2016. február 25., csütörtök

Fantasy könyvek, a fantasy története

Fantasy könyvek, a fantasy története

 Fantasy könyvek, a fantasy története



A fantasy könyvek ma már jelentős részét képezik a megjelenő irodalomnak, s a 90-es évektől fogva hazánkban is számos regény, vagy gyűjtemény jelent meg a műfajban. A fantasy főbb műfajait már összefoglaltam itt: A sci-fi és a fantasy jellemzői,  kapcsolódásuk.



Ebben az összefoglalóban az írott fantasy, azon belül is főként a könyvek történetéről számolok be. Természetesen csak főbb vonalakban, s kategóriákban, mert a fantasy irodalom mára már hatalmassá nőtte ki magát.


 

A fantasy irodalom története



Az első fantasy regények


Nehéz lenne pontosan meghatározni mikor, s mely műveket tekintsük az első fantasy regényeknek. Maga a műfaji meghatározás is csak idővel alakult ki, s az „első” regények még más műfajokkal rokon, vagy kevert vonásokat hordoztak magukban. Abban többé-kevésbé minden „kutató” egyetért, hogy a fantasy műfajnak nagyjából a 19-20. század fordulója táján rakták le az alapjait. Főként az angolszász nyelvterületen, s irodalomban jelent meg, de igazán nagyrétű elterjedése csak a 20. század második felére következett be.
A fantasy sok tekintetben a történelmi és meseregények alapvető eszköztárából merít, azonban túlnő mindkettő határain, és idővel rengeteg irányzattá alakult. Ha nagyon részletesek akarnánk lenni, évszázadokig, sőt évezredekig visszamehetnénk az időben – hiszen egyes ókori történeteket, vagy éppen az Ezeregyéjszaka meséit is a fantasy gyökerekhez sorolják – de maradjunk a „közelmúlt” külön műfajjá alakult regényeinél.
Sokan a skót George Macdonald A hercegnő és a kobold (más fordításban A királykisasszony és a manó) című művét tartják az első valóban fantasy regénynek, amely 1872-ben jelent meg. Ebben, s a folytatásban is több archetípusa jelent meg azon lényeknek, amelyek a későbbi fantasy –k rendszeres szereplőivé váltak.



 George Macdonald - A hercegnő és a kobold
George Macdonald - A hercegnő és a kobold

Az angol William Morris volt az első, aki történetét teljes mértékben egy kitalált világba helyezte. Az olyan szerzők, mint például H. P. Lovecraft, a horror, illetve félelmetes történetek oldaláról közelítették meg a műfajt, ami egyben előzménye volt a dark fantasy irányzat kialakulásának.
Az 1900-as években újabb szerzők léptek színre, akik nem hétköznapi fantáziájuk által egészen fantasztikus világokat alkottak meg. Az amerikai Abraham Merritt nagyszerű példája ennek, de Edgar Rice Burroughs egyes művei is a fantasy határát súrolták.



A fantasy hőskora – novellák és magazinok


Az 1920-as 30-as évektől hírneves magazinok léptek a színtérre és számos korszakalkotó novella született az új szerző tollából. A legtöbben talán a Weird Tales –t ismerik, pedig előtte létezett a német nyelvű Der Orchideengarten, majd évtizedekkel később a The Magazine of Fantasy & Science Fiction.
Az 1923-ban indult Weird Tales –nek máig talán a leghíresebb szerzője Robert E. Howard. Bár ő számos halhatatlan karaktert megalkotott -–Kull király, Solomon Kane – mégis az 1932-ben hódító útjára indult Conan történetekkel tette magát (pontosabban műveit) halhatatlanná. Howard az ő, szinte legyőzhetetlen figuráival mondhatni lerakta a hard fantasy valamint a kard és boszorkányság történetek alapjait. A Weird Tales sok más szerzőtől jelentetett meg maradandó műveket, mint pl. Lovecraft, Robert Bloch, vagy éppen Edmund Hamilton, bár utóbbi a sci-fi világában alkotott (lásd: Captain Future).




 A Weird Tales magazin Conan novellával
A Weird Tales magazin Conan novellával

Howard és Lovecraft a 30-as években sajnos elhunyt, s a rákövetkező évtizedben erőteljesen kopni kezdett a fantasy irodalom népszerűsége.


A fantasy újjászületése, térnyerése


Kétségkívül a múlt század 50-es éveiben kezdődött az a folyamat, amely a fantasy számára új távlatokat nyitott, s végre önálló műfajjá nőtte ki magát. A legnagyobb áttörés J. R. R. Tolkien –nek tulajdonítható, aki az 1954-ben megjelenő A Gyűrűk Urával a high fantasy legkiemelkedőbb alapművét hozta létre. Ez a mű eleinte csak Nagy-Britanniában volt nagymértékben elismert, csak később indult hódító útjára az Egyesült Államok, majd a világ többi országában. A Gyűrűk Ura a maga világával, s lényeivel nagyban megteremtette az alapjait a későbbi fantasy történeteknek, bár már Tolkien is merített régebbi írásokból.
Míg a 30-as években főleg a Weird Tales által népszerű hard fantasy, valamint kard és boszorkányság volt divatos, a század második felében egyre újabb ágai jelentek meg a műfajnak. Amellett, hogy számos alkotás született a régi hősök hasonmására – vagy éppen a Conan –t folytatták (L. Sprague de Camp és Lin Carter), szerencsére újabb szerző és világok is felbukkantak.
Közülük Jack Vance írásai maradtak meg a legjobban bennem, aki sci-fi –ket is szerzett, de a fantasy –nek köszönhette legnagyobb sikereit. A 6 történetet tartalmazó Haldokló Föld műve 1950-ben látott napvilágot, s az ebben lefektetett világban játszódott számos későbbi műve. Ezek közül nagy kedvenceim a Cugel történetek (A túlvilág szeme, Démonpikkelyek), de a Rhialto a csudálatos sem rossz. Vance –tól még megemlítem a 80-as években írt Lyonesse trilógiát, amelynek olvasása számomra nagy élmény volt.





 Jack Vance művei a haldokló Földről
Jack Vance művei a haldokló Földről

A 20. század második felében a fantasy és a sci-fi műfaj egyre gyakrabban megközelítette egymást, és születtek is a két műfaj sajátosságait ötvöző alkotások. A 60-as 70-es évektől jónéhány új szerzemény megjelent, amelyeket itt hely hiányában nem sorolok fel. 1977-ben ismét egy nagy áttörés történt, mert Terry Brooks műve, a Shannara - A kard felkerült a The New York Times bestseller listájára. Ez meg is alapozta a jövőt, mert a 80-as évektől a fantasy könyvek formájában és immáron filmekként is újjászületett. Marion Zimmer Bradley Avalon ködbe vész című monumentális alkotása az Arthur legendát mutatta be fenségesen - és fantasy-hoz képest - meglehetősen reálisan. A regény a sikere mellett a kritikusok elismerését is kivívta. Lásd: Avalon ködbe vész cikk

 

Új fantasy könyvek


Az előző évtizedben hódító útjára induló szerepjátékok a 80-as évekre világmértékben elterjedtek, s sok fantasy könyvhöz szolgáltattak alapanyagot. Az első Conan film világsikere, majd az utána következő fantasy „videoáradat” hosszú időkre megalapozta eme történetek kelendőségét. Számos új szerző ért el sikereket, mint például Stephen R. Donaldson, Marion Zimmer Bradley, Raymond E. Feist, Terry Pratchett, Piers Anthony, vagy nekem például Charles R. Saunders írásai is tetszettek – de hadd ne soroljam fel mindet.
A 90-es évektől már magyar szerzőktől is jelentek meg művek, Novák Csanád, Gáspár András (azaz Wayne Chapman), vagy éppen Kornya Zsolt (Raoul Renier) révén. De nekem tetszett Andrew Hall –tól a Titkok világa – melynek sosem készült el a folytatása – és különösen a Kristálymágia Donald H. Wisdone-től. Mindkét mű mögött Nemes István áll, aki gyakran használta a Jeffrey Stone, vagy John Caldwell álneveket is.
A 90-es évek második felétől új löketet adott J. K. Rowling a Harry Potter könyvekkel, amelyek később, a filmek révén óriási anyagi eredményeket hoztak.
Az új évezredben már olyan elfogadottá és sokrétűvé vált a fantasy irodalom, mint akár a kalandregények, vagy történelmi könyvek. Új szerzők és új sikerkönyvek kerültek napvilágra, mint például Christopher Paolini, Rick Riordan, Patrick Rothfuss, vagy éppen Brandon Sanderson. Szinte naponta bukkannak fel új alkotások és filmek, amelyek a műfaj határait már-már megszüntetik.


Jelen írásból számos szerző és alkotás kimaradt – különösen az alágakat tekintve – de nem is volt cél a teljesség inkább a fantasy irodalom fejlődésének vázlatos bemutatása. A fantasy egy nagyon „szubjektív” műfaj, ugyanígy az olvasói tetszés is meglehetősen eltérhet, ezért minden rajongónak megvannak a maga kedvencei.



Az alábbi lista korántsem teljes, a fenti cikk, díjak, népszerűség és eladási listák nyomán készült a legismertebb fantasy regényekből illetve könyvsorozatokból


Legjobb fantasy könyvek listája (időrendi sorrendben):


George Macdonald - A hercegnő és a kobold   1872
William Morris - A világvégi kút   1896
J. R. R. Tolkien – A Gyűrűk Ura   1954
T.H. White - Üdv néked, Arthur, nagy király   1958
C. S. Lewis – Narnia krónikái (könyvsorozat) 1957-1958
William Goldman - A herceg menyasszonya   1973
Terry Brooks – Shannara - A kard   1977
Stephen R. Donaldson  - A covenant saga   1977-2013
Raymond E. Feist  - Mágus – A tanítvány   1982
Marion Zimmer Bradley - Avalon ködbe vész   1983
Terry Pratchett – Korongvilág könyvsorozat   1983-2015
Jack Vance – Lyonesse trilógia   1984-1989
Robert Jordan – Az idő kereke (könyvsorozat)   1990-2013
George R. R. Martin – Trónok harca    1996
J. K. Rowling – Harry Potter (könyvsorozat)   1997-2007
Steven Erikson - A Malazai Bukottak könyvének regéje (könyvsorozat)   1999-2011
Rick Riordan - Percy Jackson és az olimposziak   2005-2009
Patrick Rothfuss - A szél neve   2007
Brandon Sanderson - A Királyok Útja   2010



Kapcsolódó cikkek: Hard fantasy filmek
                                 Magyar sci-fi és fantasy magazinok a 90-es években


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

2 megjegyzés:
Write megjegyzés
  1. Edgar Rice Burroughs műveit nem csak határesetnek, hanem kifejezetten erősen fantasynek tartom. Az újabbak közül Pittacus Lore A Negyedik sorozatát is megemlíteném.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kiegészítést. Burroughs science-fiction és fantasy elemeket is használt regényeiben, ezért fejeztem ki úgy, hogy "a fantasy határát súrolta".

      Törlés