Harmadik szem, Lobszang Rampa története, könyvei

Lobszang Rampa Harmadik szem

Harmadik szem Lobszang Rampa első története életrajzként. A spirituális regények között az egyik legkedvesebb számomra a Lobszang Rampa történetét bemutató három könyv, amely a 90-es évektől jelent meg az Édesvíz kiadónál. Az első könyv a Harmadik szem volt (1992), amelynek első kiadása 1956-ban jelent meg külföldön. Ezt követte a Lhászai doktor (1998), amely 1959-ben jelent meg először, majd a Harmadik szemtől a testelhagyásig (2003) zárta a sort, amelyet 1960-ban adtak ki külföldön először.


Ez a három regény Lobszang Rampa, a tibeti gyógyító kivételes élettörténetét mutatja be Lobszang leírásában. A történet olvasása közben rengeteg dolgot megtudhatunk a tibeti tanokból, csodálatos tudásukból, de a szellemi erők működéséről és használatáról is. 

Ez a három regény együtt egy életre szóló élménnyel gazdagítja az olvasót, akár spirituális kereső, akár csupán az olvasás élményéért veszi kézbe ezeket a műveket. A tibeti kultúra szellemi hagyaték - eredetét tekintve - sokban hasonlít az egyiptomi szellemi hagyatékra.

Lobszang Rampa könyvei, élete trilógiája

Harmadik szem könyv – A tibeti lámakolostorok titka története

Lobszang Rampa egy magas szintre eljutott tibet láma újramegtestesülése. Nem karmikus okok, hanem magasabb küldetés céljából született újra. A tibeti asztrológusok megjövendölték, hogy nagyon sok szenvedésben lesz része élete első felében, de később jobbra fordulnak a dolgok.
Hétéves korában el kell hagynia a szülői házat és lámakolostorba vonulnia. Mindjárt az első napon elmélkedő testtartásban kell a templom előtt ülnie, és három napig itt kell maradnia. Miután kiállta ezt a próbát, kerülhet csak beljebb. A kolostorban megismeri Mingyar Dondup lámát, a híres gyógyítót, aki egyben mestere is lesz. Megismerhetjük a kolostor mindennapjait, a szerzetes tanítványok kemény életét, gyakorlatait, tanításukat. Van egy kis hasonlatosság bizonyos harcművészeti filmek történeteivel.
Egy bizonyos homlokon végzett műtét által megnyitják Lobszang harmadik szem –ét, s így az közvetlenül képessé válik bárki aurájának látására. Mestere megtanítja neki a különböző formák, árnyalatok és színek jelentését az aurában. Ezentúl többször igénybe veszi ezen képességét a Dalai Láma, aki tudni akarja, valójában miféle emberek járnak hozzá.
A történet további részében részletesen megismerhetjük a lámák kiképzését, Lobszang felnőtté válását, és egy rendkívül érdekfeszítő utat észak felé, a jetik élőhelyéhez. Végül eljut a beavatáshoz is, ahol hajdanvolt óriási emberlény testét is megpillanthatja. Mindez eszembe juttatja Elisabeth Haich beavatását.

A lhászai doktor könyv tartalom, története

A tibeti asztrológusok útmutatásának jóvoltából a Harmadik szem –ben megismert Lobszangnak el kell hagynia szülőhazáját, hogy a kínai Csunkingban tanuljon „világi” orvoslást, sebészetet és egyéb tudományokat.
1927-ben hagyja el Lhászát, s Csunkingban, az új iskolájában, hamarosan új barátot talál. Kínában meglepő a fiatal Lobszang számára, hogy az itteni iskolában milyen materiális módon közelítenek a tudományokhoz. Az ifjúból orvos lesz, s a lhászai doktor az évek alatt megtanul repülni is. Közben kitör a háború és a japánok megtámadják Kínát. Sanghajba jut, majd később a japánok fogságába kerül. 

A lhászai doktor - külföldi konyvborítók

A japánok elképesztő kegyetlenséggel bánnak foglyaikkal, s számos esetben csak Lobszang gyógyító képességei és jótanácsai segítenek rajtuk. Eme borzalmas élmények leírása közben többször is visszaemlékszik a tibeti kolostorban tanultakra, amelyből sok mindent tanulhatunk, például a „helyes légzést” is, amely kiváló fájdalomcsillapító és gyógyító hatású.

A harmadik szemtől a testelhagyásig könyv tartalom, története

A második világháború után a kommunista kínaiak ellepik Tibetet, és rendkívüli kegyetlenséggel tapossák el a tibeti szellemi hitet és szokásokat. Lobszang a japán fogság után visszatért a kínai hadsereghez, majd ismét a japánokhoz került. A hiroshimai atomrobbanás után kalandos körülmények között jut vissza az ázsiai szárazföldre.
Az oroszokhoz kerül, ahol mindent átitat a fanatikus kommunizmus és materializmus. Embertelen körülmények között kell átjutnia Európába, tudja, hogy a jóslás szerint végzete Amerikába vezeti. Közben visszaemlékezik mestere tanításaira, és az asztrális utazásokra. A legnehezebb pillanatokban, amikor élet és halál között lebeg, találkozik Mingyar Dondup lámával, aki a szellemvilágban újra és újra erőt ad számára a további megpróbáltatások elviseléséhez.
Különböző európai munkák után egy gőzösön dolgozva eljut Amerikába. De végül elérkezik az a pillanat is, amikor a sok megpróbáltatás és balesetek hatását a teste úgy megsínyli, hogy nem térhet vissza többé abba. Van egy ember, aki viszont már belefáradt a földi életbe és kész lenne átadni a testét. Cserébe ő távozhatna a szellemvilágba, Lobszang pedig újra visszatérhet a „földi” világba, hogy beteljesítve küldetését, megírhassa élményeit és tudását. Mindez a szellemi hatalmak közbenjárására és figyelme mellett történik.

Lobszang Rampa könyvei jellemzése

Ez a trilógia felejthetetlen élményt ad az elfogulatlan olvasó számára. Jó néhányszor olvastam ezeket a regényeket, s mindig erőt merítek belőlük. Az első könyvben – a Harmadik szem –ben – még sok a leírás, a folytatások egyre kalandosabbak. Egyébként a harmadik szem kifejlesztésére Rudolf Steiner módszere ajánlatosabb.
Egyedülálló szempontból ismerhetjük meg a tibeti kultúrát, pontosabban azt a részét, amelyhez a nyugat csak oly kevéssé férhetett hozzá. Amikor a Harmadik szem 1956-ban megjelent Angliában, bestseller vált belőle és a folytatások is hasonló népszerűséget értek el.  Itt megjegyzem, hogy a történethez hasonló mű a tibeti hegyekben játszódó Kőszikla című regény.
Mivel ekkor Lobszang már abban a testben élt, amelyet „átvett”, annak ellenére, hogy a „saját” nevén írt, hivatalosan ama bizonyos férfi nevén élt. A külvilág kíváncsi volt arra, ki a regények szerzője, s kiderítették, hogy egy Cyril Hoskin nevű angol munkanélküli. Lobszang (Cyril Hoskin) a 60-as években Kanadába költözött feleségével (aki voltaképpen az „előző testtulajdonos” felesége volt) és 1981-ben távozott végleg erről a síkról.
Az eltelt évtizedek alatt több kritizálója volt a könyveknek, és a mai Tibet sem ismeri a regényekben bemutatott leírásoknak minden részletét. Vannak, akik egyszerűen szélhámosnak tartják Cyril Hoskint. Azért kíváncsi lennék, hogy egy szélhámos hogyan lehet képes arra, hogy egyszer csak fogja magát, és egy ilyen alapos és komoly történetet ír tibeti életéről. Mert az a tudás, ami ezekben a könyvekben van, és az a szellemi üzenet, ami átárad a lélekbe, az igaz. Aki kíváncsi, olvassa el, s bízza saját belátására, mit gondol az egészről. Az igazság minden bizonnyal megtalálható az akashában.


Ajánlott cikk:  Castaneda könyvek


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!