Karl May A kárhozat pusztasága, A datolya honából

Karl May A kárhozat pusztasága könyve, amely A datolya honából címmel is megjelent, tartalmában különbözik az eredeti, Németországban 1893-ban megjelent Orangen und datteln könyvtől. Az eredetiben 8 történet volt, míg a magyar megjelenésű A kárhozat pusztasága könyvben ebből az eredetiből 4 történet, és egy másik szerepel.



Az első, A gum (Die Gum, 1879) egy hosszabb történet. A második, a Krisztus, vagy Mohamed (Christus oder Muhammed, 1890), rövidebb sztori. A harmadik, A krumír (Der Krumir, 1881) ismét hosszabb, s ebben találkozik a főszereplő először Krüger bejjel, aki más történetekben is előfordul. A negyedik, A kárhozat pusztasága (Er Raml El Helalk, 1895) magyarul A sivatag haramiája című öszeállításban is megjelent, A halál pusztája címmel, de a német eredeti könyvben nem szerepel.

A baggarai rabszolgakaraván jelenet

A baggarai rabszolgakaraván (Eine Ghasuah, 1892) a német eredetiben a negyedik történet, a magyar kiadásban az ötödik. Ennek egyik megjelent változatában Halef szerepel a főhős szolgájaként, a magyar változatban a „helyes variáció”, Ben Níl.

Karl May A kárhozat pusztasága tartalom, történet

A gum címet viselő első részben Kara Ben Nemszi Algériába érkezik, hogy majd Emery Bothwell –lel, régi barátjával találkozzon. Megtudja, hogy egy francia férfit elraboltak és az elrablói váltságdíjat követelnek. Egy folyamatosan lódító és önmagát hősnek beállító helyivel, Hasszánnal, és egy német származású fickóval útra kelnek.
Egy falunál párduc szerzi rendszeresen áldozatait a birkáknál. Kara éjjel kimegy, hogy elintézze, de felbukkan a nőstény párduc párja is. Egy másik helyen oroszlán tartja rettegésben a lakókat és ismét elkél a segítség. Lassanként a nagy tiszeteletben tartott, s nép által félt Hedzsir bej, a karavánpusztító nyomába érnek. És felbukkan Emery is.
A könyv második részében – melynek címe Krisztus, vagy Mohamed -  Tunerstick kapitánnyal találkozunk ismét (aki több Karl May történetben megjelenik) és felbukkan egy moszlim, aki a Marseille-i állatkertnél kitör egy Krisztus keresztet. Mivel kisebb csetepatéba keverednek vele barátaink, később egy csónakból merényletet is megkísérel ellenük a fickó. Majd amikor Tuniszba hajóznak, egy vihar után katasztrófát szenvedett hajón újra a moszlimot látják viszont.
A kárhozat pusztasága harmadik történetében (A krumír) a főhős egy helyi születésű szolgával, Ahmeddel utazik a Szaharában, aki az egyik sejk lányáért van oda. Megismerkednek egy német születésű, de az egyik pasa testőrségének vezérévé választott férfiúval, Krüger bejjel. Amikor Ahmed választottjának lakóhelyéhez érnek, éppen elfognak egy hírhedt rablóvezért. 


 

Az azonban ravaszul cselekszik, ezért az ottani hagyományok értelmében három napig nem emelhetnek kezet rá. Ahmednek sikerül titokban találkoznia a sejk lányával, s közben a Nemszi is közbejár az érdekében. Csakhogy a rablóvezérnek is a lányra fáj a foga, sőt, az egyik kiváló paripára, és főhősünk Rih nevezetű csődörére is.
A negyedik rész – A kárhozat pusztasága (A halál pusztája) – azzal kezdődik, hogy Kaleb, a szolga, dicsekszik Kara Ben Nemszi vagyonával és képességeivel a sivatagi karavánnal utazó társaiknak, százszorosan felnagyítva azt. Érkezik egy fickó, aki azt állítja, hogy átutazókat vezetett, de rajtuk ütöttek, és csak ő maradt életben. A németnek azonnal gyanúsnak tűnik a férfi, de az arabok bíznak benne. Nyugat felé csalja őket, hogy elkerüljék a rablócsapatot, s közben egy másik utazócsoporttal kerülnek össze. Ennél a csoportnál egy érdekes „szállítmány” van, amelyről csakhamar kiderül, hogy egy gyermek.
Az utolsó rész – A baggarai rabszolgakaraván – abban az időben játszódik, amikor Nemszi, egy gyáva szerencsennel, és Ben Níllel járta a vidéket. Ez a történet  a Máhdi trilógiához (ld. alul a linket) kapcsolható, itt is rabszolgakereskedéssel van dolgunk, s ez esetben egy angol áll a háttérben.

Karl May A kárhozat pusztasága jellemzés

Kicsit meglepődtem másodszorra olvasva a könyvet, mert úgy emlékeztem, első alkalommal elég közepes érzés volt. Ez nem egy összefüggő regény, hanem öt különböző történet, az a közös bennük, hogy mindegyik a Szaharában játszódik, de míg az első négy a nyugati részén, az ötödik a Nílus közelében. A datolya honából – hogy a másik címén nevezzük – megint egy olyan kiadás, ami egy csomó bosszúságot és utánjárást okozott számomra. Nem elég, hogy több, nem összetartozó történetet dobáltak egybe, ez megint különbözik az 1893-as német kiadástól. Ráadásul az ötödik történet – amely a német eredetiben a negyedik – másik szereplője egyes megjelenésekben Halef, másutt Ben Níl. Utoljára A vérbosszú oroszlánja kötetnél volt ilyen nehézkes kitalálnom melyik történet hova tartozik.

Az első történet egy kicsit hosszan leírt, se nem novella, se nem regény, számomra közepes. A második egész jó, de a legjobban a harmadik tetszett. A krumír –ban a kalandot párduc és oroszlánvadászatok színesítik és sok érdekes szereplőt vonultat fel. Ráadásul ebben Dzsumeila, a fiatal arab lány látszólag vonzódik Kara Ben Nemszihez, vajon miért nem alakult ki semmi kettejük között? Ezt egyébként is hiányoltam Karl May történeteiből, egyedül a Winnetou örökségében van párja. A negyedik történet, ami a címsztori, ugyanaz, mint ami A sivatag haramiájában már megjelent. Az utolsónál pedig – azt leszámítva, hogy Ben Níl és nem Halef a szolga – fura, hogy ez a Máhdi trilógián kívül szerepel.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Folytatás: Rabszolgavadászok (A máhdi országában 1.)


 Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!