Jékely Endre Fogakkal és karmokkal könyvajánló
Jékely
Endre Fogakkal és karmokkal című könyve 1986-ban
jelent meg Debrecenben. Jékely Endre
Áprily Lajos költő fia, 1984-ben írta előszavát a könyvhöz. A
Fogakkal és karmokkal egy gyűjtemény, ragadozókról
szóló történetekből a világ minden tájáról. Egyszerre
ismeretterjesztő mű, vadászati sztori gyűjtemény és
összefoglaló. Még a fejezetek elején található leírásokat is
érdekfeszítő olvasni. Tóth Pál pedig kiváló
illusztrációkat rajzolt a műhöz.
Ezt a könyvet számtalanszor olvastam a gyermekkorból kijövet, és most, mikor újra elolvastam a cikk kedvéért, szinte mindenre emlékeztem. Csodálatos gyűjtemény, ebből ismertem meg jól a világ leghíresebb ragadozó fajtáit. Jékely Endre az 1920-as évektől a 80-as évekig történt kalandokat gyűjtötte egybe a vadászíróktól, a Föld minden tájáról.
Jékely Endre Fogakkal és karmokkal tartalom, bemutató
Afrikai ragadozók
Az
első nagy tömb az afrikai ragadozókról szól. Itt a legelső a
leopárd. Innen tudtam meg, hogy eme ragadozó a közép-afrikai
vidékeken elkapja a páviánokat, délebbre viszont kisebb termetű,
a majmok meg nagyobbak, így fordítva áll a helyzet.
Ezt
követi a sakál leírása, és egy kelet-afrikai helyszín, a
hegyekben, a flamingókkal. A pythonról szóló részben
káprázatos, ahol az óriáskígyók egymást is felfalják. A
szavannán játszódó kalandok sokszor eszembe jutottak, amikor Tőke
Péter Veszélyes szafari regényét olvastam.
Az
oroszlánról rengeteg sztori van, az egyik legérdekfeszítőbb
volt számomra, amikor 5 doggal bánt el. Még ennél is elképesztőbb
volt a kafferbivalyok és az oroszlánok küzdelme. Ki gondolná,
hogy előbbiek még zsákmányejtés után is megtámadhatják a
ragadozókat?
Bár
azóta filmen is láttam hasonlót. Az oroszlánnal az ember is
nehezen bánik el puska nélkül, kivéve persze Tarzant,
a majomembert ☺.
A
hiéna kacagásával és rövid hátsó lábaival a
legundorítóbb állatok egyike. Viszont erősebb foga van bármelyik
másik ragadozóénál. Azon hiéna esete, amelyiknek a fejére
szorult a fazék, majd azzal együtt rohant ki az erdőbe, s
mindennek nekiment, nagyon vicces volt.
A
hiénakutya nem annyira rossz hírű, és sokan nem is
ismerik. Ebben a műben számos esetet mesélnek el, amikor embereket
szaggattak szét. Ennél is érdekesebb azonban csapatos,
összehangolt vadászatuk, ahogyan bekerítik és elkapják a
zsákmányállatokat.
A
gepárd
kedvenc
állatom, amely nemcsak a gyorsasága miatt nagyszerű, hanem a
szelídsége és idomíthatósága
miatt is. Ebben
a könyvben még úgy szerepel, hogy Ázsia nagy részén előfordul,
de manapság már csak Iránban, illetve esetleg néhány példány
lehet máshol,
a többi Afrikában van.
Szimpatikus
volt az a rész, amelyben az író a
kutyáival
együtt nevelt fel egy gepárdot, és egyszerre vadásztak. Az
utolsó résszel is egyetértek: a gepárdot (s persze más szelíd
állatot) nem szabad lelőni! Így is szörnyű nézni amint
természetfilmekben
az oroszlánok megölik a gepárd kölyköket.
Fogakkal és karmokkal tartalom - Amerikai ragadozók
A
jaguárról több lebilincselő történet szól. Nem semmi
látvány lehetett, ahogy egy óriáskígyó intézte el egyiküket.
Egy másik, hosszabb elbeszélés Assassino -ról, a gyilkosról
szól, amely sorban pusztította el a szarvasmarhákat, és a
szarvasokat is, akár anélkül, hogy éhes lett volna. Olvasás
közben is olyan, mintha a vadásszal együtt élnénk át a kutatás
izgalmát, amikor íjjal és lándzsával követi. Róla kapott nevet Karl May híres történetének főszereplője is.
A
prérifarkas (coyote) találékonysága, és ravaszsága
elképesztő. Úgy dolgoznak össze párban, vagy csapatban, hogy az
még emberi tervnek is becsületére válna.
A
puma hihetetlen ugrásokra képes, egészen látványos,
ahogyan egyik szikláról a másikra vetődik. Bár alapvetően nem
támad emberre, mégis előfordultak ilyen esetek. A könyv beszámol
néhányról.
A
barnamedve - Észak-Amerikában főleg a grizzly –
nagyrészt hegyvidéki területeken fordul elő. Roppant változatos
a viselkedését, táplálékát, mozgását, és értelmét is
tekintve. Amennyire veszélyes fenevad, olyannyira ügyes tud lenni
cirkuszban.
Vele
kapcsolatban óhatatlanul a Sziklás-hegység
vadonjába települt Robinson család filmje jut eszembe,
amelyben félelmetes ellenfél.
A
rozsomákot, a legnagyobb nyestfélét, ebből a
könyvből ismertem meg igazán.
Az
anakonda leírásánál a Boa Consctrictor is be
van mutatva, s mintegy együtt kerülnek szóba, a róluk szóló
élményekkel.
A
farkas
sok
tekintetben felülmúlja a kutyát. Jó leírásokat kapunk
csapatszelleméről, munkamegosztásáról, sőt, szociális
érzékéről. Az alaszkai
farkasok és grizzlyk harcáról szóló történet káprázatos.
Eurázsiai ragadozók
A
hiúz csodaszép nagymacska -féle, több alfajjal. Az ő
számuk is megritkult a sok vadászat miatt. Érdekesek a kárpáti
hiúzról szóló történetek.
A
szibériai tajgán játszódó farkaskalandokat mindig
nagy izgalommal olvastam. A
kőszívű ember fiai farkasjelenete óta mindig lenyűgöztek a
róluk szóló történetek.
A
barnamedve támadások még ijesztőbbek voltak. Amikor
a kisfiú a nagyapja magaslesére mászva várta meg a hatalmas
medvét, igencsak jó történet.
A
róka leleményességét eddig is ismertük, mégis más
életközelből olvasni a munkálkodásukat.
A
rozsomák képes több rénszarvast megölni egymás után, de
ennél is meglepőbb, hogy a jávorszarvassal is végezni tud.
Bár
itt még a szerző örvendezik a jegesmedvék számának
gyarapodása okán, azóta a klímaváltozás miatt veszélybe
kerültek. Itt megjegyzem, hogy Jékely Endre könyvén kívül érdemes elolvasni Mariszajev -től a Szibériai állattörténetek művet, melyben számos különleges sztori van eme földrész állatairól.
A
tigris kétségkívül az egyik legszebb nagymacska. A
könyvben főleg az emberevő tigrisekről szóló – meglehetősen
izgalmas – sztorikat olvashatjuk, valamint a vadászatokat rájuk.
Érdekes, hogy a nagyobb termetű indiai elefánt előbb futamodik
meg tőle, mint fordítva, sőt vannak esetek, amikor a tigris
elpusztította a hatalmas emlőst.
Jékely Endre Fogakkal és karmokkal - Folyók, tengerek ragadozói
A
horgas lazac elképesztő kitartása az ívóhelyéig
megdöbbentő. Képes akár több mint 1000 kilométert árral
szemben úszni, táplálkozás nélkül, csak a szaglására
hagyatkozva.
Itt
piraya
-ként van megnevezve az a bizonyos dél-amerikai ragadozó halfajta,
amely
elnevezés
nekem sokkal jobban tetszett, mint a piranha. Ezek
pár perc alatt csontvázzá zabálnak egy disznót.
A
cápáról szóló részt egy ültő helyedben végig
olvasod, mert nem lehet letenni, annyira vérpezsdítő. Főleg a
tigriscápa szerepel, de a kék, vagy a pörölyfejű is.
A
farkashal története a polippal való szomszédságával,
szokatlan beszámoló.
A
kardhalak viszonylag keveset szerepelnek történetekben,
pedig természetfilmekben
többször is láttam. De ott egyáltalán nem voltak ilyen támadóak,
mint ebben a könyvben le van írva.
A
kardszárnyú
delfin
sok
filmben is szerepel, érdekes, hogy akváriumokban betanítva,
hogy megszelídül. A tengeri történetek szerint a legkülönbözőbb
állatoknak nekitámad, a bálnáknak is.
Nílusi
krokodilról szóló epizódokban meghökkentő az a rész,
amikor a lelőtt vízilóért a krokodilok és az oroszlánok is
harcba szállnak.
Az
ámbrás cet igazi ragadozó bálna, amelyet
szintén évszázadok óta vadásznak. Sokszor összecsap más
tengeri ragadozókkal is, például a polippal.
Az
elektromos angolna áramfejlesztő képessége
lenyűgöző. Képes akár a nagyobb emlősöket is mozgásképtelenné
tenni, vagy elpusztítani az áramütéseivel.
A
síkos angolna akár 5-6000 kilométert képes úszni az
édesvizű folyókból a Sargasso-tengerbe ívni.
A
polipról szóló izgalmas történeteket olvashatunk az
utolsó fejezetben.
A
vizek ragadozóiról egy vastag könyvet is írt dr. Jékely
Endre. Ezt valaha régen olvastam, de nekem nincs meg, arra
viszont emlékszem, hogy nagyon érdekes volt.
Ha
tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások
is megismerjék, meg is oszthatod!
A
cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn
2019.11.13.
-
engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.
Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés