John Rankine Holdodüsszeia című sci-fi regénye az Alfa Holdbázis könyvsorozat második kötete. Ez az Elszakadás könyv folytatása, szintén négy tv rész írott adaptációja. 1975-ben jelent meg, de Magyarországon csak az egyik 2017-es, extra méretű Galaktika újságban volt olvasható először.
John Rankine Holdodüsszeia tartalom, történet
Megszületik
az első gyermek a holdbázison. Azonban a bázis tagjai
megrökönyödésére pillanatok alatt akkorára nő, mint egy 5 éves
kisfiú. Nem beszél, de minden érdekli, így mindenki tanítgatja,
mindent bemutatnak neki. Megjelenik egy hatalmas idegen jármű a
közelben. Ez óvatosságra készteti őket, s közben kiderül, hogy
a fiú többet tud, mint hitték.
A
következő történetben egy naprendszerhez érnek, de hiába az
öröm, egy idegen egység miatt nem tudnak bolygóra szállni.
Meglepetésre gömbök jelennek meg, melyek oxigént árasztanak és
lassanként légkört varázsolnak a Hold köré.
Majd
találkoznak a Földről 1985-ben elküldött Voyager űrjárművel,
amely ezúttal komoly veszélyt jelent rájuk a sugárzásával.
Azonban az általa útközben gyűjtött anyagokat és információkat
szeretnék megszerezni.
Az
utolsó elbeszélésben a Hold mozgása hirtelen felgyorsul, s azt
látják, hogy minden megkettőződik. Utána kiderül, hogy a
világűr más pontjára kerültek, egy naprendszerbe. Legnagyobb
meglepetésükre a saját naprendszerükbe. De valami nem stimmel…
Embereknek nincs nyoma, és ott a Hold...
John Rankine Holdodüsszeia könyvajánló, értékelés
Miután
az Alfa
Holdbázis tévé sorozatot
is láttam, élénken el tudtam képzelni az olvasottakat. Tévén és
könyvben is jó. Az első rész nagyon izgalmas volt, de videón még
inkább. A
második történet Az
utolsó naplemente
(alkony) címet viselte a sorozatban, az egyik kedvencem volt videón.
Amikor
a könyvbeli harmadik történetet kitalálták, még nem tudhatták,
hogy 1977-ben két Voyager űrszondát is küldenek az űrbe, melyek
ma is utaznak. Igen
rázós volt a vége, emlékszem filmen is szinte megoldhatatlannak
tűnt. A
negyedik rész egy kicsit az időutazásos
sci-fi filmekre emlékeztetett, de egészen eredeti módon.
Meglepően
jó a Holdodüsszeia regény. Talán a Fekete
lyuk, vagy Az
utolsó csillaghajó regényeknél volt hasonló érzésem a
tudományos-fantasztikus jelleg miatt. Nincsen benne semmi felesleges
szöveg, leírások, csak maga a történés, párbeszédek,
cselekmények. Az pedig elég tömény ahhoz, hogy odaszegezzen a
könyvhöz.
Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen,
1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes,
elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő,
10-abszolút csúcs)
Ha
tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások
is megismerjék, meg is oszthatod!
A
cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2019.11.11.
- engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.
Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés