Arthur C. Clarke 2010: Második űrodisszeia könyv kritika

Arthur C. Clarke 2010: Második űrodisszeia könyv 1982-ben jelent meg. Ez a 2001 Űrodisszeia regény folytatása, bár továbbra is érthetetlen számomra, a magyar könyvfordításnál hogyan lesz i az ü –ből, amikor a film címnél ü betű szerepel.

A 2010: Második űrodisszeia regény esetében már számos újabb csillagászati felfedezés is hatással volt a könyvbeli események fejleményeire, leírására, és több szereplő a valóságból lett mintázva.
 

Arthur C. Clarke 2010: Második űrodisszeia tartalom, történet

Floyd 2010-ben egy amerikai-szovjet, közös expedícióval indul a Jupiter felé, hogy az egy évtizeddel ezelőtti küldetést megvizsgálják. Útközben rájönnek, hogy a kínaiak is indítottak egy hajót a helyszínre – amely előbb indult – és az le is szállt az Európa hold felszínére.

Megtalálják a régi Discovery űrjárművet, és ketten átszállnak, hogy megpróbálják megjavítani. Az a céljuk, hogy működőképessé tegyék, és vissza tudják küldeni a Föld irányába. Dr. Csandra pedig elkezdi „életre kelteni” HAL –t, a nevezetes számítógépet, amely az előző expedíció alkalmával, önmagával keveredett ellentmondásba. Közel mennek a nevezetes monolithoz és egy szerkezettel vizsgálják.

Arthur C. Clarke 2010: Második űrodisszeia jellemzés, kritika

A második űrodisszeia történetet azért kezdtem el olvasni, mert az első vége lenyűgözött. Ahogy számítottam is rá, ezen könyv eleje-közepe sem volt valami eget verő. Az eleje még csak elmegy, nem vártam semmi különöset, de később is igen váltakozó a színvonal. Folyton olyan érzésem volt, a szerző húzza az időt.

Néha egészen érdekes, és már-már izgalmas kezdett lenni, aztán mindig valami „altató” esemény közbejött. Túl sok kevésbé érdekes szál futott egyszerre. HAL újraaktiválása nagyon is izgatott, de ez a téma most sem kapott elég figyelmet. Zavart a sok megszakadás, amikor kezd beindulni a történet, aztán mindig ellaposodik. 

 

 

2010: Második Űrodisszeia könyv kritika

 

Ez mindig is ellentmondásos volt számomra Clarke írásaiban: hol az egekben szárnyal és az embert magával ragadja, hol meg olyan száraz és közömbös a szöveg, hogy szinte semmitmondó. Elmaradt a monolit titkainak felfedezése, sok kérdés megválaszolatlan maradt, és Bowman különös létezése, jelenléte is csak arra volt jó, hogy felkeltse az érdeklődést. Akkor már sokkal inkább a Hajnal a Trendalon -t olvasom, ami végig leköt.

Amikor végigolvastam, arra gondoltam, kár volt folytatni az első részt. Annak a vége tökéletes, a 2010: Második űrodisszeia regény viszont végig teljesen átlagos. Számomra túlzottan „töredezett”, amikor az események beindulnának, az író mindig egy új szálat kezd bogozgatni, és elveszik a lendület. A végére csalódás volt számomra, mert ami történt a Jupiterrel, talán különleges, de valahogy nem tudott már megfogni.

Értékelés (saját tetszési indexem)
5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ajánlott cikk: Miért pont Boba Fett?

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!