Karl May A vérbosszú oroszlánja könyv tartalma, jellemzése

A vérbosszú oroszlánja könyv történetek

Az ezüst oroszlán birodalmában 4 kötete tekintetében totális kavarodás van, ami a történeteket és azok eredeti német és magyar megjelenését illeti. Mindjárt itt az első kötet,  A vérbosszú oroszlánja könyv, amelynél a történetek nem pontosan úgy vannak összeválogatva, mint az 1898-as eredetinél. A magyar változat az 1913-as kiadásokat követte. Míg például a Máhdi regényeknél egyértelmű a sorrend, itt nyomozómunkára volt szükség.



Ami az eredetiben a negyedik-ötödik fejezet, az magyarul a Babilon romjainál regényben jelent meg, és ami A vérbosszú oroszlánjában az ötödik fejezet, az az eredeti (1898-as kiadásban) a második kötet utolsó fejezete. Ráadásul a második, harmadik és negyedik történet nem szerepel az eredeti 1898-as német kiadásban. Tehát A vérbosszú oroszlánja a már említett 4 kötetes sorozat első kötete, szó szerint pedig annak 5. fejezete. 

Szóval Az ezüst oroszlán birodalmában 1. kötete 1913-ban már A vérbosszú oroszlánja címmel, s új összeállításban jelent meg. Világos?  De hogy még bonyolultabb legyen, a sorban következő, azaz a Babilon romjainál (lásd a cikk linkjét alul) regény cím alatt, az 1913-as kiadásban ezen könyv történetei jelentek meg, nem ami a magyarban. Alább leírom az egyes fejezetek tartalmát, s zárójelben megjegyzem az eredeti német címeket és kiadásokat, úgy már egyértelműbb lesz.

A vérbosszú oroszlánja könyv tartalma

A német eredeti kiadás 1898 (Az ezüst oroszlán birodalmában 1.), 1913-ban A vérbosszú oroszlánja

1. To-kei-chun
2. Auferstehung
3. Himmelslicht
4. Es Ssabbi, der Verfluchte
5. Der Löwe der Blutrache
6. Ein Rätsel


A magyar kiadásban

1. To-Kei-Hum  

(a német 1913-as kiadásban To-kei-chun)

Winnetou halála után Old Shatterhand dél felé tart, az apacsokhoz. Közben találkozik a két Snuffle fivérrel, akik vele tartanak, de nem hiszik el, hogy ő az, akinek mondja magát. Egy fickóra akadnak, aki úgy tűnik, valami elől menekül, de mivel nem árulja el és furcsán viselkedik, kénytelenek elfogni. Kiderül, hogy a közel keletről került valaki ide a vadnyugatra, de a komancsok elfogták társaival. Shatterhand utánanéz a dolognak, a Snuffle –k is segíteni akarnak, de inkább galibát okoznak elbizakodottságukkal.

2. Feltámadás

(Christ ist erstanden!  1893, Auferstehung 1913)

A második történet már a Kordillerás regényekhez hasonlóan Dél-Amerikában játszódik, az őserdőben. Hősünk útja során találkozik valakivel, akiről később kiderül, hogy az igazságszolgáltatás elöl menekül. Az alak, akit egyébként Perdido-nak hívja magát – gunyorosan viselkedik az elbeszélő (aki egyben a főszereplő Karl May) hitével szemben. Az események Húsvét előtt kezdődnek, ez adja sajátos jellegét a történetnek...

3. Égi fény

(Nûr es Semâ – Himmelslicht, Karl May 1892-ben írta, 1893-ban jelent meg először)

 A harmadik történetben Kara Ben Nemsi Bagdad felől a haddedihnek földje felé halad. Egy helyen meglátják, hogy fanatikus siíták két párszi férfit kínoznak. Közbelépnek, s megmentik a foglyokat. További útjuk során látszólag barátokkal találkoznak, de tőrbe csalják őket és fogságba kerülnek.

4. Esz szabbi – Az elátkozott

(Der Verfluchte, Karl May 1891-ben írta és a következő években jelent meg, Es Ssabbi, der Verfluchte 1913-ban)

A negyedik történetben Szaid Kaleb pasánál száll meg a főszereplő, s amikor útra kél, a pasa megbízza valamivel. Egy bizonyos ezredesnek kell egy üzenetet vinni, és az illető sok éve elmaradt nyugdíj járandóságát. Két katonát küld vele együtt védelemül, akikben azonban kezdettől fogva nem bízik.
A török területeken haladva éppen zarándoklati időszakban járnak, ami a fanatikus muzulmánok miatt veszélyes lehet egy kereszténynek. Ráadásul a bej, akinek viszi a nyugdíját, valamely oknál fogva gyűlöli a keresztényeket. Egy váratlan esemény folytán új útitársat kap, akiről meglepő dolgok derülnek ki.

5. A vérbosszú oroszlánja

(Der „Löwe der Blutrache“)

Most már Háleffel együtt az ő fia is velük jön egy útra, egy másik törzshöz. Útközben azonban ellenséges arab csoportokon kell átjutniuk, s ez galibát is okoz. Hamarosan a különböző törzsek véres csatába keverednek egymással, és a főszereplők ennek végét szeretnék elkerülni. De mivel szerepet játszottak a küzdelem kimenetelében, kénytelenek ottmaradni.
A további kalandokban ismét felbukkannak gyűlölködő ellenségek, sőt, egy veszedelmes oroszláncsalád is.

6. A rejtély

(Ein Rätsel, A német 1898-as kiadásban Az ezüst oroszlán birodalmában 2. kötetének utolsó fejezete, az 1913-asban már A vérbosszú oroszlánja része)

A hatodik történetben Kara és Hálef Perzsiában egy hölgyet keresnek, aki olyan balzsamot készít, amely fiatalon tartja a bőrt. Útközben elfogják őket. A véletlen folytán megismerik a keresett hölgyet, aki egyénisége és kora révén nem kis hatással bír rájuk, de ellentétes oldalon állnak.
Később kurdokkal találkoznak, akik elrabolt rokonaikat keresik, és kiderül, hogy egy réges-régi jóbarát, ama bizonyos tiszteletreméltó idős asszony – akit még A vad Kurdisztánon át regényben ismerhettünk meg – talán bajban van. Ez elég ahhoz, hogy megváltoztassák eredeti terveiket és az ártatlanok megmentésére induljanak.

A vérbosszú oroszlánja könyv jellemzése

Egy regény, az legyen regény! De ez a könyv nem más, mint összeillő és össze nem illő történetek logikátlan felhalmozása. Roppant bosszantó, hogy külön nyomozást igényelt míg lassanként rájöttem, honnan származnak a történetek, s melyik hova való. Az már megszokhattuk a magyar fordítóknál (különösen filmek esetében), hogy nem szeretnek szó szerint címet fordítani (akkor se mindig, ha úgy is értelmes), inkább új címet adnak. 

Ez azért is zavaró, mert itt egy 4 kötetes sorozat, Az ezüst oroszlán birodalmában első regényéről van szó, s hacsak az olvasó nem jár utána, ez nem derül ki. Na persze a történetek összevisszasága csak még tovább bonyolítja az egészet.
Mindjárt az elején Amerikában kezdünk. De mit keres egy Old Shatterhand sztori a Kara Ben Nemsi sorozatban? A Dzsafar nevű szereplő által ugyan van (vagyis lesz) némi összefüggés, mégis furcsa, már csak azért is, mert a Winnetou 4. -ben leírt események között (!) játszódik. Amúgy nem rossz az egész sztori, bár nekem már sok volt ez az oda-vissza kiszabadulósdi, de eléggé élvezetesen van tálalva, úgyhogy elmegy.

A vérbosszú oroszlánja külföldi kiadások

A Feltámadás című epizódot valahol külön leltem fel régebben, s akkor olvastam. Ennek sem a Shatterhand, sem a Kara Ben Nemsi könyvekhez nincsen semmi köze. A harmadik történet teljesen átlagos, a negyedik (Az elátkozott) viszont nagyon jó volt! Az ebben található mohamedán vallási fanatizmus, s gyűlölet a kereszténység ellen már nagyon beteges! De a történet igencsak fordulatos és izgalmas, a legjobban tetszett az egész könyvben.
Az ötödik fejezet a voltaképpeni vérbosszú oroszlánja, amelynek az az érdekessége, hogy itt már Hálef fia is, ifjúként velük tart. Az utolsó történetnél (A rejtély) az döbbentett meg, hogy Hálef a feleségének balzsamot akar szerezni a kezdődő ráncai ellen. Ugyanis amikor – mint azt az egyik régebbi regényben olvashattuk – feleségül vette, a leányzó mindössze tizenegynéhány éves volt. 

S ha azóta el is telt egy-két évtized (hiszen felnőtt a fiúk) – bár az eltelt idő mennyiségének leírásában mindig is felszínes volt Karl May – akkor is, mennyi lehet a felesége? Talán a harmincas évei végén járhat, esetleg negyvenes lehet, de az még nagyon fiatalkor, akkor is, ha az 1800-as évek végéről van szó, s akkor is, ha keleti hölgyről. 

Egyébként ebben a fejezetben említik meg Kara Ben Nemsi feleségét is, bár némileg humorosan. Most akkor van (volt) neki? S ha igen, miért nem tesz róla említést az író? Egyáltalán hogy élhetne házaséletet, ha mindig utazik? (A következő regény ad választ.) Nekem eddig a főszereplő kicsit Frabato szerű, küldetésének élő hősnek tűnt. Nem mellesleg az utolsó két fejezet vagy egy évtizeddel később játszódik, mint a sorban következő regény – a Babilon romjainál – kezdődő cselekményei.
Elég vegyes érzelmekkel fejeztem be A vérbosszú oroszlánját, bevallom, ezúttal jobban vártam a végét, tudván, hogy van még egy csomó folytatás. Nehéz egy különböző történetekből összeválogatott könyvet értékelni, ezért először egyenként határoztam meg a saját tetszési indexem, s végül az összesített pontszámok átlaga lett 6.5-ös. 


Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Folytatás: Babilon romjainál



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!