Tőke Péter Veszélyes szafári című vadász-kaland regénye 1988-ban jelent meg a Móra Könyvkiadónál. A szerző teljes neve Tőke Péter Miklós, és a regény rajzai is az ő munkája. A kalandok Tanganyika szavannáin zajlanak, a Serengeti parkja közelében.
Tőke Péter Veszélyes szafári tartalom, történet
Szergényessi Szabolcs – aki rajztanár, festő és fotós - osztrák sportvadász barátja invitálására megy Afrikába, ahol fényképez a vadászatok közben. A vadászatokban egy angol kísérő vadász segíti őket több helyi segédjével együtt. Egyik alkalommal hatalmas kafferbivalyra vadásznak, máskor pedig egy leopárd kerül a kereszttűzbe. Utóbbi esetkor egy emberi kiáltást is hallanak, s a sűrű fű közé eredve - a megsebzett leopárd által - életveszélybe kerülnek.
A későbbiekben előkerül egy különös oroszlán, amelyet sehogy sem sikerül elpusztítaniuk, és egy kígyó felbukkanása felébreszti a bennszülött kísérők babonás félelmeit. Egyre másra történnek a balszerencsés esetek és vadorzók is megjelennek a vidéken.
Tőke Péter Veszélyes szafári könyv bemutatás, jellemzés, kritika
Az elején még nem annyira fogott meg a könyv, de a leopárdos jelenet elég izgalmas lett. Innentől kezdve elég jól halad a történet, és az elbeszélővel is együttéreztem, mert én is inkább fényképeznék, mint, hogy állatokat öljek. Később rájöttem, hogy nem hagyományos vadásztörténetről, hanem sokkal inkább kalandregényről van szó, és a történet is lekötött.
Nagyon szeretem az afrikai helyszíneket, főleg a szavannát, így jó érzés volt ismételten belemerülni a regénybe. A sportvadászatnak, mint szórakozásnak nem látom értelmét, de az izgalmak fokozása jót tett a Veszélyes szafári regénynek. A hiénakutyák itt nagyon negatívan lettek bemutatva, ennél már csak a vadorzóként működő feketék voltak rosszabbak. A szavannán való kalandozások, állat üldözések, menekülések és nyomozások folyamatosan fenntartották az érdeklődésemet.
Kíváncsi voltam, mikor játszódik a történet, ehhez támpontul csak a regényben említett Nagy Endrével való találkozás szolgált. Ott megemlíti a tervet, miszerint ő a trófeagyűjteményéből múzeumot tervez magyarországi szülőhelyén. Mint tudjuk, Nagy Endre 1987-ben költözött haza, s azóta is működik Balatonedericsen az általa alapított múzeum és állatkert a hagyatékaként. (Időközben előkerült a régi cuccaimból egy 1988-as Nimród vadászújság, ahol erről a könyvről is írnak, és az 1960-as évekre teszik a történteket.)
Számomra kellemes meglepetés volt a Veszélyes szafári könyv, időnként egészen szívesen éltem bele magam az afrikai napok hangulatába. Nagyon jók voltak az akciódús kalandok, a történet szerintem még filmként is beválna. A végén egy kicsit krimiszerű lett a befejezés, ami nekem annyira nem jött be, bár valahogy meg kellett magyarázni az eseményeket. Egyébként azt, hogy Tőke Péter Veszélyes szafári kalandregényének mennyi a valóság alapja, és mennyi a fantázia szüleménye, azt csak ő tudná megmondani. Mindenesetre nem bántam meg, hogy elolvastam ezt a művet.
Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)
Hasonló cikkek: Ébred a dzsungel
Barlang a szigeten
Tőke Péter - Afrikai nyomozás
Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!
A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!
Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés