2019. február 5., kedd

Dáné Tibor - Négy tenger hajósa könyvajánlás, értékelés

Dáné Tibor - Négy tenger hajósa könyvajánlás, értékelés

Dáné Tibor - Négy tenger hajósa könyvajánlás, értékelés



Dáné Tibor - Négy tenger hajósa az ókori Egyiptom idejében játszódó kalandregény. Dáné Tibor erdélyi író volt, ez az ifjúsági regénye 1973-ban jelent meg Budapesten.



Négy tenger hajósa könyv tartalom, történet



Kirkuf – a fáraó fiatal hadnagya – eléri, hogy ura egy különleges feladattal bízza meg. Eddigi életét főleg a hajókon töltötte, és minden vágya egy küldetés messzi vidékekre. A feladat nem más, mint az afrikai part mentén evezve találják meg a hírhedt Punt országát.
Családtagjai és az általuk kiszemelt leendő párja aggódva figyelik, ahogy az elszánt ifjú 5 hajóval útnak indul, bármi áron teljesíteni a küldetést. Számtalan napon át előre haladva, olyan vizekre eveznek, ahol már semmilyen más hajó nem jár.
Végig ügyelnek arra, hogy a parthoz közel maradjanak, és egy napon azt veszik észre, hogy a delelő nap már a hátuk mögött van. A part mentén vad dzsungeleket, új állatokat találnak és vadembereket ismernek meg. A küldetés egyre lehetetlenebbnek tűnik, főleg, hogy az egyik hajón lázadás támad.



Négy tenger hajósa könyvajánlás, értékelés



A Négy tenger hajósa rövid regény, ami éppenséggel nem baj, mert hamar túl lehet lenni rajta. Viszont többet vártam el tőle. Az elején sok untató szöveg van, aminek igazából a későbbiekben nem sok szerepe lesz. Engem egy kicsit A fáraó lánya könyvre emlékeztetett a környezet és a kor, a történet már kevésbé.


Négy tenger hajósa tartalom, történet


Amit hatalmas butaságnak tartok, ugyanaz, amit Verne is művelt például a Föld körüli utazásról szóló regényben. A cím után mindjárt alcímként oda van írva egy mondatban, miről szól egy-egy rész. Vagyis előre lelövik a poént.
Egyébként a történet eredete Hérodotosz leírásához fűződik, aki szerint - egyiptomi megbízásra - a föníciaiak körülhajózták a kontinenst. Pontosabban Punt ország megtalálása volt a cél. De egyes források szerint körülbelül két és fél évezreddel időszámításunk előtt, Szahuré fáraó is indított kereskedelmi expedíciót ebbe az országba.
Punt területéről több feljegyzés is létezik, a Vörös-tenger déli részén, az afrikai partoknál lehetett. A regényben Kirkuf mellett a kormányos jut a legtöbbször szóhoz. És egy fiatalabb legényke is, ezért többször is eszembe jutott egy másik magyar író könyve – a Barlang a szigeten, mivel az is az afrikai partok mentén játszódott.
A történet a közepéig elég vérszegény. Semmi különösebb nem történik, csak az utazás részleteit, s valamennyire a szereplőket ismerhetjük meg. Talán onnan érdekesebb, amikor a bennszülöttekkel találkoznak. Meg természetesen, amikor az emberek egy része fellázad, mert elvesztik a reményüket.
A történetben többször is szó esik a férfias bátorságról, a kitartásról, aminek legfőbb híve Kirkuf. Ő volt az ideális személy arra, hogy vezesse ezt az expedíciót, de szerencsére társai java része is osztozott a mentalitásában. Egy másik szimpatikus szereplő a fekete srác volt, aki a bennszülött törzstől került hozzájuk.
Sajnos több olyan epizódja van a könyvnek, amelyben erős ellenszenvet gerjesztettek bennem a főszereplők. Az első akkor történt, amikor egy bizonyos edényt elvittek a bennszülöttektől, ami szent tárgy volt számukra, s ezért összetűzésbe keveredtek velük. Ez még többé-kevésbé tudatlanságuknak volt köszönhető, és némi véletlennek.
A következő ilyen esemény már nem. Az egyik Tarzan könyvben egészen intelligens gorillák vannak, azonban ők mégiscsak állatok. Annak sem örültem, amikor itt megpróbálták elfogni őket, hát még amikor evezésre kényszeríteni! Hogyan is gondolhatták, hogy a vad gorillák engedelmeskedni fognak?
Egy csomó majom élete szárad a lelkükön, és ez nagy csúfság. De még ezt is überelték azzal, amit a – vélhetően pigmeusokkal – műveltek. Itt a legkevésbé sem volt szimpatikus Kirkuf a döntéséért. Elég szörnyű, hogy ezekkel a bennszülöttekkel barátságosan együtt esznek, aztán meg őket is megpróbálják elfogni.


Négy tenger hajósa könyvértékelés


Ezek azt hitték, csak úgy joguk van rabszolgának használni másokat? Ez már barbárság volt tőlük, s nem is bántam, amiért nem úszták meg szárazon. Nem volt igazán nagy kaland a regényben, de legalább a végére olvasmányosabb lett, és élveztem.
Sokkal többet is ki lehetett volna hozni belőle. Például a romantikus szálban rejlő lehetőségeket teljesen kihasználatlanul hagyta Dáné Tibor. Végül is nem volt rossz könyv, de valahogyan túl „szokványosra” sikerült a levezetés. Csak utaztak, utaztak, néha megálltak és egy-egy kalamajkába keveredtek.
Akkor már Salgari Kék hegyek kincse története izgalmasabb, ha a hajós kalandoknál vagyunk. Ettől függetlenül persze megér egy elolvasást, jó érzés volt az egzotikus afrikai partoknál utazni.


Értékelés (saját tetszési indexem)
5.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)




Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!



A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2019.02.05. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés