2017. június 26., hétfő

Utóhatás - Adósság Star Wars könyv kritika

Utohatas - Adossag Star Wars konyv kritika

 Utóhatás - Adósság Star Wars könyv kritika






Chuck Wendig Utóhatás – Adósság című Star Wars könyve az Utóhatás első részének a folytatása. A regény 2016 nyarán jelent meg Amerikában, és az első részben megismert szereplőkkel folytatódott a történet, a Yavin – i csata után 5 évvel.



Chuck Wendig Utóhatás – Adósság tartalom, történet



Han a Kashyyykra tart, hogy Csubakkával felszabadítsák a vukik bolygóját. Amikor utoljára üzenetet vált Leiával, megszakad az összeköttetés, valami történik, és azóta semmi hír róla. Az első könyvben megismert pacákok, újabb küldetésből visszatérvén kapják a felkérést Leiától, hogy keressék meg Hant.
Közben Rae Sloane admirális nyomozásba kezd, mert Gallius Rax – aki lassanként átveszi a hatalmat – nem tetszik neki. Azonban kénytelen egyelőre együttműködni vele. Leia nem tudja elérni, hogy az Új Köztársaság erői felszabadítsák a vukik bolygóját, mert stratégiailag nem szerepel az elsőrendű helyek között.
Raxnak nagyszabású terve van a köztársaságiak ellen, s ebbe Sloane –t is bevonja, aki kénytelen együttműködni. Az első regényből megismert Norra, és társai nekifognak Han megkereséséhez, és a nyomok egy siniteenhez, Golas Aramhoz vezetnek, aki börtönöket tervezett a Birodalom számára.




 Épületek a Kashyyyk fáin
Épületek a Kashyyyk fáin




Chuck Wendig Utóhatás – Adósság kritika, jellemzés, vélemény



Ezek az erőfeszítések, hogy most újraírják a Star Wars történelmet, engem csak fejcsóválásra késztetnek. Az Utóhatás első részéből egy szó nem sok, annyi sem maradt meg belőlem, pedig még cikket is írtam róla. De hát ennyit ért... Nálam a Thrawn trilógia, vagy az X-szárnyúak sorozat vonalak stabil SW történelem, s ha most ezt ezzel semmissé próbálják tenni, elég gyenge próbálkozás. A régi könyvekből megismert sok hadúr és egyéb szereplő, akik a Birodalom sorsát tovább vitték, még élénken él bennem, s Sloane, valamint Rax igen kis súlyú hozzájuk képest, nem is szólva az itt bemutatott Birodalomról.
A feleslegesen hosszú regény csak a fele után kezdett kissé izgalmasabbá válni. Viszont Han Solo itt eleinte eléggé idegbajos és meggondolatlan fickó, nem olyan, mint akit ismertem. A régi könyvekből – mint a Thrawn könyvek, vagy az Ifjú Jedi Lovagok – olvashattuk, hogy a Kashyyyk fáinak felső részén laknak a vukik, és az aljnövényzet szintjéig ritkán merészkednek le a veszélyek miatt. Ehhez képest a 2000-es évektől megjelent könyvekben egyre inkább használták – főleg a betolakodók – a talajszintet. Egyébként az a regénybeli megjegyzés, hogy egy fának az alját fél napig tart megkerülni, még egy Star Wars könyvben is túlzás.
A Kashyyyk bolygón történő események elég szadisták, nem gyermekeknek valók, az tény. Az Utóhatás - Adósság vége felé elég jól összesűrűsödtek az események és végre kezdtem élvezni. Vajon miért kellett olyan sokáig húzni az időt? Annak nem örülök, hogy Wedge történetét is kezdik átfabrikálni, mert hogyan egyeztetem össze az X-szárnyúak sorozattal?
Annak sem örülök, hogy Sloane –t hitték a fő bűnösnek, pedig Rax volt az, aki egyben sokkal ellenszenvesebb. De a könyv vége elég jó lett, s ez egy kicsit javított a megítélésemen.


Értékelés (saját tetszési indexem)
5.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ajánlott cikkek: Vérvonal

                         Az Enterprise elindul
                         Zsivány Egyes

Látogass el ide is: Star Wars könyvek


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!





Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés