James Fenimore Cooper A vörös kalóz regény bemutatás

James Fenimore Cooper A vörös kalóz regénye 1827 novemberének végén jelent meg Európában (Párizs, London), majd 1828 januárjában az USA –ban, The Red Rover címmel. A vörös kalóz 1759-ben játszódik és a története kapcsolatban van a későbbi függetlenségi harcokkal. Cooper ezzel a regényével a tengeri kalandregény műfajának is az egyik úttörője volt.

James Fenimore Cooper A vörös kalóz tartalom, történet

Egy fiatal legény várakozik Homespun szabónál Newportban. Odalent a tengerparton három ember tűnik fel, és a szabó a közelbe lopakodik, hogy kihallgassa őket. A fiatalember, Wilder az egyikük, másikuk Fid, a matróz és nagy termetű néger társuk a harmadik. Az öböl külső részén várakozó hajót figyelik és egy különös alak is megjelenik, aki tisztviselőnek adja ki magát.

 

A fiatal Gertrude, a tábornok leánya, nevelőnőjével útra készülődik hazafelé, Carolinába. Az öbölben a Royal Caroline hajó várja őket indulásra készen. Közben – egy rejtélyes invitálásra – Wilder társaival a külső részen várakozó, kecses hajó felé indul. Másnap, amikor a Royal Caroline indulna Carolina felé, a kapitányt váratlan baleset éri, és új vezető után kell nézni. Wildernek megvannak a szükséges papírjai, s mivel egy rejtélyes üzenetet is kap, úgy dönt, hogy felajánlja a szolgálatait.

 

 

A vörös kalóz regény bemutatás, jellemzés

Bár ez nem a függetlenségi háborúról szól, mint A kém, közvetetten kapcsolódik hozzá. Nekem A vörös kalóz 1993-as kiadása van meg. Mint James Fenimore Cooper könyveinek nagy kedvelője, nem volt kétséges, hogy ezt a művet is előbb-utóbb megveszem. Akkoriban nagyon tetszett és ez is jó néhányszor megfordult a kezemben. Cooper úgy tűnik nagyon kedvelte az indián nyarat, mert a legtöbb regénye ebben az októberi időszakban játszódik.
A vörös kalóz regényben sok különféle korú, nemű és jellemű szereplő bukkan fel. Nincsenek olyan humoros jelenetek, mint A bermudai kalózok tengeri kalandkönyvben, mégis nagyon szórakoztató. Bár a vörös kalóz a főszereplő, valamivel több időt töltünk Wilderrel és társaival. A „kalózok” elég vegyes társaság. 

Nightingale fedélzetmestert a leírásból úgy 50-esnek saccoltam volna, ehhez képest meglepő, hogy a regény további részében 38-as életkor derül ki róla. Hiszen ez még abban a korban is nagyon fiatalnak számított. Mind a „hivatalos hajón”, mind a kalózhajón voltak jellemgyenge emberek, bár meglepetésre előbbin többen, mint az utóbbin.

 

 

Cooper nagyon jól adagolta az eseményeket mozgató szálak kiderülését. A tetőpont közeledtével már nehéz eldönteni, kinek van igaza, kinek szurkoljon az ember. Ebből a szempontból hasonlít a Star Wars világbeli Kirajzás regényre, ahol szintén jóindulatú erők kerülnek egymással szembe. Elég szomorú, hogy egyébként pozitív érzületű emberek – különböző okok miatt – ellenkező oldalon állnak. 

Visszatekintve a regényre – annak ellenére, hogy itt nem a cselekmények domináltak, mégis az egyik legélménydúsabb könyv volt számomra. S míg el nem felejtem, Emilio Salgari kalóztörténeteivel ellentétben, itt nem csak a szórakoztatásról szól az egész, annál sokkal mélyebb tartalma van.


Értékelés (saját tetszési indexem)
9
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!