Edgar Rice Burroughs - A Mars géniusza könyvértékelés

Edgar Rice Burroughs - A Mars géniusza könyve a sorozat hatodik kötete, amely az egy előbbi cikkben bemutatott A Mars sakkjátékosai regény után következik. A történet eredeti munkacímei – magyar fordításban – Vad Varoo a Marsról, illetve Furcsa kalandok a Marson voltak. Később Gernsback – a történetet közlő magazin tulajdonosa – választotta a The Master Mind of Mars címet végsőként.

Ez a történet már az Amazing Stories Annual magazinban jelent meg, és a szerző az előzőekhez képest kevesebbet, 1250 dollárt kapott érte. 1927 nyarán került a magazinba, és egy évvel később adták ki regény formájában. Magyarországon hosszabb kihagyás – 17 év – után jelent meg ismét Mars regény, a Szukits adta ki 2012 -ben a 6. kötetet. 

A Mars géniusza magazinborítón, Frank R. Paul 1927

 

Az eddigiektől eltérően ez a Mars történet már nem John Carterrel, vagy családjával foglalkozik. Itt egy földi katona kerül át a vörös bolygóra, és az ő szokatlan kalandját meséli el a történet. A stílus hasonló maradt, a bolygóközi romantikában keverednek a tudományos-fantasztikum és a fantasy tartalomelemei. A történetet röviden itt találod: Burroughs és művei

A Mars géniusza könyv helyszínek és szereplők

Edgar Rice Burroughs 1925 -ben vetette papírra A Mars géniusza művét, amivel újra visszetért az egyes szám első személyű elbeszélésmódhoz. A szerző egy amerikai katona leveléből ismeri meg a történetet, aki első világháborús poklából kerül át a Marsra.

A katona, Paxton Ulysses – akit odaát Vad Varo -nak neveznek – a bolygó eddig nem ismert tájára kerül. Itt található Toloon, körülötte óriási kiterjedésű mocsárral, melynek túlsó végén Pundahl fekszik. Helyileg ezek az eddigi könyvekből megismert vörös emberek városaitól keletebbre helyezkednek el. A két település és nép egészen ellentétes, míg előbbi erősen anyagias és haszonelvű, utóbbi kicsit dogmatikusan vallásos.

A Mars géniuszában számos szereplő nem a saját testében tartózkodik a marsi tudós, Ras Thavas sebészi munkája következtében. Ezért furcsa és szokatlan a szerepük, de ettől lesz érdeksebb a történet. Ami a főszereplő Vad Varót illeti, ő a jellembeli hasonlatosságok ellenére egészen más, mint John Carter. Nem olyan legyőzhetetlen és kikezdhetetlen hős, amitől könnyebb azonosulni vele.

Ras Thavas munkálkodása egyszerre csodálatos és rettenetes. Megment embereket a haláltól, vagy mástól, azzal, hogy új testbe ülteti az agyukat. Másrészt – mivel pénzért, azaz haszonért cselekszik – jótét lelkek csodás testét is megkaphatják gazdag, de öreg, vagy rosszindulatú emberek.

A téma megannyi kérdést vet fel, de miután „csak” egy fantasztikus műről van szó, nem érdemes mélyebben belebonyolódni. Azok után, hogy Burroughs másik sorozatában a gorillák eljutnak a beszéd képességéig, itt már nem volt olyan nehéz elképzelnem, amint a marsi fehér majom emberi jellemvonásokat mutat.

Burroughs – A Mars géniusza, könyvértékelés, kritika

Az első szám első személyű elbeszélés ez esetben nagyon jó volt, végig úgy éreztem, mintha a főszereplő helyében lennék. Az agyátültetés más testekbe elég morbid, ezt az ötletet azóta fel is használták filmekben. A történet igencsak izgalmas lett, nem lehet nem szorítani Vad Varónak. A karakterek elég egyediek, különösen a barsoomi fehér majom, amelynek testében félig emberi agy van.

Azt továbbra sem értem, miért természetes a Mars városaiban a rendszeres orgyilkosság. Fura, hogy az egyik pozitív szereplő, Gor Hajus is bérgyilkos, mégis nagy tiszteletnek örvend. Valójában nem is így nevezném, amit csinál. Valla Dia képviseli ebben a regényben a gyönyörű nőt, ami miatt itt is romantikus sci-fi fantasy -vé válik a mű. Csakhogy kicserélték a testét egy zsarnoki uralkodó öregasszony testével.

A vén marsi tudós sebész, Ras Thavas, a gondolkodásában hasonló, mint a sorozat előző kötetéből megismert kaldanok. Környezetében csak szolgákat (rabszolgákat) tűrt meg, Paxton volt az első, akiben megbízott és kiképezte. A Toonol városában megismert egyensúlymotorok érdekes újdonság. Egy szárnyakkal rendelkező szerkezet, amellyel repülni tudnak.

A Pundahl városában létező vallás nagyon ostobának tűnt. Az egész leírás, és a magyarázatuk engem A túlvilág szeme című, első Ravasz Cugel -es könyv humorára emlékeztetett. Ez a könyv a sorozatból számomra a kevésbé emlékezetesek közé tartozott, most mégis nagyon élveztem az újraolvasását.

A Pundahl város elöljáróinak palotájában történő események az író csavaros cselekményszabásának módját dicsérik. Nagyon szórakoztató volt a nép megtévesztése, az elöljárók átverése, a jó ügy érdekében. Rendesen pörögtek a történések a regény utolsó harmadában. Ezt mindig is élveztem a szerző stílusában, nem hagyott időt unatkozásra. A vége pedig igazi finálé, a régebbi regények főszereplői is feltűnnek, vagy említésre kerülnek.

Értékelés (saját tetszési indexem)

7

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Folytatás: A Mars katonája

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2018.11.16. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.