2018. november 25., vasárnap

Armando Torres - Találkozók az utolsó naguallal könyv

Armando Torres – Találkozók az utolsó naguallal könyv

Armando Torres – Találkozók az utolsó naguallal könyv




Armando Torres - Találkozók az utolsó naguallal (Beszélgetések Carlos Castanedával) című könyve 2002 -ben jelent meg spanyol, majd 2 évvel később angol nyelven. Torres 1984 -ben talákozott először Castanedával, majd beszélgetéseiket leírva, összegyűjtötte az évek során, és így alakult ki ez a könyv.



Találkozók az utolsó naguallal könyvértékelés



Nagyon érdekes, hogy erről az irományról félig-meddig tudtam, de nem könyvként. Egy rövidebb részletre emlékszem, valószínűleg olvastam sok-sok éve, majd nemrégiben a Terebess oldalán láttam újra. Sokáig nem nagyon foglalkoztam vele, mire rájöttem, hogy valódi könyv.
Hihetetlen izgalommal töltött el, mivel A végtelen aktív oldala című, utolsó Castaneda mű óta nem jelent meg konkrétan vele szerzemény. Nem is csalódtam, ugyanaz a fergeteges hatás jött át, mint a don Juannal közös kalandjaikon. Persze itt most többnyire nyugodt körülmények között párbeszédek zajlottak, mégis, nagyon sok gyakorlati tanítást ad.
Már az elején padlót fogtam a nevetéstől, amikor ama bizonyos három embercsoportot megnevezi don Juan kategóriái alapján. Az nagyon ütős, és eszembe juttatja a Mennyei prófécia sorozatot. Sokszor szóba kerül a halál, mint tanácsadó, és a halál, de a halál utáni életről továbbra sem beszél. Csupán annyi tűnik ki, hogy energetikailag felszabadulnak a „varázslók”.
Viszont a hatodik fejezetben Armando Torres kérdésére mégiscsak válaszol, ami nagyon érdekes. Részben visszaigazol egyes beszámolókat, a halál utáni létet álomszerűen írva le. Másrészről viszont szerintem korlátozott a tudása, mert az átlagos emberi lények tudata sem enyészik el idővel. Valami miatt a tolték tudásáramlat nem tud, vagy nem beszél a többszöri leszületésről fizikai testbe.


Találkozók az utolsó naguallal könyvértékelés


A La Gordával történ eset elszomorított. Sok dolog kimaradt a könyvekből. Amikor a gyerekekről beszél, hogy a saját gyermekek energetikailag lyukat csinálnak az ember fényszövedékében, mindig döbbenetes. Ez a rész sosem lett rendesen megmagyarázva, mert úgy jön ki, mintha szörnyű lenne annak, akinek gyereke lesz, hiszen egy életen át szívják az energiáját.
Az energia pedig ahhoz szükséges, hogy az állandó körforgásból szabaduljon az ember – mellesleg ez a keleti filozófiákban is megjelenik. A kék felderítő is szóba kerül, aki Castaneda '93 -as könyvében jelenik meg. A többi könyvének filozófiája is minduntalan visszaköszön. Érdekes volt így „külön” szemügyre venni, amikor az életben – és már „harcosként” - találkozhatunk Carlossal.
Az rendben van, hogy a harcos útján járók kerülik a kiszámíthatóságot – eltüntetve ezzel személyes történetüket és bekategorizálásukat – az viszont ellenszenves volt, hogy a megbeszélt találkozókra összevissza érkezett. Ez inkább mások idejének semmibe vétele.
Szóba kerül, hogy a tensegrity gyakorlatokat – amely bizonyos szempontból hasonló a keleti mozgás és harcművészetek mozdulataihoz, mégis egészen más – miért tárta a nyilvánosság elé. Az, hogy a tudatilag átlagos életet élt emberek személye a halál után idővel feloszlik, nem teljesen fedi a valóságot. Amiről ő beszél, azok a múlandó rétegek, de a szellem, az „én” senkinél sem szűnhet meg.
Carlos viselkedése, személye Torres – szel szemben néha egész hasonló don Juanéhoz. A mű vége felé, amikor leküldi a templom kriptájába, az egy kisebb beavatási procedúrának tűnik. A nagualizmusban használt számok, amelyek szinteket, típusokat, vagy tagok számát jelentik, ugyanazok, mint minden spirituális iskolában; a hetes, négyes, tizenkettes, hármas.
A legutolsó fejezetben történtek kísértetiesen emlékeztetnek sok olyan eseményre, amelyek régebben Carlossal történtek meg, de most Armandóval. Az egész mesésnek tűnik, már-már hihetetlennek. Mint ahogy az egész energetikai világ, s ami mögötte áll. Mégis, minden tagomban, egész életemben éreztem. Ahogyan Te is, még ha sosem vallottad be magadnak.




A flyer -ek, vagy szökdécselők bemutatása



Rendkívül érdekes amit a flyer -eknek – vagy régebbi könyvekben szökdécselőknek – nevezett lényekről mond Castaneda. A tolték látók szerint az emberi lények tudomását valaha foglyul ejtette kozmikus entitások egy csoportja, amelyek ebből a tudomásból táplálkoznak.
Őket nagy, fekete, ugráló alakzatokként jellemezték. A folyamatos belső párbeszéd, és főleg az érzelmek olyan táplálék, amit ezek a lények magukba szívnak. Ez egy régi egyezség, mely szerint az energiánként cserébe a flyerek átadták a gondolkodás, az ego és ragaszkodás ajándékát. Kialakultak a korlátozott hiedelmek és szokások, melyek gúzsba kötik az emberi szellemet.


