2023. március 30., csütörtök

Wilbur Smith Egyiptomi sorozat, Taita Egyiptom könyvek

 

 

Wilbur Smith Egyiptomi sorozat, Taita Egyiptom könyvek

 

Wilbur Smith Egyiptomi sorozat a szerző egyik népszerű könyves szériája, amelyet 1993 és 2022 között adtak ki. A Taita Egyiptom könyveknek is hívott történetfolyam 8 regényből áll, melyek középpontjában – 2 kötetet leszámítva – Taita története áll. Az Egyiptom sorozat egy fikciós történelmi kaland széria.





Wilbur Smith Egyiptom sorozat könyvek megjelenésük sorrendjében



Wilbur Smith A folyó istene tartalom, kritika



Adott egy kasztrált rabszolga, Taita, kegyetlen ura, Intef nagyúr, annak szépséges leánya, Lostris, és az ő szerelme, Tanus. Ehhez érkezik a már idősödő fáraó, Mamose, valamint később a hikszoszok támadása. Taita rajong Lostrisért, de Tanust is becsüli. Intef úr csak a saját érdekeit nézi, bármi aljasságra képes, a fáraót is megtéveszti, és ő felelős a főhős kasztrálásáért is. Közben az országban egyre nagyobb problémát okoznak a gébicsek, akik kapzsi és vérszomjas útonállók. A határon pedig már gyülekeznek a hikszoszok, hogy lerohanják az országot.



Minimum négyszer leálltam ennek a regénynek az olvasásával. Nagyon nehezen vettem rá magam a folytatására. Ugyanis az eleje jókora része tömény meleg pornó. Wilbur Smithnek van egy szégyentelen, gátlástalan énje, amely mindent leír, amit nem kellene. Keveredik az undorító a brutálissal, és ezen roppant nehéz túllépni.

Amikor túljutunk ezeken a részeken, végre normálisabb a regény, s többé-kevésbé történelmi kalandregény formát ölt. A durvaság és a harcok szadisztikus leírása – amit a 66-os Elsötétült nap könyv óta előszeretettel alkalmaz az író – itt sem hiányzik.

Ami zavart, az évek múlása. Akárhogyan is számoltam, mindössze egy-két évtized telik el, s az író máris úgy ábrázolja az elején még igencsak fiatal főhősöket, mintha megöregedtek volna. A folyó istene könyvben van egy-két marhaság is. Mert azért akkor sem lehettek olyan ostobák az emberek, hogy elhiggyék, egy királynő csak úgy teherbe esik a semmiből (itt az istenektől) időnként. Még Jézusnak is volt valódi apja, József, s nem csak úgy lett.

Az etiópiai utazás a regény kalandosabb része, s itt az etióp nép őseivel is megismerkedhetünk. Van egy női szereplő – Masara, akire Lostris fia szemet vet – hogy később párja legyen. Őróla a későbbi művekben teljesen elfeledkezik az író. Mint ahogy említettem, valamivel több mint két évtized telik el a könyv eleji események után, s Tanus máris öreg, majd pár évvel később Lostris is. De a későbbi regényekben sem tudott Wilbur Smith számolni, mert hasonló tendenciákat tapasztaltam.



Értékelés (saját tetszési indexem)

7





Wilbur Smith Egyiptomi sorozat - A hetedik tekercs 1995



Royan, a régésznő bajba kerül Egyiptomban, amikor a férjét valakik elintézik, mert keresnek valamit. Kénytelen elutazni, és Angliában Nicholassal találkozik, akivel együtt Etiópiába utaznak, régi iratok nyomán. Itt egy rossz múltú alak, Borisz lesz a kalauzuk, s velük tart párja, Tessay, aki viszont sokat segít.

Ez az egyetlen mű a sorozatban, amely a jelen korban játszódik. A főhősök az első kötetben leírt temetési hely után kutatnak. Szerintem feleslegesen túl lett nyújtva A hetedik tekercs. Nálam ez csökkentette az élvezetét, mert nem rossz, de az író arra törekedett, hogy baromi hosszú regényt írjon.

 

A hetedik tekercs, az etióp vidéken
 

 

A dik-dik antilop ugyan csak mellékszál, mégis felfigyeltem rá, hiszen a jobb természetfilmekben sokszor láttam, de itt igencsak ritkaságként van ábrázolva. Csodálkoztam azon, mennyire magasan értékelik A hetedik tekercs regényt, nálam inkább egy kicsit csökkent a színvonal. Egyszerűen azért, amit fentebb is írtam, hogy a középső szakaszokban rengeteg felesleges szöveg és időkitöltő esemény van.

Egyébként az egyiptomi sorozat első két kötete alapján készült el A hetedik tekercs című, 3 részes minisorozat. Ebben ronda filmes szokás szerint több mindent megváltoztattak az alaptörténethez képest, és egybefonták az első két regényt.



Értékelés (saját tetszési indexem)

6.5





Wilbur Smith Egyiptomi sorozat 3. - A mágus 2001



Lostris fia, Tamose fáraó bajba kerül, egy ármány áldozata lesz, és a fiát, Nefert, csak Taita mentheti meg. Ő közben az ősi tanítások alapján a mágia beavatottjává vált, és Nefert is képezi a majdani uralkodásra. A zsarnok Naja mindenkit megtévesztve szerzi meg a trónt, s Nefernek menekülni, vagy alkalmazkodnia kell. Taita mutat egy harmadik lehetőséget, ám ehhez az ország egy részét uraló hikszoszokkal kell szövetkezni.

Itt nagy váltás történik, elsősorban Taita személyében. Különleges képességei vannak, s ami a történetet illeti, már kevésbé történelmi, inkább a fikció irányába megy. Másrészt nem értem hogyan lett Lostris és Tanus fiából, Memnonból Tamose fáraó? Nagyon jól sikerült mű, bár a főszereplőknek túl sokat kell szenvedni, ami a szerző másik regényében az Égi sas című művében is elég nyomasztó volt.

Ezt leszámítva roppant jól sikerült alkotás, az Egyiptomi sorozat egyik legfeszültebb műve. Nefer testvére, Heseret hirtelen színeváltozása számomra nagyon hiteltelen volt. A hikszosz uralkodó lánya, Mintaka, aki páratlan a nyilazásban, s időnként oly ügyes mint Xéna, a harcos hercegnő, üde színfolt a regényben.

Egy másik fontos szereplő volt Meren, Nefer herceg barátja. A hetedik tekercshez képest A mágus regény nincsen annyira túlírva, így éppen a lehető legjobb. Már persze ha a kínzásokat, agresszivitást, szégyentelen szexuális leírásokat, szenvedést leszámítjuk. A végén ismét horrorisztikus jelenetek vannak, ami nem hiányzott.



Értékelés (saját tetszési indexem)

8





Taita Egyiptom könyvek - A küldetés 2007



Egyiptom földjét csapások sorozata éri, miközben Taita és Meren Belső-Ázsiába gyalogol. Miután itt különleges beavatásokat kap, és megtudják ki áll a hazájukban történő események mögött, visszatérnek. Ahhoz, hogy megoldják a helyzetet, Afrika mélyére kell utazniuk, számtalan veszedelmen át.

Van több ordító ökörség Wilbur Smith Egyiptomi sorozat eme kötetében, ami nem igaz. Még hogy kilógó szemkocsányok általi műtét segítségével nyitják meg a harmadik szemet… Ekkora marhaságot még fantasy -ben sem szokás írni. Ha Wilbur Smith olvasta volna a Lobszang Rampa könyveket, az első regényben le van írva ennek a valós módja.

A másik az aura. Nem igaz, hogy a beavatottaknak nincsen aurája és így ismerik fel egymást. Éppen hogy az övéké a legfényesebb. Ráadásul ott az a butaság is, hogy a vénember Kashyap apát egy szexuális egyesüléssel adja át tudását a szintén nem fiatal Samana hölgynek, aki utódja lesz...

Itt is zavart, hogy az évszámokkal milyen flegmán bánik a szerző. Mert mennyi idő telt el az előző kötet óta? Taita és Meren útja délkeletre 7 év volt. Ha még pár évet hozzászámítunk Nefer és Mintaka akkor is csak a húszas éveiben járhat. Itt pedig az író a következő szavakat adja Taita szájába: „Tizenkét éves volt, mikor az apját megölték, akkor most negyvenkilencnek kell lennie.” Ez a 3 plusz évtized mégis honnan jött?

Éosz, az isteni képességű démoni nő által egy misztikus gonosz figura szerepel a könyvben. Egyiptomból kiindulva – Szudánon át, a mai Ugandáig – Kelet-közép Afrika mélyére jutnak a szereplők. Olyan helyekre, ahol ma a Viktória tó, valamint több vulkán található. Egyébként néha a legszebb Tarzan könyves időket idézik a csodás kalandok, egzotikus tájakon. Akár a Tarzan és az örök élet, mely egy csipetnyit hasonlít is a misztika miatt.

Lostris reinkarnációja, Fenna érdekes, de azt nem értem, hogy már elfeledkezett régi szerelméről, Tanusról? A trópusi helyszínek itt is tetszettek és a sok üldözés, menekülés, harc, kannibálok, és vadállatok is jól színesítették A küldetés regényt. De a harcban nem minden tetszett. A főszereplők egyes esetekben egyenesen bosszúállók, nem kegyelmeznek, nem bocsátanak meg az ellenfélnek, ami számomra eléggé visszatetsző volt.



Értékelés (saját tetszési indexem)

8





Taita Egyiptom története - A sivatag istene 2014



Ahhoz, hogy az ország északi részét uraló hikszoszok ellen eredményesen vehessék fel a harcot, Taitának érdekes ötlete támad. Tamose fáraó két húgát az erős sereggel bíró krétai uralkodó számára adhatnák feleségül. Ehhez előbb Babilóniába mennek, s az ottani uralkodón keresztül lépnek kapcsolatba velük. A fiatal Zathosz, és az első kötetből megismert, de már érettebb Hui is velük megy, ám ők szerelmi viszonyban vannak a húgokkal.



A sivatag istene kötet megírásánál Wilbur Smith komoly emlékezetkiesésben szenvedett, vagy egyszerűen semmibe vette az olvasókat. Mert az előző két kötet eseményeit mintha teljesen elfelejtette volna, és új történet vonalat nyitott. Itt most Taita ismét közönséges ember, aki eszét használja és nem mágikus képességeit. Ráadásul régi szerelméről elfeledkezve egy istennő is megjelenik ilyen tekintetben, ő Inuna, aki segíti.

Memnon fáraó (aki itt Tamose) húgaival, Tehutival és Bekathával már az első regényben is találkozhattunk kisgyermekként, és most újra előkerülnek. Itt hosszú idő után hasonló helyeken utazhatunk, mint régen például Karl May Kara Ben Nemszi regényeiben a Közel-keleten. A szerző újra első szám első személyben beszéli a történetet, mint az első regénynél.

Az a bizonyos őstulok igencsak el van túlozva ebben a könyvben, a krétai uralkodó meg egy komplett őrült. Pontosabban a népe, hogy egy ilyen szánalmas lényt istenít. Volt pár érdemesebb rész a sivatagban játszódó filmekre hasonlító helyeken. De hova lett Nefer? Sajnos a szerző ennél a folytatásnál teljesen hülyének nézi az olvasókat.



Értékelés (saját tetszési indexem)

7






Wilbur Smith Egyiptomi sorozat 6. - A fáraó 2016



Évtizedek teltek el, és Tamose fáraót is eléri a végzet, éppen amikor a hikszoszok elleni végső csata zajlik. De megjelennek északról régi ismerősök szövetségesként. A fáraó utódjai közül az egyik kilengéséből származó utód, Utterik Turó a soros. A másik fiú utódja, Ramszesz fiatalabb. Utterik egy jellemtelen, gyáva, és végtelenül kegyetlen alak, aki egy sor neki tetsző férfiúval enyeleg. Ki akarja végeztetni Taitát, aki pedig a csaták hős vezére, és a másik fiú utódnak is menekülnie kell.



A cím elég gyenge. Itt (ismételten) már ki tudja hány éves Taita. A szerző ismételten felhozza a saját nemüket faló férfiak témáját, erről nem akar lemondani. Az új különleges hős Szerréna, Tehuti lánya, aki szintén félig isteni származású. Valamint Ramszesz, Tamose fia. Viszont ők unokatestvérek, s ebben a történetben senki sem rökönyödik meg azon, hogy ők eggyé váljanak.

 

 

Taita Egyiptom könyvek története

 

Itt újra meg kell kérdeznem, hova lett Nefer, a hikszoszokkal való szövetség, Mintaka, Meren, és a többiek? Wilbur Smith Egyiptomi sorozat történetében ez megmagyarázatlan, pedig az író dolga lett volna. De nem méltatott erre bennünket. Noha nem rossz, különösebben nem mozgatott meg A fáraó regény.



Értékelés (saját tetszési indexem)

6.5





Taita Egyiptom könyvek - Az új királyság 2021



Hui egy társával és félfivérével Quennel ellopják a nagy értékű Ka-követ a gébicsektől. Apja - Káhún előkelősége – megüzeni a fáraó egyik képviselőjének a hírt. Hui mostohaanyja, Iszetnofret titokban sötét mágiát űz, melybe a fiát, Quent, is bevonja. Miközben a fáraó képviselője megérkezik, sötét tervet szőnek. Hui csak nővérére, Ipwegre számíthat.



A könyv előszavában Wilbur Smith elmeséli hogyan kezdett az újabb regénybe. Elmondja, hogy újraolvasta az eddigieket, de egy szót sem szól arról, miért van két idővonal. A másik írót sem említi, pedig itt Mark Chadbourn -nal közösen van feltüntetve szerzőnek. Ez megint egy újabb hozzátoldás a sorozathoz, ráadásul nem értettem minek szedik elő az első regény egyik mellékszereplőjét. Kit érdekel?

Jó pont, hogy a mű későbbi részében ügyesen van összekapcsolva az első regénnyel. Hui sorsa a drasztikus életmódváltások folyamatos sora, míg eljut a hadsereghez. Az új királyság könyvben az eddigi hikszosz helyett már hükszoszt írnak. Egyébként a Wilbur Smith Egyiptomi sorozat A mágus részében ismerhettük meg közelebbről a vezetőiket. Itt pedig a hükszosz harcosok között történő események által emberközelibb képet kapunk róluk.

A kötet egy részében olyan, mintha az első könyvből megismert történetet egy másik nézőpontból, vagy szemszögből látnánk, Hui által. Van egy másik szimpatikus szereplő is a műben, Farid, aki karavánt vezet, de később több kalandon esik át közösen vele, és remek felderítő.



Értékelés (saját tetszési indexem)

7



Wilbur Smith, Mark Chadbourn - A háború titánjai 2022



Taita Egyiptom idejében már 50 éve harcban áll az ország a hikszoszokkal. A velük szembeni ellenállás harcában Taita mellett az ő gondjaira bízott – és kémmé nevelt – Piay áll a középpontban. Ő az északi vidékekre indul, hogy szövetségeseket találjon.





Wilbur Smith Egyiptomi sorozat sorrendje - Milyen sorrendben olvassam az egyiptomi sorozatot?



Az, hogy Wilbur Smith új történetvonalat kezdett, legalább annyira zavart, mint amikor a Disney átírta a régi Star Wars idővonalat. Bár utóbbiak legalább megmagyarázták.



Külföldi fórumokban olyan sorrendekben állapodtak meg, hogy az elkészülte szerinti 3. és 4. könyvet teszik a végére (illetve a másodikat még utánuk, mert az ugye a modern korban játszódik). Ezzel azért nem értek egyet, mert igazából az első regények után két párhuzamos idővonalról van szó.

Teljesen olyan, mintha a 3. és 4. történet után – melyek erősen a misztikum és a fantasy világába hatoltak - Wilbur Smith Egyiptomi sorozat sorrendje nem számított volna, mert az író meggondolta magát. Visszatért a realisztikusabb, átlagosabb Taitához, aki nem beavatott mágus.

Ennek némileg ellentmond Inana, az isteni eredetű nő behozatala. Egyébként a Tarzan könyvekhez hasonlóan itt is az egyes regények a későbbiekben önállóan is kerek történetek. A folyó istene és A hetedik tekercs az évezredek ellenére összekapcsolódik, és az elsőhöz még kapcsolódik, annak idejében zajlik Az új királyság. A mágus és A küldetés egymást követi, egyazon történetvonal része. A sivatag istene és A fáraó egy alternatív folytatás, ez a két regény is összekapcsolódik. A háború titánjai egy külön történet. 


Wilbur Smith Egyiptom sorozat sorrend



Taita Egyiptom története



Smith bevallása szerint sokat belevitt Taita jellemzőibe saját magából. Taita Egyiptom egyik különlegessége, aki több szerepet is felvesz magába. Ha a Jung archetípusokat vesszük alapul, akkor az alkotó, a hős, a varázsló és a bölcs típusa egyaránt megnyilvánult benne. Mint gyógyító orvos, mesteri katonai stratéga, az okkultizmus beavatott használója, királyi tanító, és építész is elsőrangúan működött.

Ebben a sorozatban legalább valódi egyiptomiak vannak, akik mára szinte eltűntek abból az országból. Bár nyoma sincs annak a mély tudásnak, amit például a Hórusz szeme sorozat közvetít, de Taita Egyiptom országa legalább Afrika része. És nem Közel-kelet, mint ahova manapság sorolják, csak azért mert most főleg arabok élnek ott.





Wilbur Smith Egyiptomi sorozat kritika, vélemény



Bár a csaták – és néha a varázslatos jelenségek is – a jobb Conan történeteket idézik, a Taita Egyiptom könyvek komplexebbek. Míg az elején valamennyire a valós történelemre hagyatkozik az író, később ez már csak mintegy távoli alapként szolgál, az események teljesen fikciósak.

Ami nem tetszett, miért hiszi azt Wilbur Smith, hogy abban az időszakban a férfiak nagy része vágyott arra, hogy a saját nemével szexeljen? Szerencsére az első könyv után eme téren már nem ment bele úgy a részletekbe. Viszont arról továbbra sem tudott leszokni, hogy kisgyermek módjára ecsetelje a nemi jellegeket.

Annyira aprólékosan leírja ezeket a jellemzőket, hogy az már zavaró, és az élet más területein levő meztelen testek látványát is túlzottan részletezi. Az új királyság című regényben aztán a női főszereplőknél is váratlanul kitalálja, hogy egymásban lelték örömüket. Ez megint abszolút nem illett a cselekménybe, hiszen az egyik amúgy is a főhős szeretője volt, és nem változhatott meg egyik napról a másikra. De úgy tűnk Smithnél is megjelenik az az őrület, amibe az amerikaiakat viszik az ahrimani és azurai hatások.

Nekem a harmadik és negyedik regény tetszett a leginkább, sajnos pont ezeket „kukázta” ki a szerző azzal hogy új történetvonalat nyitott. Taita mellett Tanus, Nefer, Ramszesz, sőt, Meren, Zathosz, vagy Hui is elég komoly hősi karakterek. A női ékek közül Lostris volt az első ragyogó egyéniség, s később Fenna -ként is érdekes figura. Mintaka, Tehuti, Szerréna szintén egyediek, utóbbi a férfi hős (Ramszesz) fölé is nő kissé.

 

Wilbur Smith Egyiptomi sorozat kritika, bemutatás

 

Egyiptom hőskora a világkorszakok közül arra az időre esett, amikor az emberek még rendelkeztek valamekkora szellemi látással, és nem annyira logikusan, precízen gondolkodtak, mint ma. Ezt persze Wilbur Smith nem tudhatta, hiszen e tekintetben a mai történelemtudomány is tévesen alapoz a mai gondolkodásmódra, amikor már csak az 5 érzékszervre támaszkodunk. De jól érezte meg, - bár csak misztikusan ábrázolta – azon szellemi képességeket, melyeknek akkor még birtokában voltak az egyiptomi papok.

Visszatekintve az Egyiptom sorozat kalandos részei tetszettek nekem a legjobban, ami nem véletlen, hiszen a kalandregények örök kedvenceim. A leírásoknál nem mindig tudni mennyire korhű, és mennyit vett a saját fantáziájából az író. A küldetés kötettel szépen zárul Taita sorsa, ezért is valószínű, hogy újított, változtatott utána a szerző.


Ha tetszett, oszd meg másokkal is!



A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

 

Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés