például A két évszázados ember című novellája A kétszáz éves ember című film alapja. Rengeteg novellát írt fikciós és nem fikciós témákban is, én kedveltem az Azazel történeteit, vagy például a Mese a három királyfiról című novellát, amely már a fantasy kategóriájába tartozik.



Stanislaw Lem (1921 – 2006)


 Stanislaw Lem sci-fi író

A lengyel író igencsak jelentős volt a tudományos-fantasztikus irodalomban. Művei többségében megmaradt a technikai-tudományos irányokon belül, és sosem távolodott el a túlzott fantasztikum irányába. Talán a legismertebb regénye a Solaris, amelyet később film formájában is elkészítettek. A Solaris eseményei egy távoli bolygó űrállomásán történnek, ahol egy idegen fajjal, egy óceánszerű lénnyel próbálják felvenni a kapcsolatot.
Lem a többi kelet-európai sci-fi íróhoz képest meglepően ismertté és olvasottá vált, bár ehhez időre volt szükség. Főleg a jövő mechanikája, technológiája, társadalma és az idegen fajokkal való kapcsolat foglalkoztatta.
A 90-es évek elején hazánkban megjelent A legyőzhetetlen című művének többször nekirugaszkodtam, de végül csak a közelmúltban olvastam el végig. Mindenképpen érdekfeszítő, jól felépített, egyszerre hihető és elképesztő. De semmiképpen sem könnyű olvasmány, szórakoztatásnak túl száraz, fárasztó és igazából a mű végére nem lettem sokkal okosabb, már ami a „megfejtést” illeti.



Harry Harrison (1925 – 2012)


 Harry Harrison sci-fi író

 Neki szintén jópár könyve megjelent Magyarországon a 80-as évek végétől. Nem csupán sci-fi szerző, de illusztrátor is volt, és a műfaj humorosabb ágának egyik képviselője.
Leghíresebb regénysorozatai A Rozsdamentes Acélpatkány, Halálvilág, Bill, a Galaktika hőse, és az Éden trilógia. Utóbbiban egy párhuzamos világot ábrázolt, amelyben nem pusztultak ki a dinoszauruszok, hanem továbbfejlődtek. A Helyet! Helyet! című kötete ötletének felhasználásából később filmet is forgattak. Szellemes és szókimondó íróként elszórakoztatta olvasóit, de nem hiányzott belőle a megfelelő etikai tartás és intelligencia sem.



Brian W. Aldiss (1925-


 Brian W. Aldiss sci-fi író

Aldissról már többször elmondták kortársai, hogy rendkívül sokoldalú. Számos más alkotóval ellentétben ő nem ismétli önmagát a regényeiben, hanem képes teljesen eltérő jellegű és felépítésű műveket létrehozni.
Antológiák szerkesztőjeként is elhíresült. Kezdettől fogva arra törekedett, hogy ne lehessen beskatulyázni, mindig más és más területre tévedt. Bár számos alkalommal szerkesztett űroperákat antológiáiban, ő maga nem mozgott otthonosan ebben, és hősei is általában emberiek, esendőek voltak. Egyik rövidebb története az alapja az A.I. - Mesterséges értelem című filmnek is. Számos műve közül nehéz lenne kiválasztani a legjobbakat – ha vannak ilyenek – mindenesetre eredményeit az elnyert díjak is mutatják.



Poul Anderson (1926 – 2001)


Neki szintén több, mint 10 könyve jelent meg magyarul, ezért a hazai közönség előtt is jól ismert. A sci-fi mellett a fantasy, történelem és kalandos történetek írásaiban is kiélte magát, és egy csomó díjat összegyűjtött.
Több művében is foglalkozott az időutazással, mint például Az idő folyosói, vagy az Időjárőr könyvek. Érdekesek azon leírásai, amelyben egy fejlettebb, vagy időben előrébb levő civilizáció kerül össze a fejletlen, régi néppel. Kalandos történetekbeli hősei a legismertebbek. Nem zárkózott el a szociális és politikai kérdésektől sem sci-fi regényeiben és spekulatív tudományos irányokban is használt ötleteket.



Philip K. Dick (1928 - 1982)

 Philip K. Dick sci-fi író

Egy olyan sci-fi szerző, akinek számos alapötletét vitték filmvászonra. Először az Emlékmás című film kapcsán ismertem meg a nevét, 1990 táján. A film alapjául szolgáló 50-es évekbeli novelláját - Emlékárusítás nagyban és kicsiben – éppen nemrégiben olvastam.
A Szárnyas fejvadász és més jónéhány ismert sci-fi – amelyeket itt most nem sorolok fel – története az ő alkotása nyomán jött létre. Sok-sok regényt és novellát írt, az 1992-es Analógiá –ban olvastam először Dick novellát, A kettes változat –ot. Az alternatív, virtuális valóságok, a mesterséges intelligencia és az emberek közötti kapcsolat, valamint az önmagára ébredő ember jellemző témái Dick történeteinek.




Robert Sheckley (1928 - 2005)


Miután 1992-ben – három és fél évtizedes késéssel – megjelent nálunk a Zarándokút a Földre című novelláskötete, azonnal megkedveltem a szerzőt. Érdekes módon a regényei annyira nem tudtak lekötni, de például A státuszcivilizáció tetszett.
Történeteire nagyon jellemző a csavaros észjárás, a humoros fordulatok, s mindezt nagyon szórakoztatóan teszi. Kedvenceim az Arnold-Gregor páros történeteiről írt novellák.
Elég sokoldalú szerző volt és más írókkal is együttműködött. A Szabad préda című regényéből 1992-ben film is készült, bár a történetet teljesen átformálták. Utánozhatatlan stílusban írt novellái miatt máig a legkedveltebb szerzők közé tartozik.



Harlan Ellison (1934 –


 Harlan Ellison sci-fi író

Ellison rengeteg díjat nyert el munkásságáért, és számtalan novellát írt. Több, mint 1700 történetet írt, amelyek között esszék, forgatókönyvek, képregény alapok is találhatók. Számos álnevet is használt, és az ő ötleteiből merítettek a Star Trek sorozatban. Többek között egy életmű díjat, négy Nebulát (plusz hármat rövid történetekért), egy Edgart és nyolc Hugo díjat kapott.


Robert Silverberg (1935 -


 Robert Silverberg sci-fi író

Robert Silverberget is a novellái által szerettem meg. A különböző újságokban és az Új kolónia című gyűjteményben remek történeteket olvashattunk tőle. Az 50-es években igen termékeny volt, majd egy kisebb kihagyást követően, amikor csökkent a sci-fi iránti kereslet, ismét folytatta a műtermelést.
Ekkor már több figyelmet fordított a háttérre, és szereplői karakterfejlődésére is.A 60-as évek végefelé írt történetei különböző dijakat hoztak számára. Munkáira az is hatással volt, hogy 1965-re a Columbia Egyetemen angol irodalomból végzett.



Alan Dean Foster (1946 -


Alan Dean Fostert talán nem mindenki tenné ebbe a nevezetes listába, de filmregényei mellett más alkotásai is vannak. Persze kétségkívül a filmes munkái miatt ismerik a legtöbben, hiszen az első Csillagok háborúja regénytől, az Alien könyveken át, a Transformers –ig számos sikerfilm könyvformájának az írója. Számomra ezek közül A fekete lyuk a kedvenc, amelyet filmen is nagyon szerettem (ld.: Tudományos-fantasztikus filmek).

Még lennének bőven neves sci-fi írók a múlt századból, de valahol meg kell állni, s ezúttal most jött el az a pillanat. Remélhetőleg sikerült a legnevesebb science-fiction írókat pár sor elejéig bemutatni, amely egyben kis összegzője is a 20. század sci-fi irodalmának.

Ajánlom ezt is: A sci-fi és a fantasy jellemzői, kapcsolódásuk
                        Fantasy könyvek, a fantasy története
                        Magyar sci-fi és fantasy magazinok a 90-es évekből


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!