2020. május 28., csütörtök

Wilbur Smith – Kiálts rá az ördögre - könyvértékelés

Wilbur Smith – Kiálts rá az ördögre - könyvértékelés

Wilbur Smith – Kiálts rá az ördögre - könyvértékelés




Wilbur Smith Kiálts rá az ördögre című regénye az első világháború előtt és elején játszódik Afrika keleti részén. A részben valós eseményekhez is kapcsolódó művet 1976-ban megfilmesítették.



Kiálts rá az ördögre tartalom, történet


Az amerikai Flynn főként orvvadászatból keresi a kenyerét Afrika keleti részén, arab embereivel együtt. Sebastian Oldsmith, a fiatal angol mintegy véletlenül keveredik össze vele. Az amerikai félrevezeti és például egy szigetnél elhiteti vele, hogy kitűzheti a brit zászlót, s a föld az övék.
Közben a terület német fennhatóság alatt állt, és a német főbiztos már régóta fente a fogát Flynn -re. Egy alkalommal sikerül is rajtuk ütnie, és a férfi sebesülten az ingoványba menekül. Oldsmith talál rá. De az üldözés nem ér véget, hajón menekülnek ki a tengerre.

Kiálts rá az ördögre könyv tartalom, történet


Egy német nehézcirkáló, a Blücher is a képbe kerül, miáltal a főszereplőkből hajótöröttekké válnak. Ráadásul Flynn sebe üszkösödik, és muszáj kivenni a golyót. A cápa támadások miatt számosan életüket vesztik, majd a vihar még tovább ront a helyzeten.



Kiálts rá az ördögre könyvértékelés, vélemény


Az Elefántsirató regény után egyből negatívan hatott rám az egyik főszereplő, aki elefántagyarral kereskedik. Viszont az egzotikus, izgalmas helyszín nagyon is vonzott. A kezdet olyan akár a Tarzan és a tiltott városban, azzal a különbséggel, hogy itt jóval kevesebb a szereplő.
Szóval Flynn – aki ráadásul még iszákos is volt – nem nyerte meg a tetszésem, bár ellenszenvesnek sem éreztem, Sebastian viszont elég naiv. Őt az orránál fogva vezette, ám idővel a srác egész jól beletanul a dolgokba, s kiderült, hogy talpraesettebb, mint hinnénk.
Szerencsére” ott van Fleischer, a német – akinek semmilyen gátlása sincsen – így megvan az ügyeletes gonosz. Amikor odaértünk, hogy delfint akartak elfogni, s megenni, az bizony nagyon fájt. Ezt a csodás, kedves állatot, amely annyi filmben is szerepel még ha nincs is más, szentségtörés elpusztítani.
A hajótöröttes rész szörnyű volt, bár nem meglepő, miután sok hasonlót olvastam. Bár például A kék hegyek kincse című Salgari regényben még húzósabb volt a helyzet.
Amúgy Sebastian rendkívül hiszékenyen viselkedett, amikor pénzbeszedésre küldték a helyi falvakhoz… Míg a németek kihasználták ezeket a szerencsétleneket, őt meg ők tették lóvá. De legalább ő szerethető, nem úgy mint más hősei Wilbur Smithnek. A sok egoista, kéjsóvár és anyagias szereplő után, ezen regényben végre valaki nem olyan.
A vad elefántok támadása elég izgalmas, főként hogy szereplőink nem rendelkeztek igazi stratégiával ellenük. Ennél már csak Fleischer visszatérése lett hajmeresztőbb. Viszont fiatal hősünket egyszerre sújtja a balszerencse és a szerencse, így mindenből (jól) kikeveredik.
Ami igazán meglepetés volt, hogy körútja előtt Sebastian egy pillanatra még elbúcsúzott Flynn lányától, Rosától, később – visszatérte, vagy is három hónap múlva – pedig kiderült, hogy a lány terhes. Regényekben mindig nagyon gyorsan mennek a dolgok.
A házasodás időszaka eléggé szórakoztató és vidám volt. Bár azt nem értettem, hogyan lehetnek olyan ostobák, hogy az összes megszerzett pénzüket elköltik. Később az öreg elefánt felbukkanása a mocsaras helyről ama bizonyos magyar szafari regényt idézte fel bennem. 


Blücher típusú német csatahajó
Blücher típusú német csatahajó

 
Nagyon nem értettem egyet azzal, ahogyan elbántak Fleischer főbiztos tulajdonaival, még akkor is, ha egyébként megérdemelte. A későbbi iszonyatos eseményeknél meg az aszkárik kegyetlensége volt érthetetlen. Onnantól mintha kettéválna a regény, új szál indult a hadihajók csatájával.
Ez nem volt rossz, bár meg kellett szokni. A végére nagyon eldurvult. Technikailag a Blücher cirkáló lesz a főgonosz. Szerencsére később visszatérnek a már megismert főszereplők. Rosa személyisége sajnos nagyon megváltozott. A németek elleni gerillaharc visszarepít emlékeimben a Tarzan a vadember regény elejére, főleg, ha az odavalósiak repülőgéptől való félelmét is említem.
Flynn nagyon gyerekesen működött, amúgy is csak vágyai mozgatták, de ahogy érem után irigykedett, még éretlenebbnek tűnt szellemileg-lelkileg. Ebben a regényben számtalanszor húzta a fiatalembert olyan dolgokba, amit sosem tett volna, ha tudja előre. De sokszor mulattató volt, például amikor a bőrét beolajozták, hogy beállhasson a feketék közé.
Flynn gyermeteg vágyai jó példa arra, hogyan viszik ezek az embert a végzete felé. A szerzőnek ezen regényéből sem hiányoznak a brutális, vagy undorító epizódok. A vége felé számos feszült jelenet van, amikor az olvasó lerágja a körmét izgalmában. A Kiálts rá az ördögre felveszi a versenyt a világ legismertebb kalandregényeivel.
Amikor a fekete tolmács Gólya Bvaná -nak nevezte a 19 éves német tisztet a többi fekete előtt, ott bizony a padlón voltam a nevetéstől. Viszont az események annyira borotvaélen táncoltak, hogy képtelen voltam csak regényként olvasni, mert mélyen magába szippantott a történet.
A németek közül Fleischerért nem kár, de von Kleine kapitány és a fiatal tiszt, Kyller nem voltak rosszindulatúak, nekik nem kívántam a halálát. Nos, a vége igen drámai lett, nem tetszett. Bár el kell ismerni, nem az a szokványos befejezés, az biztos.


A Kiáltás az ördögre film 1976


A film forgatásánál Wilbur Smith is ott volt. Flynn figuráját Lee Marvin, Oldsmith -et pedig Roger Moore formálta meg. Azonban az eredeti helyszínek helyett Dél-Afrikában forgattak, ahol nem éppen ideális volt a politikai helyzet a 70-es évek közepén. Érdekességképpen megemlítem, míg a regénybeli Oldsmith a 20-as évei elején járt, Moore már 49 volt a forgatás idején.


Kiálts rá az ördögre könyv vélemény, kritika


Marvin az általa játszott személyhez hasonlóan élőben is ivott, így az egyik jelenetnél, ahol összecsaptak a másik főszereplővel, úgy viselkedett, mintha a valóságban kellene verekednie. Több eset fordult elő, amikor az ital miatt elfelejtette, hogy csak filmet játszanak, például egy elefántvadászaton is.
Több jó jelenet kimaradt, mint például a támadó elefánt, a csatahajók harca, s még néhány apróság. Azonban meglepően hűen követték a regény történetvezetését. Az ilyen filmeket nagyon tisztelem. Méltán kerül be ez is azon mozik közé, melyek pontosan a könyv sztoriját adják vissza.
Az egyenes agyarú öreg elefántot viszont nem vállalták, így kicsit másképp csavarták a film végét, mint eredetileg van. A regényben sokkal jobb. Nem ugyanaz lett a legvége, kár, hogy pont az utolsó mozzanatokat megváltoztatták. A film vége pozitívabb, nem merték felvállalni a drámát.


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.05.28. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés