2019. augusztus 30., péntek

Tarzan és az aranyszőrű oroszlán könyvajánló

Tarzan és az aranyszőrű oroszlán könyvajánló
Tarzan és az aranyszőrű oroszlán könyvajánló




Tarzan és az aranyszőrű oroszlán könyv történetét először Edgar Rice Burroughs az Argosy All-Story Weekly magazinban engedte közzé tenni, 1922 decemberétől, 7 részben. Regény formájában 1923-ban látott napvilágot, Magyarországon 1988 év végén adták ki először.
Ez az elbeszélés Tarzan a rettenetes című könyv végéről veszi fel a történet folyamát, lásd a történetet a Tarzan könyvek oldalon. 1927-ben film is készült belőle, bár ez nem adja vissza a művet igazából (erről is olvashatsz ott az oldalon.)




Tarzan és az aranyszőrű oroszlán könyvértékelés, bemutatás



A Tarzan és az aranyszőrű oroszlán című regénynél éreztem, hogy a sorozat elért a csúcsára. Ez nagyon jó volt, s valóban, az utána következő könyvekben alacsonyabb lett a színvonal. Még 1988-ban adták ki, úgy hogy az előző kötet előzménye is csak később jelent meg, mint amaz, így csak a következő év elején jutottam hozzá.


Tarzan és az aranyszőrű oroszlán saját rajz könyvből lerajzolva
Tarzan és az aranyszőrű oroszlán, saját rajz könyvből lerajzolva


Itt egész álomszerű a regény eleje, mivel Tarzanék hétköznapjairól is szól, a családjával. Jad-bal-ja, az aranyszőrű oroszlán felnevelése pedig igazi csemege, annak ellenére, hogy az ölésre tanítás módja nem tetszett. Muviro néven itt egy idős vaziri főnök jelenik meg. A későbbi regényekben ezt a nevet mindig a vazirik főnöke viseli.
Az opari papok emlékeznek, hogy Tarzan megígérte -nak, megnézi minden rendben van-e vele. Mindezt persze sokkal régebben, mint ahogy itt sejtetik, de ez legalább visszautalás a Tarzan és a gyémántok regényben történtekre, s egyben folytatódik La és Opar sztorija.
Hál' istennek, itt nem talált ki újabb elveszett civilizációt Burroughs, viszont a valóságtól eléggé elrugaszkodott elképzelés a hely, ahol gorillák uralnak fekete embereket, őket meg egy másik állat. Ezt leszámítva, elég izgalmas az a része is a sztorinak, és legalább megtudhatjuk, mi van Oparon túl.
Már ebben a regényben elkezdi azt a marhaságot az író, mintha Tarzannak léteznének tökéletes hasonmásai. A spanyol Esteban Miranda hivatott itt képviselni ezt a szerepet, és az ilyen fickók a későbbi könyvekben többször felbukkannak, egészen a Tarzan és az őrült -ig.
Az egész regény jó, de az utolsó harmada tömény élvezet. Mindig is bírtam, amikor sok szálon futnak az események, és egyik izgalmasabb a másiknál. Burroughs nagyon ügyesen csavarja a történetszálakat, amitől szórakoztató élmények sora váltogatja egymást.
A főszereplő, azaz az aranyszőrű oroszlán remek találmány, és itt még sokkal vérszomjasabb, mint a későbbi regényekben. A szereplők közül az európai társaság tipikus gazfickók bandája, bár ezek itt nem annyira gonoszak, mint más regényekben, inkább kapzsik. Szellemi irányítójuk, Flora Hawkes pedig azért érdekes, mert Greystoke -ék alkalmazottja volt.


Tarzan és az aranyszőrű oroszlán bemutatás


Jó sok szereplő van, ami a változatosságot növeli, és a feketék is sokfélék. Ezúttal furfangosabb észjárású, mohóbb fekete vezetők szerepelnek, akik megkeverik a dolgok állását. Pigmeusok először bukkannak fel a Tarzan regényekben, kicsit túlzás, hogy ennyire ismerik, s félik a majomembert.
A végén nagyon jók ezek a több szálas őserdei kalandok, amelyek hol egybefonódnak, hol különválnak. Annak is örültem, hogy Jane -nek is több szerepe van, valamint Korak, a fiuk is többször felbukkan. A dzsungel ura híresnek számít e kötetben a bennszülöttek között.
Egyszer még a nagy majmok is feltűnnek, és a kannibálok, valamint a különböző törzsek is tovább színesítik a cselekményt. Esteban Miranda története nem fejeződik be, innen folytatódik a hangyaemberekről szóló Tarzan könyvben.


Értékelés (saját tetszési indexem)
9
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2019.08.30. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.


2019. augusztus 11., vasárnap

Tarzan a rettenetes, könyvajánló, könyvértékelés

Tarzan a rettenetes könyvajánló, könyvértékelés
Tarzan a rettenetes könyvajánló, könyvértékelés



Edgar Rice Burroughs Tarzan a rettenetes regénye először az Argosy All-Story Weekly magazinban jelent meg sorozatként, 1921 elején. Ugyanazon év nyarán könyv formájában is kiadták, Tarzan the Terrible címen. Magyarországon 1988-ban adta ki az Ifjúsági Könyvkiadó. Ez a történet a Tarzan a vadember folytatása. A történet leírását itt olvashatod el.



Tarzan a rettenetes könyvértékelés, jellemzés


A Tarzan a rettenetes regényt 1988 nyarán vettem, és nagy meglepetés volt a története. Ugyanis a megelőző regény, a vadember, csak év vége felé jelent meg, pedig az az előzmény. Persze ha nem számítjuk Farmer borzalmas Tarzan könyvét. Utóbbi az ő regényének történéseit 4 évvel későbbre helyezi, míg itt Burroughs csak 2 hónapról beszél az előző regény óta, tehát így sem lehet összeegyeztetni.


Tarzan a rettenetes saját rajz könyvből lerajzolva
Tarzan a rettenetes saját rajz könyvből lerajzolva


Meghökkentő és lebilincselő volt a történet, nem számítottam egy ilyen új világra. Nem is értettem ilyen ősidőkből itt maradt lények mit keresnek Afrikában. A csíkos oroszlán, a nagy majomember, a tor-o-don, és a gryf, amely az egykori triceratops maradványa, izgalmassá tette a könyvet. Az emberszerű, de szőrös és fekete waz-don -ok és a fehér ho-don -ok már kevésbé tetszettek állati farkaikkal.
A kalandok és izgalmak mellett, Lu-don, a főpap és ármányos szervezete teszi lebilincselően olvasmányossá a történetet. Nem csak az érzékeknek, de az intellektusnak is táplálékot ad ez a játszma. Pal-ul-don földjéről jó térkép is van, ami megkönnyíti képzeletben a térbeli elhelyezést.


Pal-ul-don térképe
Pal-ul-don térképe


Míg a könyv első részei inkább érdekfeszítőek és különlegesek, később a szereplők közti ármánykodások és csatározások kerülnek előtérbe. Időnként komikus és szellemes volt a főszereplő istenként való megjelenése. Ez kicsit emlékeztet arra, amikor kezdettől fogva a dzsungelbéli bennszülöttek tiszteletét kivívja.
A vége felé eléggé bőkezűen bánt az író a napokkal, néha kicsit nehéz összeegyeztetni a különböző szereplők idejét. A sok cselszövés, amit Lu-don és társai folytattak, eszembe juttatta A Mars istenei történetének mesterkedéseit.


Tarzan, Pal-ul-don saját rajz könyvből lerajzolva
Tarzan, Pal-ul-don saját rajz könyvből lerajzolva


A Tarzan a rettenetes regény végén még szótár is szerepel Pal-ul-don nyelvéből. Ez volt az első, csaknem teljes egészében egy másik népcsoportról szóló Tarzan könyv. Bár már itt is elrugaszkodott a szerző a realitástól, mégis, olyan jól megírta, hogy nem zavart annyira a dolog.


Értékelés (saját tetszési indexem)
8
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2019.08.11. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.