Ingyen könyvek, ingyen letölthető könyvek

Ingyen könyvek, ingyen letölthető könyvek

olvasás Eyn   12:39

Az ingyen könyvek – a nagy ritkán fizikailag ingyenesen kapható könyveket leszámítva – általában ingyen letölthető könyveket jelent. Ezek online ingyen letölthető könyvek, amelyek különböző szervereken helyezkednek el, és számos weboldalról elérhetők.

Ingyen letölthető könyvek típusai, fajtái

Az ingyen letölthető könyvek valamilyen elektronikusan olvasható és/vagy letölthető formában elérhetők. A hozzáférés sok esetben egyetlen kattintással elérhető, míg más esetekben regisztráció is szükséges lehet.

Az ingyen könyvek alapesetben korlátozás nélkül hozzáférhető művek, amelyeket a szerzője ellentételezés nélkül, nyilvánosan hozzáférhetővé tett, vagy a lejárt szerző jog miatt közkinccsé váltak. Megkülönböztetjük azon ingyenesen letölthető könyvektől, amelyek a szerző tudta nélkül, harmadik személy, vagy szervezet által, illegálisan kerültek feltöltésre, megosztásra.

Az e-könyvek típusai

Az e-könyv ugyanaz, mint a papír alapú könyv, csak digitális formában. Szűkebb értelemben a könyvolvasó szoftverek által használt és elterjedt formátumokat sorolják ide, de tágabb értelemben bármilyen, számítógépes eszköz által értelmezhető dokumentum formátumot is.

Utóbbiak közül a legelterjedtebb a pdf, amelynek előnye, hogy független a platformoktól, rugalmas és egy egyszerű pdf kezelő alkalmazással használható. Előbbiek közül az egyik legjobban elterjedt az epub, amely képes mindig az adott olvasó eszközhöz optimalizálni a tartalmat. A harmadik széles körben ismert formátum a mobi.

E-könyvtár

Az e-könyvtárak, vagy elektronikus könyvtárak olyan digitális adatbázisok, amelyekben nagy mennyiségű könyvet tárolnak, elektronikus formában. Manapság már számos ilyen létezik – magyar nyelven is – amelyek a fizikai könyvtárak mintájához hasonlóan, könyvgyűjteményeket tartalmaznak.

Magyarországon az egyik legismertebb, s egyben a legrégibb ilyen könyvtár a Magyar Elektronikus Könyvtár. Itt számtalan, ma már lejárt szerzői jogú, vagy ingyenesen közzétett mű található a világ minden tájáról, magyar nyelven. A művek több formátumban letölthetőek.

Nemzetközileg az egyik leghasznosabb a Google Könyvek, amely hatalmas adatbázissal rendelkezik, és a lejárt szerzői jogú, valamint a szerzői védelem nélküli művek letölthetőek. Az oldalra belépve akár a könyvek szövegeiben is lehet keresni.

Ebook letöltés

Az ebook letöltés, mint művelet, fokozatosan terjedt el, és vált egyre népszerűbbé a felhasználók körében. Ma már a legtöbb könyvet elektronikus formában is „kiadják”, mivel jogos igény a különféle eszközökön való olvasás is. Míg régen főként számítógépeken voltak ezek olvashatók, később az e-könyv olvasók és az okostelefonok által már számtalan eszközön hozzáférhetővé váltak.

Az ebooknak számos előnye van a nyomtatott, papír verzióval szemben. Kétféle változata az ingyenesen letölthető, vagy a megvásárolható ebook. Vannak művek, amelyeket – takarékossági, vagy egyéb okokból – csak e-könyv formátumokban jelentetnek meg. Ezek előnye, hogy frissíthetők is, míg a nyomtatott könyveknél ez csak újranyomtatással lehetséges.

Az ebook letöltés csaknem ugyanolyan divat lett az idők során, mint a zeneletöltés. Ha valaki könyvet tölt le, oda kell figyelnie, az adott könyv legálisan elérhető, vagy csak egy jogtalanul megosztott változatára bukkant rá. Ha te például üzleti könyveket keresel, mert üzletet építesz, alapvető elvárás, hogy csak jogosan megosztott, vagy általad megvásárolt példányt olvass el. A különböző fórumokban gyakran osztanak meg illegálisan feltöltött műveket.

Ha ebookot keresel vagy szeretnél olyan helyeket találni, ahol letölthetsz, olvasd el az ide kapcsolódó cikkem: Keresel egy könyvet? Letölthető e-könyvek

Pdf könyvek letöltése

A pdf ideális lehet számítógépen, de nem minden eszköz olvassa (jól). Nagy különbségek lehetnek fájlméretben. Azok a művek, amelyek képeket tartalmaznak, nagyobb helyet foglalnak, és erre figyelni kell, ha átmásoljuk. Viszont a pdf könnyen konvertálható.

Nem mindegy, hogy „valódi” pdf -ről van -e szó, vagy csak lefényképezett, bedigitalizált képekből összeállítottról. Utóbbi esetben a fájlméret a többszöröse lehet, a szöveg nem biztosan jól olvasható, és sokszor a szerzői jog figyelembevétele nélkül kerül fel a világhálóra ilyen mű.

A már említett magyar könyvtár ideális pdf könyvek letöltésére. Ha nem számít a nyelv, akkor a Project Gutenberg által hihetetlen mennyiségű mű közül válogathatsz. De a The Online Books Page is nagy lehetőségekkel kecsegtet. A magyar nyelvűek közül további számos linket találsz az említett cikkemben.

Ingyen könyvek konvertálása, e-könyv konvertálók

Lehetséges, hogy az általad letöltött formátum nem megfelelő, vagy épp olyan olvasóban, telefonon akarod használni, amihez másikra van szükség. Léteznek számítógépre telepíthető szoftverek, amelyekkel konvertálni lehet, és online verziók. Utóbbiakat preferálom jobban, mert nem terheli a gépet, és sok lehetőség van.

Az idők során sok ingyenes konvertáló oldalt megnéztem, kipróbáltam. Az egyik legnagyszerűbb kétségkívül az Online Ebook Converter. A szokásos epub, mobi, pdf mellett Azw, Pdb, Lit, Tcr, LF és FB2 formátumokba is konvertál. Ez mellett az összes ismertebb dokumentum formátumba is, a doc -tól a txt -n át az odt -ig.

A Convertfiles oldal szintén számtalan különböző formátumba alakítja át a fájlunkat. Legalább ilyen hasznos a Freefileconvert oldala a választható formátumok számát tekintve. Ha csak pdf -et akarsz más formátumba – például, dokumentum, vagy kép – konvertálni, jó választás a Freepdfconvert.

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.07.30. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Burroughs - Tarzan és a hangyaemberek könyv kritika

Burroughs - Tarzan és a hangyaemberek könyv kritika

Tarzan Eyn   15:09

Edgar Rice Burroughs Tarzan és a hangyaemberek című műve 1924 elején jelent meg először az amerikai Argosy magazinban, 7 részben. Ugyanezen év szeptemberében öltött könyv alakot, és 1989-ben Magyarországon is kiadták.

A regény történetét a 60-as évek végén képregény formájában is megjelentették. Itt olvashatod el főbb vonalakban miről szól a könyv: Tarzan és a hangyaemberek tartalom

Tarzan és a hangyaemberek szereplők, népek, helyek

A fura erdei nép, ahol nagydarab emberi nőstények bunkósbottal járnak és úgy szereznek maguknak férfiakat, szokatlan kezdés volt. A szerző alalusoknak nevezte őket, és egy bozóterdővel határolt területen belül éltek. Elég ellenszenvesek voltak, s nem különösebben szórakoztató volt az olvasásuk.

A hangyaembereknek nevezett kis nép szintén azon a területen élt, de annak egy távolabbi részén, amely sík szavannai táj. Érdekes kaptárszerű építményeik és több városuk volt. Náluk is, mint általában a többi ilyen kitalált népnél, a rendszeres csaták, háborúzások kedvelt részét képezik életüknek.

A két város uralkodójának hatalmas jellembeli ellentéte már-már túlzásnak tűnik. Viszont a sokféle szereplő jellemábrázolása szórakoztató, s némileg enyhíti azt, hogy néha nehéz követni a bonyolultságot. De mit keresne egy ekkora tömeg „hangyaember” Afrika közepén?

A hangyaemberek közül Komodoflorensal herceg szerepelt a legtöbbször, akinek csak a dzsungel urának magabiztosságára volt szükség, hogy elhiggye, bármi lehetséges. A tudós Zoanthrohago sorsa összekapcsolódott a kegyetlenül bemutatkozó Janzara hercegnőével, és Talaskar, a rabszolgalány egy külön téma.

Nem merülök bele abba, hogy egyenként bemutassam őket, mert túl hosszúra nyúlna ez a cikk; olvasd el a könyvet! A különböző kommentátorok a Tarzan és a hangyaemberek regényt a Mars könyvekhez hasonlították, amiben van is valami. Gondoljunk csak a harcra, kadforgatásra, és a hatalmas ugrásokra.

Tarzan és a hangyaemberek kritika, vélemény, jellemzés

Ennek a regénynek volt a legfelejthetetlenebb címe 1989-ben. Akkoriban egy nagyobb erdei területet, - amelyiket újonnan jártunk be – is hangyaemberek földjének neveztünk el. Jól hangzott ez a különleges cím, annál inkább okozott vegyes élményt a könyv elolvasása.

Legnagyobb örömömre a regény elején megjelenik Korak, Tarzan fia, vele Meriem, és kisfiúk is. Sajnos ez az egyetlen és egyben utolsó felbukkanása a kis családnak, az ezt követő könyvekben Burroughs egész egyszerűen kihagyta őket. Itt már jelezve van, hogy Tarzan nagypapa (bár még csak negyvenes éveiben járhat), későbbi kötetekben mégis úgy szerepelteti az író, mintha 20-as éveiben járna.

Tarzan és a hangyaemberek saját rajz könyvből lerajzolva

Jól kezdődik a regény, viszont utána az alalusokkal történtek nem fogtak meg, s később rohamosan csökkent az érdeklődésem. A címben szereplő - fehér pigmeusoknak is jelzett, - de persze teljesen más, kitalált nép a szokásos Burroughs -i fantázia szüleménye. Acsarkodó városok és királyságok, a szokásos körítés.

A sok leírás a hangyaemberek építményeiről, szokásairól és egyebekről inkább untatott. S hogy a majomembert is az ő méretükre (kb. negyedakkorára) csökkentsék, uhh… ez megint fantasztikum. De a hosszadalmas társadalmi leírások mellett legalább érdekes személyiségek vannak.

A jó és gonosz karakterek ugyanazok a típusok, mint a sorozat hasonló köteteiben, de itt elég sokfélék és ez változatosabbá teszi a történetet. A sok tízezer hangyaember, akik csatáznak, számomra túlzás, mint ahogy egy városban négyszáznyolcvanezer lakos.

Az alalus férfiak megváltozása egy társuk hatására elég gyorsnak tűnik, bár nem tudni, a gyakorlatban ez hogy működne. Ez az utolsó regény, ahol – legalább kis időre – Korak is aktív, a vazirikkel keresik Tarzant. Ezek a részek üdítők voltak, és Burroughs hatalmas lehetőségeket szalasztott el azzal, hogy a későbbi regényekből őt teljesen kihagyta.

Egyetértek azzal, amit a könyv egyik jellemzője mond, nehéz elhinni, hogy az alalusok nem beszélnek, csak jeleket használnak, amikor a nagy majmok kommunikációját is beszédben szokta kifejezni az író. A hangyaemberekről pedig azt nehéz elképzelni, hogyan tudták megvédeni magukat Afrika nagyvadjaitól.

Ebben a könyvben is összetévesztik Tarzant egyik hasonmásával, sajnos erről a túlzásról nem tudott a szerző leszokni. A végére egész jó lett a történet, és kialakultak a szálak. De ez volt az első Tarzan könyv – szám szerint a tizedik a sorban – amelyet már kevésbé élveztem.

Értékelés (saját tetszési indexem)

6

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Folytatás: Tarzan, a dzsungel ura

Ajánlott cikk: A 10 legismertebb kalandregény

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.07.27. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Tarzan és az oroszlánember könyv bemutatás, kritika

Tarzan és az oroszlánember könyv bemutatás, kritika

Tarzan Eyn   17:21

Edgar Rice Burroughs Tarzan és az oroszlánember című műve 1933 novembere és 1934 januárja között, a Liberty magazinban jelent meg, 9 részben. Az ugyanezen évben kiadott könyv alak valamivel hosszabb verziójú. Ez a sorban a 18. Tarzan könyv (ha a Tarzan ikrek regényt nem számoljuk) és nem a 17., mint sok helyen áll. Vagyis a Tarzan és a párducemberek folytatása és nem előzménye. Magyarországon 1991-ben adta ki az Ifjúsági Lap és Könyvkiadó.

A könyv történetét lásd itt (csak a lényeg, s főleg az eleje, spoiler nélkül): Tarzan és az oroszlánember könyv tartalom

Tarzan és az oroszlánember szereplők jellemzése

A szerző számtalan szereplőt mozgat. Ezek nagy része az Afrikába érkező filmes stáb emberei, de feketék, bennszülöttek, arabok, és „gorillaemberek” is vannak.

A két lány közül az egyik Naomi Madison színésznő, a másik Rhonda Terry, a dublőre. Nagyon hasonlítanak egymásra, de természetük teljesen más. Naomi nyafka, kényes és fenn hordja az orrát, mellesleg rengetegszer elájul. Rhonda ezzel szemben bátor, szerény, és nem egyszer kellemetlen helyzetből menti ki társnőjét. Aki ezt észre sem veszi, természetesnek veszi, hogy kiszolgálják.

Orman, a rendező itt katasztrofális arcát mutatja. Rengeteget iszik, korbácsolja a fekete teherhordókat, de aztán… White őrnagy, a fehér vadász az egyik legjózanabb, mindent megtesz, hogy eljussanak céljukhoz. Pat O' Grady, a rendezőasszisztens a kellő pillanatban lép közbe, hogy a vadász és Orman vitája ne okozzon nagyobb bajt.

Blaine, a színész gyakran társalog a lányoknál, és Bill West is, a szimpatikus vezető operatőr, valamint néha az idősebb Gordon Z. Marcus. Stanley Obroski, az oroszlánember jó külsővel rendelkezik, de valójában egy gyáva alak, és folyton Naomi körül legyeskedik, aki a rendezővel van komoly viszonyban.

Az arabok itt segítőként vannak jelen, s mivel csak egyikük tud angolul, meglehetősen félreértik a fehérek szándékát. A filmbeli történetet valóságosnak hiszik… A Kwamundi által vezetett feketék pedig a szokásos helyi lakók, akiket a vad bennszülöttek támadása halálra rémiszt. A vad bansutók pont olyanok amit az ember elvár egy ilyen regényben.

A gorillaemberek a VII. Henrik korabeli Anglia főemberei tulajdonságaival vannak felruházva, melynek okait a regényben olvashatod. Erre nem szeretnék több szót vesztegetni, szórakoztató, ámde kevésbé hihető elemei a műnek.

Intelligens és beszélő gorillák már az aranyszőrű oroszlán felnevelését bemutató Tarzan regényben is megjelentek. De az események előrehaladása által az emberek változnak, s miközben sokan otthagyják a fogukat, a megmaradtaknak erősödik a jellemük, vagy megváltozik...

Burroughs – Tarzan és az oroszlánember értékelés, vélemény, elemzés

Az író eszméletlenül sok szereplőt mozgat, így a regény elején nehéz „elkapni”, ki kicsoda, micsoda. Az eleje nagyon szórakoztató, különösen onnan, amikor a vad bennszülöttek, a bansutók, folyamatosan támadják a filmforgató karavánt a mérgezett nyilaikkal.

Burroughs ezt a regényt a hollywoodi dzsungel filmek paródiájaként szánta. Ez leginkább az utolsó, plusz fejezetben ütközik ki. A vad támadások az őserdőben, majd az elrablások egészen izgalmassá tették ezt a történetet.

Amikor szétválnak a szereplők és sok ágon folytatódik a sztori, még élvezetesebb az olvasás. A több Tarzan könyvben előforduló hasonmás jelenség itt is megvan, Obroski hasonlít nagyon a majomemberre külsőleg. De azért, hogy sokan összetévesztik a dzsungel urával, az erős túlzás a könyvben, mert nem hasonlíthattak egymásra úgy mint az ikrek.

Már megszokhattuk, hogy Burroughs majd minden későbbi Tarzan könyvében egy-egy történelmi korból „ottfelejtett”, vagy éppen arra hasonlítható civilizációt mutat be. Itt éppen a középkori Angliáról kerül elő, de ezúttal másképp, hiszen mesterségesen (genetikusan) megváltoztatott (emberibbé tett) gorillákról van szó, ami nem kicsit fantasztikus.

Számomra nehéznek esett szőkének elképzelni Rhondát, természetre eleinte annyira más volt, mint Naomi. Kicsit zavaró volt, hogy a stábtagok mind azt hitték, Tarzanról, ő Obroski. Valamint egyáltalán nem tetszett, ami történt Obroskival a végén.

Amikor az utolsó fejezetben olvastam (még 1991-ben), kihez ment férjhez Rhonda, nem akartam hinni a szememnek. Burroughs mindig következetes volt, most elírta volna? Úgy érzem tévedett, ebben semmi logika nincs. Amúgy ez a rész – legalábbis a vége – Hollywood és a Tarzan filmek – paródiája, nem is kell komolyan venni.

Értékelés (saját tetszési indexem)

6.5

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Folytatás: Tarzan és az örök élet

Ajánlott cikk: A legjobb kalandregények

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.07.20. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Castaneda - Másik világ kapujában könyv bemutatás

Castaneda - Másik világ kapujában könyv bemutatás

spirituális Eyn   19:15

Carlos Castaneda Másik világ kapujában kötete 1971-ben jelent meg Amerikában, A Separate Reality: Further Conversations With Don Juan címmel. A Magyarországon 1994-ben kiadott műben Castaneda visszatér jaki indián tanítójához, és az általa leírt tapasztalatait, élményeit mutatja be.

Castaneda Másik világ kapujában könyv tartalom, történet

Carlos a Don Juan tanításai cikkben már bemutatott könyv végén otthagyta idős tanítóját. Utolsó leckéi olyan drasztikusak voltak, hogy hosszú időre elment a kedve az egésztől. Három év után, 1968-ban, visszamegy. Minden ott folytatódik, ahol abbahagyták, bár sokkal lazább a kommunikációjuk és a cselekvésük.

Carlos több megtörtént esetet mesél don Juannak, aki megtudja, hogy gyógyító növényekkel foglalkozó társával – Vicentével – is találkozott. Hamarosan elmennek egy pejot összejövetelre, de ezúttal a szerző csak megfigyelőként vesz részt.

Egy másik alkalommal meglátogatják don Juan unokáját, aki meghívja barátait is a találkozóra. Jó sok vélemény hangzik el, és a beszélgetésekben szó esik a pejotról is. Bár az indiánok többsége tart a növénytől, egyikük, Eligio, szokatlan érdeklősést tanúsít iránta.

Castaneda Másik világ kapujában jellemzés, elemzés

Ez a regény sokkal szórakoztatóbb, mint a Don Juan tanításai, valóságos élmény olvasni. A világ egy egész új, de meglehetősen gyakorlatias szemléletét ismerhetjük meg. Don Juan itt sokkal közvetlenebb, humorosabb, és a többi szereplővel való találkozás is életszerű.

Az elején három érdekes esetet mesél el a szerző; a cipőpucoló fiúk megfigyelését, Sacatecával, a „táncos sámánnal” való találkozását, valamint a Vicente szövetségeseivel való kalandot. Az első alkalomról megtudja tanítójától, hogy a sajnálat mennyire rossz és félrevezető, a gyógynövényes ajándékáról pedig, hogy páratlan lehetőséget szalasztott el.

Különösen érdekes, amikor a pejot összejövetelre utaznak. Carlos úgy látja, hogy az éjszakai úton egy másik kocsi követi őket – annak látja a reflektorait – de Don Juan szerint azok a halál fénypászmái. Annak ellenére, hogy ezúttal a szerző nem fogyaszt pejotot, mégis van az utolsó napon egy különleges élménye.

A későbbi könyvek ismeretében – mint a Csend ereje – tudjuk, hogy Don Juan nem alapított saját családot, csak egy időben együtt volt egy asszonnyal és annak gyermekeivel. Ezért érdekes lenne tudni, vajon Lucio, az unoka, akit meglátogatnak, honnan ered.

Lucio és társaival való találkozások igencsak szórakoztató párbeszédekkel teliek, itt már jócskán megmutatkozik a sorozatra jellemző humor. Az „uralt szeszély” bemutatása ezúttal fordul elő először, és már amikor első alkalommal olvastam is értettem. Nagyszerű dolog van ebben kifejezve, amit az átlagember kevéssé ért, de aki kiemelkedett az elme rabságából, annál inkább.

„...Mivel semmi sem fontosabb bármi másnál, a tudós ember akármilyen cselekvés mellett dönthet, és miután döntött, úgy végzi azt, mintha fontos lenne számára. Uralt szeszélye azt mondatja vele, hogy amit csinál, az fontos, és ennek megfelelően is cselekszik, noha közben tudja, hogy nem fontos, amit csinál. Így aztán, ha elvégezte munkáját, békés szívvel vonul vissza, és akár jók, akár rosszak voltak tettei, akár sikerültek, akár nem, mindez semmilyen módon nem befolyásolja őt. „ Don Juan Matus

A Másik világ kapujában könyvben bukkan fel először don Juan barátja, Genaro, aki a későbbiekben fontos szerepet játszik Carlos képzésében. Nem szavakkal, hanem különleges tettekkel tanítja, amelyeket az energiatestével fog fel. Genaro nagyon jó fej, de kifejezetten idegesítő, hogy mindenféle dolgot csinál, amiről nem tudni, mi.

A könyv két nagy részből áll, az elsőben több találkozás és más emberek vannak, a második a „látásról” szól, egyfajta beavatás ennek rejtelmeibe. A 10. fejezet utolsó oldalai szenzációsak, don Juan szavai itt olyan mélyrehatóak, hogy még ennyi idő után is csak ámultam.

„ ...Remetéskedni szenvedély. A remete nem szakadt el mindentől, hisz akarattal odaadja magát a remeteségnek. Csak a halál gondolata képes az embert annyira leszakítani a dolgokról, hogy képtelenné váljék odaadni magát bárminek, és csak a halál gondolata képes az embert annyira leszakítani a dolgokról, hogy képtelen legyen megtagadni bármit magától. Az ilyen ember azonban nem vágyakozik többé, hanem csendes kívánkozás tölti meg minden iránt. Tudja, hogy a halál körülötte ólálkodik, és nem lesz ideje, hogy bármit magával vigyen, úgyhogy vágyakozás nélkül mindent megpróbál. Az elszakadt embernek, aki tudja, a halál ellen nincs esélye, egyetlen menedéke van: döntéseinek ereje.
Választásai mesterévé kell válnia. Meg kell értenie, hogy döntéseiért önmagát terheli a felelősség, és a meghozott döntést nem lehet másra kenni vagy sajnálkozni miatta. Döntései véglegesek, egyszerűen azért, mert halála nem engedi, hogy bármihez is ragaszkodjék. “ don Juan Matus

Másik világ kapujában értékelés, kritika

A Másik világ kapujában műben Castaneda indián barátja számtalan gyakorlati tanácsot ad a „harcos” létre vonatkozóan. Ezek annyira mellbevágóak – legalábbis számomra, – hogy minden alkalommal új megvilágításba helyezik saját életemet is. A régi, spirituális művek sokkal inkább általánosságokat közöltek ehhez képest.

Castaneda ezen regényben is többször él a „kis füst” -tel, amely egy bizonyos gombából készített keverék, amelyet pipával szív el. Találkozik a másik világ őrzőjével”, és a vízzel együtt „utazik”. Ezen alkalmakkor nyilvánvaló, hogy asztrális testben tesz utazásokat, azonban nem ez a lényege ezeknek a folyamatoknak.

Don Juan is az évezredek óta bevált képzési és beavatási módszereket alkalmazza, azonban a toltékok tudásának hagyományaiból, saját tapasztalataival bővítve. A szellemi lényekről és poltergeist jelenségekről adott magyarázatai is nagyon jók.

Magukról az eseményekről, amelyek Carlossal történtek, nem igazán alkothatunk véleményt, mert csak azt ismerjük, amit ő leírt élményeiként. De, hogy energetikailag mi zajlott, s mi volt a lényege, azt csak don Juan tudta. Azonban itt az idő, hogy lezárjam ezt a cikket, s nem is tudnék jobb befejezést, mint amikor a főszereplők beszélgetésében szóba kerül, hogy Carlos távol volt három évig.

„– Te miért hagytad abba a tanulást, don Juan?

– Ugyanazért, amiért te. Nem volt ínyemre a dolog.

– És miért tértél vissza?

– Ugyanazért, amiért te. Mert nem lehet másképpen élni.”

Értékelés (saját tetszési indexem)

6.5

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Folytatás: Carlos Castaneda – Ixtláni utazás

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.07.13. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Burroughs - Tarzan a nagyszerű könyv bemutatás

Burroughs - Tarzan a nagyszerű könyv bemutatás

Tarzan Eyn   16:32

Edgar Rice Burrougs a Tarzan a nagyszerű című történetét 1935-ben írta. A Tarzan and the Magic Men 1936-ban jelent meg az Argosy magazinban, és a Tarzan and the Elephant Men 1937-38 ban a Blue Book magazinban. A két történetet később egybefűzték, s 1939 -ben Tarzan the Magnificent címmel adták ki, egy kötetben. Előzménye a Tarzan és az örök élet.

Bár könyvként később jelent meg, mint a már általam bemutatott tiltott város (ld. a linket a cikk alján), Burroughs előbb írta, mint az utóbbit, így ez van előbb az idősorrendben. Magyarországon 1995-ben jelent meg, két címmel is, Tarzan a nagyszerű és Tarzan a csodálatos.

Tarzan a nagyszerű tartalom, történet

Lord Mountford és a felesége eltűnnek Afrikában. 20 évvel később Tarzan a Rudolf-tó száraz környékének vidékén jár küldetésben, és egy csontváz mellett talál egy levelet, amely a néhai lordtól származik. Nem sokkal utána egy fiatal férfit talál teljesen kimerülten. Ő elmeséli, hogy társaival együtt egy amazon törzs foglyai.

A törzs vezetője, Mafka, egy mágikus hatású gyémánt segítségével vonzza őt vissza, ezért Tarzan hiába viszi magával, nem tudván ellenállni a hipnotikus erőnek, elhagyja. A dzsungel ura utána ered a kaji törzshöz, de a hegyeken át, szinte járhatatlan utakon. Mivel elfárad, ébersége csökken, így rajtaütnek olyan férfiak, akik egy másik amazon törzs, a zulik foglyai.

Ennek a törzsnek Woora a vezetője, aki egy hatalmas smaragd által alkalmaz mágiát. Valaha együtt voltak Mafkával, de összekülönböztek, így alakult ki a két különálló amazon törzs. Tarzan Woora döntése értelmében az őt elfogó férfiak vezetőjével, Lorddal együtt fogságba kerül.

Edgar Rice Burroughs - Tarzan a nagyszerű könyv jellemzés

Ebben a regényben az elején fel van sorolva az összes szereplő, hogy kicsoda-micsoda, ami a sorozat többi kötetére nem volt jellemző. Ami kifejezetten zavaró, hogy amikor a főszereplőt dzsungel urának nevezik, ezt mindig kezdő nagybetűvel írják, ez pedig teljesen felesleges, hiszen a többi regényben – helyesen – kisbetűs.

Az első meglepetés akkor ért, amikor megtudtam, a Rudolf-tó -t már nem így, hanem Turkana-tónak hívják. Pedig gyermekkoromból és más olvasmányaimból még Rudolf-tóra emlékszem. Utána láttam, hogy már a 70-es években átnevezték, de miért? Utánanéztem térképen, Neubari folyó valóban létezik a közelben, Mafa viszont ott nincs, hacsak nem olyan kicsi.

Sok száz amazont mindkét oldalról nehezemre esett elképzelnem, valahányszor olvasom, csekélyebb létszám tűnik reálisnak. Mellesleg eddigre már igazán felvilágosíthatta volna valaki a szerzőt, hogy az oroszlánok általában nem magányosan a dzsungelben kószálnak, hanem kint a szavannán, falkában.

Azon csodálkoztam, hogy a regény elején Tarzan „egy uralkodó parancsára” tart északnak. Tudtommal a Nagy Bwanának nevezett dzsungel urának senki sem parancsolt Közép-Afrikában. Tantor, az elefánt itt ismét egy másik hím, és örültem, hogy új szempontból van ábrázolva.

Tarzan a nagyszerű bemutatás, kritika, vélemény

Tetszett, hogy ismét más helyszínen játszódik a történet, ezúttal a Rudolf-tó közeli, száraz vidéken. A hatalmas drágakövek és a hozzájuk kapcsolódó személyek misztikuma, egy kis mágiával, jó. Az, hogy két amazon törzs keletkezett itt feketékből csaknem fehérré alakulva, már kissé hihetetlen.

Az, hogy két rivális törzs van, már meg sem lepett, szokásos Burroughs -i fogás. Ismét sok szereplő van, és ez jót tesz a változatosságnak. Nekem mindig a dzsungel (vagy néha szavanna) -beli kalandok tetszettek jobban, mint a falak köztiek, ez itt is így van.

A regény közepe felé végre ismét felbukkan Jane, bár nincs néven nevezve, csak úgy, hogy „feleség”, és csak épp említik, de mivel oly ritka volt ezekben a késői könyvekben, ennek is örültem. A dzsungel urának közép-afrikai birtokában is ismét ott lehetünk, amire az előző történetekben nem nagyon volt példa.

Az szintén plusz öröm volt számomra, hogy itt újra jelen van egy kannibál törzs, a bantangók. Ugyanis általában azok a Tarzan történetek a legélvezetesebbek, ahol mindenféle dzsungel népség megjelenik. A kalandozás a dzsungelben sokkal izgalmasabbá tette a regényt.

Sajnos sokáig nem bírta az író, és bedobta az ottfelejtett civilizációs fantáziáit. A különbség csupán annyi, hogy itt régi ismerős(ök) kerülnek újra elő. Ezért is olvastam újra, s jellemeztem a Tarzan a nagyszerű -t a Tarzan és az aranyváros után, mert utóbbi helyszínre tér vissza. De legalább ezúttal az elefántcsontvárost is megismerhetjük.

Persze pont akkor van lázadás, és kerül acsarkodók kezébe az uralom, amikor a történet játszódik. Itt megint a már ismert karakter típusok húzzák a mesét, de az események jó gyorsan pörögnek. Minden a helyén van, jó a „mese”, de annyira nem hatott meg.

Értékelés (saját tetszési indexem)

6.5

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Folytatás: Tarzan és a tiltott város

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.07.11. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Tarzan és az aranyváros regény bemutatás

Tarzan és az aranyváros regény bemutatás

Tarzan Eyn   9:48

Edgar Rice Burroughs Tarzan és az aranyváros című regénye először folytatásokban jelent meg 1932-ben az Argosy magazinban. 1933-ban kiadták könyv alakban is, Magyarországon 1991-ben jelent meg.

A regényben Tarzan északkeletre, Abesszínia földje felé kalandozik. Rabló shiftákkal való affér után egy különös öltözetű, fehér bőrű férfit szabadít ki. Vele eljut egy völgybe, amelynek egyik oldalán az elefántcsont város, másikon az aranyváros van. A könyv történetét lásd itt: Tarzan könyvek tartalma

Burroughs - Tarzan és az aranyváros regény bemutatás, helyszínek

Ebben a műben a helyszín egy kicsit más, mint a megszokott közép-afrikai dzsungelek és szavannák. Abesszínia földje, majd a különleges városok új helyekre kalauzolják a majomembert. A megszokott sorozatbeli sémák mellett itt a női főszereplő karaktere erőteljesebben van ábrázolva.

Adott a ki tudja honnan ottragadt civilizáció, két város – amelyek szemben állnak egymással – egy-egy ifjú, akik a jó oldalon állnak, gonosz uralkodó, mint minden második Tarzan könyvben. A különbség itt annyi, hogy egyes szereplők most kiemelkednek – mint például Phobeg – és a velük való párbeszédek sem hétköznapiak. 

 

A nagy kiterjedésű, sík völgy egyik oldalán Cathne, az aranyváros fekszik, a másikon Athne, az elefántcsontváros, amiről főként csak Valthor által hallunk. Előbbiben oroszlánokat tenyésztenek, utóbbiban elefántokat. A hegyekben pedig aranyat bányásznak.

A városok kapcsolatban álltak a hegyeken kívül tanyázó shiftákkal, és velük kereskedelmi kapcsolatot is folytattak. Így kerültek hozzájuk fekete rabszolgák. De nehezen hihető, hogy egy civilizált városban nem ismerték az íjat, illetve fogalmuk sem volt, mire szolgálhat. Athne és Cathne rendszeresen portyázott egymás ellen, de a küzdelmek között cserekereskedelmet is folytattak.

Tarzan és az aranyváros szereplők, elemzés

Az emberek itt is különféle típusok, mint máshol, ámbár némelyikük a személyiségével fontos szálat visz a történetbe. Tetten érhetők az Edgar Rice Burroughs által rendszeresen alkalmazott archetípusok, de ezúttal a megszokottól eltérő személyiségek is jelen vannak a történetben, ami jól színesítette a sztorit. Hasonlóan jellegzetes szereplőket alkalmazott más műveiben szereplő városaiban, mint például A Mars sakkjátékosai -ban.

Valthor pozitív szereplő, hamar összebarátkozik Tarzannal, de a vihar (illetve a folyó) miatt elszakadnak egymástól. Az aranyvárosbeli megfelelője Gemnon, aki hasonló jellem, és ellenpontjuk Erat, aki a dzsungel ura megérkezéséig a királynő kegyeltje volt. Phobeg egy külön kategória, a kötekedő, dicsekvő, és alacsony intelligenciájú izomember mintapéldánya.

Mindőjüket felülmúlja Nemone, a fiatal királynő. Amellett, hogy rendkívül szép, gátlástalan uralkodó, aki a szeszélyeinek él, és kíméletlen. Tarzan az egyetlen férfi, aki nem alázkodik meg előtte, nemet mer mondani neki, és ez felkelti az érdeklődését. Nem véletlen, hogy megtetszik neki, hiszen benne láthatja meg az igazi férfit.

Tarzan ellenáll a vonzalomnak, de ami furcsa számomra, hogy Jane szóba sem kerül, még gondolatban sem, mint aki ennek igazi oka. Valahogy ezekben a könyvekben Burroughs egészen elfeledkezett a majomember feleségéről, szinte törölte az emlékét is. Talán van némi összefüggés azzal is, hogy két évvel a történet megírása után Burroughs - 30 év után - elvált feleségétől.

Tarzan és az aranyváros saját rajz könyvből lerajzolva

Egyébként a vén szipirtyó M'duze talán a legbosszantóbb a regényben. Hasonló személyiség talán csak a párducemberekben van. De az állatok is fontos szerepet játszanak. Itt a negatív, a „gonosz” kétségkívül Belthar, az öreg vadászoroszlán, akihez Nemone élete kötődik. Az ellentétpár pedig a másik, különleges példány, amely magányosan közeledik egyre, a dzsungel urának nyomait kutatva.

Tarzan és az aranyváros könyv jellemzés, értékelés, kritika

Edgar Rice Burroughs a Tarzan és az aranyváros történetét 1931 novemberében vetette papírra. A regényben használt elnevezések az ókori görög nyelvre emlékeztetnek, a civilizációs mintát ezúttal onnan merítette a szerző. Az egész regényen végigvonul egyfajta drámai sejtetés, ami a végkifejlethez vezet.

Tarzan némelyik közlése egész filozofikus, sőt bölcs:

„...sosem fogom hagyni, hogy a félelem megfosszon szabadságomtól, az életem örömeitől. A félelem borzalmasabb, mint a halál. Te félsz, Erot fél, Nemone fél, és mind boldogtalanok vagytok, igaz? Ha félnék, legföljebb én is boldogtalanabb lennék, de az még nem jelentene számomra biztonságot.”

A regényben úgy szerepel a majomember, mintha mindig teljesen egyedül élt volna. Ez leginkább a Nemoneval zajló párbeszédekben ütközik ki, de egyébként is. Felesége, fia, s annak családja gondolat szintjén sincs jelen. Mint már említettem, a többi regényhez képest itt drámaibb a végkifejlet, nem az a szokásos happy end. A Tarzan és az aranyváros drámai, akár a Kiálts rá az ördögre című, Wilbur Smith regény.

Egész furcsa érzésekkel hagyja abba az ember az olvasást. Nem igazán kedvelem ezt a regényt, de az is igaz, hogy elgondolkodtatott. Ezúttal nem csak a cselekmény, hanem a szereplők lelkében végbemenő változások is egyformán hangsúlyosak voltak. Néhány kérdés azért nyitott maradt, például M'duze milyen hatalommal bírt Nemone fölött?

Értékelés (saját tetszési indexem)

6.5

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ajánlott cikk: A végzet árnyéka, Conan novella

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.07.07. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Burroughs Tarzan és a tiltott város könyv kritika

Burroughs Tarzan és a tiltott város könyv kritika

Tarzan Eyn   14:08

Edgar Rice Burroughs a Tarzan és a tiltott város című könyvet 1937 októberében kezdte el írni, és a regény 1938-ban jelent meg. A korabeli információforrások szerint a mű alapja egy 1934-es rádióműsor volt. A történet először magazinban jelent meg, és ez, valamint a későbbi könyv változat is különbözik.

Brian Gregory eltűnik Afrikában, a Gyémántok Atyjának keresése közben. Húga és apja a keresésükre indul de ehhez segítségre van szükségük. Közben egy ázsiai férfinek is a gyémántra fáj a foga, ezért másokkal szövetkezve elraboltatja a fiatal lányt. A könyv tartalmát, történetét már leírtam itt: Tarzan könyvek tartalmak (természetesen nem az egészet, a meglepetések megmaradnak).

Tarzan és a tiltott város kritika

Ez a „gyengébb” Tarzan könyvek közé tartozik, én legalábbis nem túl sokszor olvastam el. A különlegessége, hogy itt újra felbukkan az első két Tarzan regényből megismert D'Arnot, aki a dzsungel urának első barátja volt. Ami a furcsa – és Burroughs ebben nem igazán szokott következetes lenni – ő is úgy szerepel itt, mintha egészen fiatal lenne.

Persze az én gondolkodásmódom szerint az is, de ha a regények idősorrendjét vesszük, ez több, mint két évtizeddel később játszódik, mint amikor utoljára találkoztunk D'Arnottal. A lány pedig, akire szemet vet, mindössze 19 éves. Ez még mindig nem lenne baj, csak legalább ne úgy ábrázolná itt is az író a férfit, mint a 20-as éveiben járó ifjoncot.

Ami miatt nem rajongtam túlságosan ezért a könyvért, hogy ez vagy az ezredik alkalom volt már, amikor az író ismét egy elveszett civilizációt talált ki, ahelyett, hogy a szereplők a jól bevált dzsungel-szavanna környezetben kalandoztak volna.

A Tarzan és a tiltott város eleje egészen jó. Sok szereplő, gazfickók és jóemberek, feketék, fehérek és ázsiaiak. Több helyszín, Loangó település, a hotel, a dzsungel, repülő. Amikor megjelenik a kannibál törzs is, és Tarzannak akcióba kell lépnie, a régi szép időkre emlékeztetett.

Az viszont már teljesen nélkülözi a realitást, hogy itt ismét van egy hasonmás, legalábbis az egyik főszereplő annyira hasonlít Tarzanra. Ezt már számos másik könyvben kijátszotta az író, és ott is erőlködésnek tűnt. (Tarzan csak egy van! Hogyan is hasonlíthatna bárki rá, akár csak külsőleg?)

Ha hihetünk a rossz nyelveknek, Edgar Rice Burroughs ezt a könyvet nem szívesen írta meg, valószínűleg csak elvárás volt vele szemben. Így nem is fektetett akkora energiát a történet csiszolására, ezért ezt nem fogadták lelkesen a rajongók.

Régről „ottfelejtett” fehér civilizáció Afrika egy rejtett zugában. Benne pedig két egymással acsarkodó város. Ezt a receptet majd minden későbbi Tarzan regényben eljátszotta Burroughs, ezért már a könyökömön jött ki. Odáig egészen jó a könyv, de innentől már szinte sejtettem a forgatókönyvet.

Tarzan és a tiltott város, jellemzés, elemzés

Azt el kell ismernem, semmi mellébeszélés, egész gördülékenyen halad a történet. A különböző feketék és a nagy majmok felbukkanása csak tovább színesítette a sztorit. Meglepetésemre végig élveztem, és rájöttem, azért, mert egy átlagos kalandregényhez képest remekül megírt.

Amit hibájául róhatok fel, talán annyi, hogy néha olyan gyorsan következnek az események egymás után, az már-már hihetetlen. De éppen ezért magas fokon fenntartja a figyelmet, és sűrűn adagolja az agy számára az örömöt.

Olyan sok érdekes és jelentősebb karakter van, hogy az ember csak kapkodja a fejét, mégsem okozott gondot megjegyezni őket. Az külön pozitívum, hogy nem (mind) statikusak, sokuk viselkedése (vagy akár a jelleme) változik az eltelt idő során. Vannak visszatérő karakterek, például a Tarzan a legyőzhetetlen regényben (és néhány más részben) is szereplő Zu-tho a nagy emberszabású.

Ezt is párszor elolvastam a megjelenése óta eltelt években, mégis most először élveztem igazán. Ennek oka lehet, hogy a sorozat jobb regényeihez mérve csekélyke jelentőségű. De egy-két délutáni kikapcsolódáshoz tökéletes.

Értékelés (saját tetszési indexem)

7

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ajánlott cikk: Salamon király kincse regény

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.07.02. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.