Flyer -ek, vagy szökdécselők bemutatása


Ellenszer a szökdelők ellen az összegzés (lásd Castaneda műveit), illetve a belső csend állapota. A Castaneda és társai által a 90-es években terjesztett tensegrity gyakorlatok szintén a flyerek ellen való kapcsolat megszüntetését segítik. A flyerek közrejátszottak abban, ahogy az emberi lények a „világ leírását” rögzítették az évezredek alatt, s ennek erős fókusza miatt ezen kívül nem észlelnek semmit.
Sokat gondolkodtam azon, ezek a lények melyek lehetnek azok közül, amit más spirituális iskolák említenek. A Pillantás az abszolútumba című, letölthető e-könyvemből megnézheted a 23. fejezetben a luciferi és az ahrimani lények, valamint az azurák leírását. Sok azonosság van.


Találkozók az utolsó naguallal könyv üzenete, lényege



Ez a mű egyike annak az áramlatnak, amely az emberiséget átvezeti az ősi, de évezredek alatt háttérbe szorult energetikai tudásba. A Találkozások az utolsó naguallal üzenete hasonló, mint a Castaneda könyveknek: az emberi lény saját kezébe veheti sorsát. Az ehhez vezető út lépései megtalálhatók a könyvekben, amelyek lényegét az olvasásukkal, majd a hétköznapi életben való alkalmazásukkal ragadhatjuk meg.


Olyan sok időt töltöttünk mindenféle kacat felhalmozásával, hogy nagyon nehéz elfogadnunk bármi újat. Készek vagyunk éveket elvesztegetni formanyomtatványok kitöltésével vagy a barátainkkal való fecsegéssel, de ha valaki azt mondja nekünk, hogy a világ egyedi és teli van varázslattal, akkor bizalmatlanná válunk, és készen kapott eszméink katalógusa mögé bújunk.”
Carlos Castaneda


A könyvből világossá válik, hogy a „tudományos út”, és a toltékok módja valójában hasonló, mindkettő a tapasztalatra épül. Csak a tolték sámánok – akiket varázslóknak nevez – személyes megtapasztalással hatolnak a dolgok mélyére, míg a külsődleges tudomány a maga korlátozott eszközeivel. De a jövőben ez változhat:


Egy nap megtörik majd a jég, és a tudomány felfedezi, hogy egyazon vonzalmon osztozik a nagualizmussal: az igazság iránti szenvedélyen. Akkor a két kutatói modalitás kezet ráz egymással, és megszűnik ellentétes világnézetnek lenni. Egyetlen szándékká fonódnak össze, és behatolnak a misztériumokba.“


Castaneda is beszél a Föld energiamezejében levő sajátos konfigurációról, amelynek epicentruma a Mexikói-völgyben van. Ezt egy gigantikus tölcsérnek érzékelték a látók, amelyben az univerzumból érkező emanációk igazodnak a bolygó emanációihoz, megkönnyítve ezzel az emelkedett tudomás állapotát. Mindez összhangban áll a Hórusz szeme sorozatban bemutatott energiamezőkkel, melyek a Földet körülveszik.
Az összegzés, amely sokszor szóba kerül, a végtelenül lelassított változata annak, ami egy átlagemberrel történik a fizikai test halála után, illetve néha életveszélyben. Lepereg előtte az élete. Aminek oka, hogy az étertest időlegesen (vagy végleg) elválik a fizikai testtől. Ugyanezt használták ki a régi beavatásoknál.
A halál után még három nap, míg eloszlik az étertest, ezalatt az idő alatt az ember átéli életét visszafelé (és azt is amit mások éreztek vele kapcsolatban). (Lásd a már említett e-könyvemet.) Összegzséskor az egyén összegzi élete eseményeit választott rendszer szerint és elengedi, illetve visszaveszi a felvett, vagy elvesztett energiákat. Így halál után már nem igazán maradnak energiák, amelyek ezt végigvinnék, és az „én” egyből továbbléphet.


Találkozók az utolsó naguallal könyv üzenete


Fény derül a Castaneda könyvek megírásának titkára is. Carlos elmondja, hogy don Juantól származott az ötlet a könyvek írására, és persze, mint tudjuk, ő áll a hatalmas tudásanyag mögött.


Valójában don Juan a könyveim szerzője. Nem betűről betűre diktálta le őket, hanem az egész anyagért ő a felelős.
...Kidolgozott egy fenségesen vakmerő és briliánsan egyszerű tervet. A látók tudását a nyilvánosság elé tárta, nem azért, hogy elnyerje az akadémiai körök tetszését, hanem hogy megemelje a tömegek tudatossági szintjét. Mindezt olyan intézmények közreműködésével tette, amelyek elutasították mindazt, amit képviselt!



Carlos kérése volt Armando Torres -hez, hogy távozása után négy évvel adja közre az üzeneteit, mivel addigra már sokan pocskondiázzák majd azokat. Ez lehet az oka, hogy a jóval régebbi beszélgetések is csak 2002 -ben jelentek meg, négy évvel azután, amikor Carlos végleg itt hagyta a földi szférát.
Azt átlagos emberi lények energiateste két részből áll. A nagualoké négyből. Ritkán megjelenik egy olyan, akié háromból. Ilyen volt Castaneda. Ami azt jelentette, don Juan leszármazási ágának ő a lezárása. A tudást terjesztenie kellett és elvetnie a magvait, hogy később majd új ágak keletkezzenek, amelyek továbbviszik a toltékok ősi és időtlen tudását az energetikai valóságról.



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2018.11.25. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés