A Fekete Tengerpart királynője Conan novella

A Fekete Tengerpart királynője Conan novella először 1934 májusában jelent meg az amerikai Weird Tales magazinban. Ez a történet számos alkalommal átott napvilágot későbbi válogatásokban, egyes írók bővítették is, és a 80-as évek végén még szerepjáték is készült belőle.



Annak idején Robert E. Howard Conanja már eléggé népszerű volt, és a fiatal író 115 dollárt keresett ezzel a történettel. Magyarországon először a Conan, a kalandor című összeállításban jelent meg 1992-ben, később pedig Conan válogatásokban.

Robert E. Howard A Fekete Tengerpart királynője tartalom, történet

Conan Argoszban, Messantiában keres magának zsoldos munkát. Egy alkalommal egy csetepaténak lesz tanúja, és a tárgyaláson ismerősének hollétét nem kívánja elárulni, ezért menekülni kényszerül.
Egy hajóra keveredik, amely éppen a kushita partok felé indul. Tito, a hajó kapitánya nem örül érkezésének, de aztán belátja, hogy nem ellenkezhet, és jól is jöhet egy harcos a bajban. Elhaladnak Stygia partjai mellett és a fekete királyságok partjai felé veszik az irányt.
Egy helyen a legveszedelmesebb kalózbanda üt rajtuk, akiktől Tito rettegett. Bélit az, a Fekete Tengerpart királynője, fekete harcosaival. Nem sikerül elmenekülniük és a csatában csak Conan képességei állnak ellen a rájuk zúduló kalózoknak. Mielőtt a mindent eldöntő pillanatra sor kerülne –Conan már csak egyedül maradt – Bélit közbelép, és maguk közé hívja a barbárt. A lenyűgöző külsejű nő – aki fehér shemita létére vezeti a feketéket – elkápráztatja a kimmériait.

A Weird Tales ama bizonyos száma

Ettől kezdve együtt járják a déli tengerek partjait, végigfosztogatva a partokat. Nem találnak legyőzőre sehol. Egy napon a Zarkheba torkolatánál állnak meg, a folyó a déli dzsungel mélyéről érkezik a tengerbe. Sok rosszat hallottak a vidékről, és Bélit babonás képzelete is titokzatosabbá teszi a helyet. Végül felfelé indulnak a folyón, mígnem egy különös, réges-régi város romjaira bukkannak.

Robert E. Howard A Fekete Tengerpart királynője jellemzése

A Tarzan regények óta imádom az egzotikus, trópusi helyszínen játszódó, kalandos történeteket. A Fekete Tengerpart királynője viszonylag kevés főszereplőt mozgat. Bélit egy shemita származású nő, aki állítása szerint királyok leszármazottja. A Tigris nevezetű hajón, a dzsungelekből és déli szigetekből összeválogatott, fekete harcosaival kalandozik, akik istennőjükként követték őt. Kívüle csupán Tito, az argoszi kapitány, valamint N'Yaga, a sámán és gyógyító, és N'Gora alfőnök érdemes említésre, a többiek javarészt névtelen mellékszereplők.
A Fekete Tengerpart királynője Conan novella több szempontból is elkülönül a többi Conan történettől. Egyrészt Robert E. Howard egyedi, néha már-már költői leírásai és az egész történet legendaszerű volta miatt. Másrészt Bélit Conan első igazán nagy szerelme, a főhős élettörténetének fontos része. Kiválóan vegyülnek a klasszikus kalandregényi elemek a fantasy álomszerű, kísérteties, múltba vesző, ámde mégis tündöklő jelenségeivel.
Az egyetlen, amit sajnálok, hogy kicsivel hosszabb is lehetett volna. A portyázásokról szóló rész csak leírásszerű és rövid, a történet inkább az „utolsó” nagy kalandról szólt. Most már kevésbé van hatással rám, mint amikor először olvastam, huszonegynehány éve, de Howard írásstílusa ugyanolyan lenyűgöző. Conant a feketék Amrának hívták és ez az elnevezés később még visszaköszönt, más történetekben és más írók tollából is.


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Előző Conan novella: A fekete kolosszus
Folytatás: A végzet árnyéka


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!