Yasar Kemal Az Ararát legendája regény

Yaşar Kemal Az Ararát legendája című epikus romantikus regénye 1970-ben jelent meg. A többszörös díjas török író ezen művéből egy évvel később egy opera készült hazájában.

Yasar Kemal Az Ararát legendája tartalom, történet

Az Ararátnál élő Ahmet -nél megjelenik egy ló. Többször elviszi messzebb, de az állat mindig visszatér. Az idős Szufi elmondja, a hagyomány szerint ha ez történik, az övé lesz az állat és az élete árán is meg kell védenie. Sok idő telik el és nem jelentkezik a gazdája. Egy idő után viszont a pasa keresni kezdi a lovát. Sok mindent ígér Ahmet -nek, de az nem hajlandó megválni lovától. Ezért a pasa embereivel az Ararátra indul.

Felégetik a házakat példát statuálva, de nincs eredménye. Eltűnik a lóval, és a környező népek is. Bejárják a hegyet, de az emberek mindenhonnan eltávoztak. Hosszú ideig tartó keresés után fel kell adniuk.

Az Ararát hegység előtt

Közben az öreg Szufit börtönbe záratják, ahol csak a pasa egyik leánya, Gülbáhár látogatja meg és hallgatja a kaval (egy hangszer) játékát. Később apja eltiltja ettől. A pasa üzen Ahmet -nek, hogy látogasson el hozzá, a lovat nem kell hoznia. Bégeket küld hozzá, akik elkísérik. Ahmet megjelenik, de a pasa hamar haragra gyúl iránta és őt is bezáratja.

Mivel a mellette kiálló béget is a tömlöcbe küldi, már hárman raboskodnak ott igaztalanul. Gülbahar szerét ejti a börtönőr segítségével, hogy mégis meglátogathassa őket. Ahmet -et megismerve újfajta érzés ébred a szívében. Hát még amikor meghallja őt is játszani a kavallal.

Az Ararát legendája értékelés, jellemzés

Az egész könyv egy kicsit meseszerű, ami nem baj, mert kedvesen vonzó, van benne valami magával ragadó. Számunkra kicsit fura és szokatlan az a hagyomány, hogy ha egy ló háromszor visszamegy egy másik helyen, akkor már nem az eredeti gazdájáé. Nem igazán pörgős könyv, de a története elvisz magával.

A szereplők miatt gyakorolt rám hatást, és mivel mindig is vonzott az egzotikum, a Kaukázus vidékéről is szerettem volna olvasni. Gülbáhár tipikus álomleány, akit nem lehet nem szeretni, egyébként a valódi világban (könyvön kívüli) is vannak ilyen tiszta jellemek.

Több érdekes és különös/különleges személyiség van a regényben. Memo, a börtönőr olyan egyén, aki szinte végig szótlan visszafogott, pedig óriási érzelmi vihar dúl benne. Ő az egyik áldozat, aki bensejében leborul a lány varázsa előtt, de nem tud mit kezdeni a helyzettel. Érzéseivel viaskodva segít, miközben vágy, bűntudat, bánat és önfeláldozás kevereg benne.

Hüszo, a kovács erős jellem, nem tud elmenni szótlan az események mellett, a lány hatására cselekszik, megteszi, amit senki sem tett meg. Még a pasa ellen is szól, mert az igazságérzet erősebb benne a tiszteletnél. Kerván, az öreg sejk bírja a környék bizalmát, nagy tekintélye van, amely misztikus elemekből is táplálkozik.

Ilyen emberek állnak Gülbáhár mellett, mégis csak korlátozottan léphetnek fel. Úgy tűnik, sorsuk el van vetve. Mégis Juszuf, a testvére az, akiben megbízott, de gyenge jellem. Juszuf különösen paranoiás, betegesen fél apjától és azt hiszi mindenről tud. Ő volt az a személy, akit a legbosszantóbbnak találtam a regényben. Hogyan lehet valaki ennyire…

Az Ararát legendája könyv előhozta bennem azokat az érzéseket, amelyeket régebben egy-egy tévé sorozat gonosz főszereplője keltett életre. Miért kell eltűrni a gonoszságot? A bég, akihez később mentek viszont éppen az ellentéte volt a pasának. Nagyon becsületes, jóravaló.

Az egész könyvön végigvonulnak a szokások. De felmerül a kérdés, a szokások vannak az emberért, vagy fordítva? Mert itt az embereknek inkább pusztulniuk kell, minthogy a szokás megtörjön. Ha valami jó dologról van szó ez érthető is, de itt helyzettől függő.

Az Ararát legendája regény végét természetesen nem árulom el, de számomra fura. Igazából most sem értem, hagyjuk is. Ez a regény más, mint amit általában a legtöbben olvasunk, nem is hasonlítható az átlagos romantikus könyvekhez.

Végig vonul az egész művön egyfajta „költeményszerűség”, mindig olyan, mintha valami káprázatos, légies, csodaszép, mégis valódi élményben lenne részünk. Egy kicsit túl kell lépnünk a logikán, és a szívünkkel olvasnunk, ami persze nem mindig könnyű. Mindenképpen egy nem mindennapi élményben lesz részünk.

Értékelés (saját tetszési indexem)

6.5

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ajánlott cikkek: A kék lagúna

                                    Bambi regény

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!