Burroughs Tarzan és a gyémántok könyv bemutatás

Edgar Rice Burroughs Tarzan és a gyémántok ajánló

Edgar Rice Burroughs Tarzan és a gyémántok (Tarzan and the Jewels of Opar) című művét 1915 őszén írta, és 1916-ban jelent meg először folytatásokban, 1918-ban pedig könyv formájában. 1929 -ben a Tarzan and the Tiger című film történetének ez a regény adta az alapját.

Az All-Story Weekly magazinban 1916 november 18 és december 16 között közölték öt részletben a történetet, a 350 oldalból álló regény 1918 április 20-án került kiadásra. Magyarországon 1987-ben adta ki az Ifjúsági Könyvkiadó.

A Tarzan és a gyémántok történetét lásd itt: Tarzan könyvek

Tarzan és a gyémántok könyv értékelés, elemzés, jellemzés

A Tarzan és a gyémántok időrendben az ötödik Tarzan regény, a Tarzan fia történetét követi. Ha így számoljuk, körülbelül húsz évvel később játszódik, mint amikor a főszereplő először jutott be Opar falai közé. Ehhez képest úgy viselkednek, mintha csupán pár év telt volna el, és Tarzan fia, valamint párja, Meriem említésre sem kerül a regényben.

 

Ami nagyon jó, hogy a Tarzan a fenevadak élén regényből megismert Mugambi, aki külső és belső tulajdonságaiban a dzsungel urának igazi fekete mása, itt az egyik fontos szereplő. Sajnos a későbbi regényekben Burroughs teljesen elfeledkezik róla, helyette mindig Muvirót szerepelteti, aki a vazirik főnöke, s nem tudom, honnan szedte elő, mert itt még se híre se hamva.

Igaz, itt Basuli a vazirik vezére, aki viszont a későbbiekben tűnik el. Sokkal logikusabb és hihetőbb lenne, ha néhány évvel az első opari út után játszódna a történet, de a fiáról szóló regény megírása után a szerző már minden úgy írt a sorozatban, mintha fiatal éveikben játszódna. Ez alól persze kivételek a világesemények, például a háborúk, a későbbi regényekben.

 

 

Könyv bemutatás, vélemény

 

A Tarzan és a gyémántokban még erősen jelen van a főszereplő kettőssége, a civilizált és művelt úriember, valamint a vadállati képességekkel és mentalitással rendelkező majomember. Itt nem bújunk olyan mély dzsungelekbe, mint Az aranybányák titkában, de a helyszín roppant változatos. A jelenlegi kaland elindulását okozó anyagi veszteség a sorozat más köteteiben nem szerepel, még említés szintjén sem.

Kicsit különös, hogy Tarzan egy régi civilizáció elfeledett kincseiből (aranyaiból) akarja helyrehozni anyagi helyzetüket, ámde könnyen megbocsátható, hiszen mások hibájából vesztette el vagyona jókora részét, másrészt jó célra fordítaná.

A Tarzan és a gyémántok regény a végéhez közeledve egyre izgalmasabbá válik. Az nagyon szórakoztató, ahogyan a különböző szálak összeérnek. Az arab csoportok összecsapása, a szereplők „véletlen” találkozásai, azok a pillanatok, amikor majdnem kiderül minden, zseniálisak. Ugyanilyen élvezetesen talán csak az aranyszőrű oroszlánt bemutató regény alakult.

Edgar Rice Burroughs a Tarzan és a gyémántok könyvet olyan jól írta meg, hogy többedszeri olvasásra is magával ragadja az olvasót. Nem lehet minden fordulatot, eseményt és jellegzetességet megjegyezni, így képes újra és újra örömöt okozni a történet.

 

A gyémántok különös kalandja azáltal, hogy folyamatosan gazdát cseréltek, nem mindennapi. Bizonyos időszakokban az olvasó sem tudja éppen kinél (minél) vagy hol vannak. Ez a mesteri csavarás a szereplők sorsának állandó bizonytalanságban tartásával együtt, az olvasmány minden egyes mondatában fenntartja a feszültséget és kíváncsiságot.

Tarzan és a gyémántok regény olvasmány, élmények

Ez volt a legelső Tarzan regény, amit olvastam. 1987 karácsonyára kaptam, s elolvasásának eredményeképpen a sorozat összes (magyarul megjelent) könyvét muszáj volt elolvasnom. Mindez éppen 30 éve történt, s a Tarzan sorozat az egyik legkedveltebb könyvsorozatommá vált.

Minden benne van, amitől kedvelem a Tarzan regényeket – lenyűgöző tájak, bennszülöttek, vadállatok, a nagy majmok, elefánt, gazfickó arabok, nők, kincsek, és egyik fordulat a másik után. Először persze szokatlan volt a regény, hiszen a filmeken felnőve nem ezt szoktam meg. Majomszerű Tarzan helyett itt egy angol úriember volt jelen, nem a dzsungelben éltek, hanem modernül berendezett nyári lakban a szavannán, és egy különösen edzett fekete törzs, a vazirik vették körül őket.

Bár nem olyan drámai, mint mondjuk a Wilbur Smith féle Jön a farkas, nekem nagyon tetszik ez a sokszereplős, sok szálon haladó, hirtelen fordulatokkal teli eseményvezetés. Minden jellem és eseménysor annyira jellegzetes, hogy még az is könnyen követi a cselekményt, aki nem ismerte eddig a szereplőket, vagy a Tarzan regényeket.

 

A regény hátsó borítóján található fülszöveget szinte már kívülről tudom. Ebben a könyvben legalább még szerepel Jane, akit később igen sokszor hanyagol az író, ha már a fiukat ki is hagyja. A dzsungel és a szavanna váltakozása, majd az összes Tarzan könyvekben rendszeresen visszatérő állat szerepeltetése remek ízesítő. A Tarzan a legyőzhetetlen regényben van hasonlóan sok szál és keverés, de az nem pörög fel ennyire.

A sorozat azon regényei, amelyikben az opari La szerepel, a legjobbak közül valók. A Tarzan visszatér regényben ismerhettük meg először, amihez így kapcsolódik. Bár mint említettem, az író úgy beszél róla, mintha a kettő közt mindössze néhány év telt volna el, holott legalább 20, ha valóban a sorozat előző kötete után játszódik. A Tarzan és a gyémántok olyan „egyszeri kaland”, amelyet bárki, bármikor elolvashat, önmagában is kerek és összefüggő.

Szereplők bemutatása

Albert Werper: belga hadnagy, aki gyilkosság miatt menekül, M. Jules Frecoult -nek adja ki magát.
Tarzan (John Clayton, Lord Greystoke): Nagy afrikai birtok ura, akit a vazirik hűséggel követnek. A dzsungelben nőtt fel, ezért számtalan különleges képessége van.
Ahmed Zek: Arab haramiavezér, aki rablásokból és rabszolgaeladásokból él.
Jane Clayton: Tarzan felesége.
Mugambi: Tarzan egyik hűséges fekete embere, aki a dzsungel urához hasonló testi és szellembeli képességei miatt vezető a feketék között.
La: A Lángsugarú Isten főpapnője Oparban.
Basuli: A vaziri harcosok főnöke.
Abdoul Mourak: Abesszín katonai vezető, aki Ahmed Zek -re vadászik.
Chulk: Nagy emberszabású majom, aki Tarzan társa egy kiszabadítási túrán.
Taglat: Nagy emberszabású majom, aki Tarzan másik társa egy kiszabadítási túrán.
Mohammed Beyd: Ahmed Zek egyik arab alvezére.

 

Folytatás: Tarzan a vadember

Értékelés (saját tetszési indexem)

9

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ajánlott cikk:  James Fenimore Cooper -Bőrharisnya
  

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!