2019. november 11., hétfő

John Rankine, Alfa Holdbázis, Holdodüsszeia könyvajánló

John Rankine, Alfa Holdbázis, Holdodüsszeia könyvajánló

John Rankine, Alfa Holdbázis, Holdodüsszeia könyvajánló




John Rankine Holdodüsszeia című sci-fi regénye az Alfa Holdbázis könyvsorozat második kötete. Ez az Elszakadás könyv folytatása, szintén négy tv rész írott adaptációja. 1975-ben jelent meg, de Magyarországon csak az egyik 2017-es, extra méretű Galaktika újságban volt olvasható először.



John Rankine Holdodüsszeia tartalom, történet


Megszületik az első gyermek a holdbázison. Azonban a bázis tagjai megrökönyödésére pillanatok alatt akkorára nő, mint egy 5 éves kisfiú. Nem beszél, de minden érdekli, így mindenki tanítgatja, mindent bemutatnak neki. Megjelenik egy hatalmas idegen jármű a közelben. Ez óvatosságra készteti őket, s közben kiderül, hogy a fiú többet tud, mint hitték.


A következő történetben egy naprendszerhez érnek, de hiába az öröm, egy idegen egység miatt nem tudnak bolygóra szállni. Meglepetésre gömbök jelennek meg, melyek oxigént árasztanak és lassanként légkört varázsolnak a Hold köré.
Majd találkoznak a Földről 1985-ben elküldött Voyager űrjárművel, amely ezúttal komoly veszélyt jelent rájuk a sugárzásával. Azonban az általa útközben gyűjtött anyagokat és információkat szeretnék megszerezni.
Az utolsó elbeszélésben a Hold mozgása hirtelen felgyorsul, s azt látják, hogy minden megkettőződik. Utána kiderül, hogy a világűr más pontjára kerültek, egy naprendszerbe. Legnagyobb meglepetésükre a saját naprendszerükbe. De valami nem stimmel… Embereknek nincs nyoma, és ott a Hold...


John Rankine Holdodüsszeia sas űrjármű


John Rankine Holdodüsszeia könyvajánló, értékelés


Miután az Alfa Holdbázis tévé sorozatot is láttam, élénken el tudtam képzelni az olvasottakat. Tévén és könyvben is jó. Az első rész nagyon izgalmas volt, de videón még inkább. A második történet Az utolsó naplemente (alkony) címet viselte a sorozatban, az egyik kedvencem volt videón.
Amikor a könyvbeli harmadik történetet kitalálták, még nem tudhatták, hogy 1977-ben két Voyager űrszondát is küldenek az űrbe, melyek ma is utaznak. Igen rázós volt a vége, emlékszem filmen is szinte megoldhatatlannak tűnt. A negyedik rész egy kicsit az időutazásos sci-fi filmekre emlékeztetett, de egészen eredeti módon.

Meglepően jó a Holdodüsszeia regény. Talán a Fekete lyuk, vagy Az utolsó csillaghajó regényeknél volt hasonló érzésem a tudományos-fantasztikus jelleg miatt. Nincsen benne semmi felesleges szöveg, leírások, csak maga a történés, párbeszédek, cselekmények. Az pedig elég tömény ahhoz, hogy odaszegezzen a könyvhöz.


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2019.11.11. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés