2018. június 25., hétfő

H. Rider Haggard – Salamon király kincse könyv

A 10 legjobb, legismertebb kalandregeny

H. Rider Haggard – Salamon király kincse könyv




Az angol Henry Rider Haggard 1885-ben megjelent Salamon király kincse (King Solomon's mines) az első Afrikában játszódó, angol nyelvű kalandregény volt. Amint a 10 legismertebb kalandregény című cikkben említettem, az „elveszett világ” jellegű regényeknek is ez volt az indító darabja.

=" A 10 legjobb, legismertebb kalandregeny
A 19. század végén még számos felfedezetlen hely volt Afrika belsejében, így a Salamon király kincse gyorsan bestseller lett. Ugyanis a közönség fantáziáját feltüzelte a történet. Haggard Allan Quatermain -jét – akiről önmagaként beszél – főrészt Frederick Courtney Selous brit vadász és felfedezőről mintázta. De felhasználta a skót felfedező, Joseph Thomson írását is, aki ez miatt plágiummal vádolta.




Rider Haggard – Salamon király kincse tartalom, történet



Allan Quatermain éppen hazafelé tart egy hajóval, Afrika partjainál, amikor megismerkedik Henry -vel és Good kapitánnyal. Sir Henry, a nagy darab dán elmeséli, hogy fivérét keresi, aki évekkel ezelőtt eltűnt, amikor Afrikába jött szerencsét próbálni. Quatermain, az elefántvadász, látta őt.
A testvér egy régi legenda nyomába eredt, amelynek történetét most a vadász elmeséli új társainak. Salamon király bányái valahol a kontinens mélyén vannak, és a történet szerint gyémántok rejlenek ott. Ökrösszekerekkel és szolgákkal felszerelkezve elindulnak. Útjuk során számos eseményben van részük.


Rider Haggard – Salamon király kincse tartalom, történet

Amikor rálelnek egy elefáncsordára, nem tudván ellenállni a kísértésnek, vadászni kezdenek rájuk, s a hajsza félig-meddig tragédiába fordul. Kísérőik közül Umbopa, a kiváló testalkatú bennszülött a legkülönlegesebb, mind beszédmódja, mind viselkedése miatt. Útjuk legrázósabb szakaszához érve felbérelnek egy csapat helybelit is, hogy hozzanak vizestömlőket.
A sivatagon át vezet az út a Szolimán hegyekhez. Húsz mérföld után ideiglenes segítőik eltávoznak, s ők folytatják útjukat a kietlen tájon. Bár csak éjszaka haladnak, hamarosan elfogynak vízkészleteik. A sivatagon túl pedig a hegyek, hideg, és további akadályok várnak rájuk.




Salamon király kincse könyv jellemzés, elemzés, kritika



Kíváncsian kezdtem el olvasni a Salamon király kincse (eredeti címben Salamon király bányái) című művet. Ez megtalálható az elektronikus könyvtárban, így egyszerű dolgom volt. A belőle készült filmek eltérnek a regénytől, különösen az általam kedvelt, Richard Chamberlain főszereplésével készült, látványos kalandmozik.
A legfőbb eltérés, hogy itt nincs női főszereplő. A könyv élvezete váltakozó, néha leírásos, máskor izgalmasabb, de tetszett a táj változatossága, és az események egymásra következése. Annyira nem ragadott meg, mint a jobb kalandregények, de nem szabad elfelejteni, hogy későbbi írókra, mint pl. Edgar Rice Burroughs, nagy hatással bírt Haggard munkássága.
A történetben kicsit viccesnek találtam, hogy pont azon a napon van napfogyatkozás, amikor hőseinknek éppen jól jön. Amúgy ez a rész a kukuánák földjén egy kicsit mesés, a sok ember lemészárlása pedig elborzasztó volt. De el kell ismernem, hogy a regény eme szakaszában igen jó. 


Salamon király kincse könyv jellemzés, elemzés, kritika

 
A könyvbeli nagy csatát nehéz volt elképzelnem, sok tízezer fekete harcos, nekem túlzásnak tűnt. Egyébként csataleírások ritkán sikerülnek élvezetesre, itt is alig vártam, hogy vége legyen. Később végre a „lényeg”, a Salamon király bányáihoz vezető út volt soron.
Ez tulajdonképpen a könyv fináléja, amely elég érdekes és izgalmas. Sok-sok későbbi kalandregénynek megadta az alaphangot, hiszen ezeket az eseményeket más-más formában olvastam már egyéb könyvekben. Azt viszont nem értettem, az író miért tartotta oly lehetetlennek egy fehér férfi és fekete nő közötti kapcsolatot.
Haggard regényét az első kiadó visszautasította, csak a megírása után mintegy fél évvel került nyomtatásba. A többi meg már történelem, olyan sikeres lett, hogy az Allan Quatermain történeteknek folytatásai születtek. Egyébként a regénybeli helyet (a kukuánák földje) a Kongói Demokratikus Köztársaság délkeleti és Zambia határvidékére helyezik.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)



Ajánlott kalandregény: Tarzan és a gyémántok


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.06.25. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.



Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés