2018. augusztus 11., szombat

Tarzan és az elveszett birodalom könyv értékelés

Tarzan es az elveszett birodalom konyv ertekeles

Tarzan és az elveszett birodalom könyv értékelés




Edgar Rice Burroughs Tarzan és az elveszett birodalom című műve 1928 októbere és 1929 februárja között jelent meg folytatásokban, az amerikai Blue Book magazinban. 1929 szeptemberében könyv formában is kiadták. Magyarországon az Ifjúsági Könyvkiadónál jelent meg 1990-ben. A magazinbeli fejezetcímek a könyvkiadásból kimaradtak.



Ez a történet először a Tarzan és az elveszett törzs címet viselte. Ez volt az első olyan Edgar Rice Burroughs mű, amely nem jelent meg az A. C. McClurgh kiadónál, amely az előző köteteket kiadta. Burroughs megszakította az üzleti kapcsolatot a kiadóval, jogdíjakkal való egyet nem értés miatt. A regény történetét (spoiler és lezárások nélkül), itt olvashatod el: Tarzan és az elveszett birodalom tartalom






Tarzan és az elveszett birodalom értékelés, jellemzés, kritika, vélemény




Jól kezdődik a könyv, Tarzan vazirijeivel tanyázik valahol, éppen egy háziállatokat gyilkoló fenevad nyomába eredtek. Amikor megérkezik Doctor von Harben, aki eltűnt fiát keresi, egy újabb (ki tudja már hányadik) legenda kerül szóba, ezúttal az elveszett törzsről.


Tarzan és az elveszett birodalom regény jellemzés

Ez a Viramvazi hegységnél van, amerre a fiatal Erich von Harben expedíciót vezetett, de bennszülött kísérői sorra elhagyták az elveszett törzstől való félelem miatt. A Tarzan és az elveszett birodalom az első regény, ahol megjelenik Nkima, a kis majom.
Ő Tarzan barátja, aki gyakran telepszik meg a vállán. Vérszomjas és dicsekvő, de egyébként mindentől fél, viszont „gazdáját” nagyon szereti és gyakran visz üzeneteket baj esetén. Valószínűleg róla (is) mintázták később a Tarzan filmekben Csitát, aki azonban csimpánz volt.
Ebben a könyvben már nagy szomorúságomra nem Fazekas Attila, hanem Matheidesz Antal volt az illusztrátor, ami meg is látszott a rajzok színvonalán. Más területen talán jó rajzok, de elődje csodálatos Tarzan rajzaihoz képest borzalmasan rossz, még csak nem is hasonlít a dzsungel urához a főhős.
A bagegók falujában zajló jelenetek viccesek voltak, de aztán az elveszett törzs Római Birodalom maradvány leírásai untattak. Akkoriban már (1990) a könyökömön jött ki, hogy Burroughs ilyen kitalált marhaságokkal tűzdeli tele a Tarzan könyveket, pedig a java még csak a következő regényekben érkezett...
Később, a regény harmadik harmadán már egész szórakoztató, ahogyan a különböző szálak egybefolynak. A történet innentől már akkoriban is tetszett, csakhogy ennek mi köze az afrikai dzsungelek világához? Erich von Harben a regény egy jó hosszú részéből kimarad, az ő sorsáról csak közvetve értesülünk. Nem tudni, mi okból intézte el pár sorral az ottani fontos eseményeket a szerző.
A két római város csak abban különbözik, hogy a nyugatiban jelen van a bűnözés, a keletiben pedig szinte nincs is. Mindkét helyen adott egy népszerűtlen, zsarnoki „császár”, valamint a fiúk, aki valakinek udvarol, aki valamelyik hősünk szerelme, vagy barátjának menyasszonya. 


Burroughs Tarzan és az elveszett birodalom vélemény

 
Az egyiknél a császár valódi fia, a másiknál adoptált, amiről csak mások elmondásából értesülünk. Ez meglehetősen logikátlan, mert ez a férfi, Fupus, egyáltalán nem állt a császár kegyében, nem is kedvelte, hogyan adoptálta volna akkor a fiának? Ezt következetlenségnek éreztem a könyvben. Megjegyzem, a regényben található régi római nevek 90%-ban „us” -ra végződnek.
A finálé és az előzmények elég jól sikerültek. Ez a része a regénynek valóban beszívja az olvasót. A sok-sok érdekes karakter sorsa itt összefut, több drámai csúcspontban. Egy történelmi regénynek egész jó lenne a Tarzan és az elveszett birodalom, de hát csak a fantázia szüleménye...


Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)




Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!



A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © 2018.08.11. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés