2020. június 4., csütörtök

Ida regénye könyv értékelés, bemutatás, ajánló, kritika

Ida regénye könyv értékelés, bemutatás, ajánló, kritika

Ida regénye könyv értékelés, bemutatás, ajánló, kritika







Gárdonyi Géza Ida regénye című kötete az 1910-es évek végén készült, és 1924-ben adták ki először. A romantikus történet az első világháború előtti időszakban játszódik, főként Budapesten és Münchenben. A történet az író egyik utolsó munkája, és többször is feldolgozták filmen.


Gárdonyi Géza Ida regénye tartalom, történet


Balogh Csaba apja halála után lemond az örökségi részéről a húga, Jolán javára, az pedig hozzámegy egy szegényebb sorsú férfihoz, aki szerencsejátékos. Budapesten és Münchenben tölti az idejét, a festészet után a szobrászattal foglalkozva. Végül az újságírásnál köt ki.
Odahaza Jolán férje eltékozolja a vagyonukat, és nagyon nehéz helyzetbe kerülnek. Csaba lát egy hirdetést, melyben „menyasszonyt” árulnak nagy hozománnyal. Ez kihúzhatná őket a bajból. De vajon mi baja lehet a leendő arának, hogy így árulják?


Ida regénye könyv tartalom, történet, München


Ida apácák közt nevelkedik, s felcseperedve egyre nehezebb számára a szabadság nélküli élet. Anyja elvesztése óta apja egyedül él, s csak nagyon ritkán látogatja meg. Szeretne már kijutni onnan, s a lehetőség meg is érkezik, amikor megóvja egy társát a bajtól, s ezért ő kerül gondba.


Ida regénye könyv értékelés, kritika


Valamikor a 80-as években láttam az Ida regényét két részes tévéfilmben és igen tetszett, így nagy reményekkel vártam a könyvet is. Azt tudtam, hogy az Egri csillagok színvonalát nem érheti el, de jó kis szórakozás lehet. (Van egy 1934-es film is róla, amiben több mindent megváltoztattak, de annak a régies világa nem igazán jött be nekem.)
Amikor olvasom, hogy a főszereplő húga kihez akar hozzámenni, már gyanakodtam. Sejtettem, hogy itt baj lesz. Balogh Csaba túl könnyelműen lemondott a részéről. Amikor megtörtént a baj, gondoltam, csak tesznek valamit. De nem. Őrültek ezek? Újra megismétlődik, és még mindig nem!
Nem lehetnek ennyire naivak! De megvárták a szinte teljes katasztrófát. Csaba inkább távol tartotta magát, ahelyett hogy cselekedne. Miért tartottak ki egy végtelenül jellemgyenge alak mellett, aki abszolút nem érdemelte meg?
Egészen a szokatlan leányeladásig felcsigázó volt a történet, de utána feleslegesen belemélyedt az író Ida tanuló éveibe az apácáknál. Egész hosszan elnyújtotta és ezzel elvette számomra a mű izgalmát. Itt meg kell jegyezzem, roppant tévedés volt régen, hogy úgy hitték, a szülő rendelkezhet gyermeke sorsa felett. Ugyanez elmondható a Maitreyi könyvről is.
Az külön lélek, s szellem, ezért joga van megválasztani saját életútját. Tetszett Ida kiállása a lányért, aki szerelmes levelet kapott. De milyen elmaradott, buta, sőt ördögi hozzáállás volt, hogy ezért elküldik. Szánalmasan előítéletesek és rosszindulatúak voltak ezek a tiltások azokkal szemben, akik nem is apácák.
Meglepően hűvös lett Ida amikor újra találkozott a lánnyal, Ellával, akit régi ismerősének tekintett, bár a későbbiek fényében érthető. Az apja pedig milyen szánalmas jellem volt! Ma már az 50 éves ember fiatal, 100 éve még nem számított annak. Ha egy tizenévest vesz el feleségül, csak a vágyainak enged, amaz meg a pénze miatt megy hozzá.
Visszaemlékeztem mennyi özvegy apa és lánya kapcsolatról olvastam történelmi regényekben. Szolár Judit Rebekája tüzes, de remek kapcsolat volt, a Nyomkeresőben Mabel és apja viszonya nyugodt, tiszta.
Egy idő után kezdett zavarni, hogy csak megy az idő, de nem halad a történet. Mert ígéretesen kezdődött, s utána Csabáról teljesen elfeledkezett az író. Végül csak összejött a találkozás, és innentől már pörgött minden. Azonban nehéz volt elképzelnem szőke, kefehajúként a férfit, a film után.
A színlelt házasság után meglehetősen hullámzó a sztori színvonala. Néha egész érdekes – amikor a főszereplők beszélnek egymással – sokszor egészen érdektelen. Kifejezetten ellenszenves volt, hogy már akkoriban divatból cigarettáztak a nők. Szép kis hagyatéka lett ennek.


Ida regénye könyv értékelés, kritika


Csaba Mikey -vel való vitájánál nem értettem egyet vele. Mert művészként valóban egyetemes az ember. Nem lehet, s nem kell ragaszkodni a nemzetiséghez. Attól az még nem szűnik meg. De mekkora iszonyatos, bődületes, képtelen őrület a párbaj! Semmi köze a valódi becsülethez, valójában a büszke ego sértett önérzete kívánja. Ostoba vita miatt életet játékra tenni képtelenül nagy butaság.
Itt a blogban bemutatott könyvek közül a Tarzan visszatér első harmadában volt hasonló eset, bár ott komolyabb ok miatt. De visszatérve Ida regényéhez, gondolkodtam, lehet-e romantikus regénynek nevezni, amikor az a meghittség mindig csak úgy a háttérben lappang. Szókratész találkozása választottjával éppen az ellenkezője volt ennek a történetnek, bár ott is meglepően villámgyors házasság történt.
Amit ezek ketten – Ida és Csaba – műveltek, hogy minél körmonfontabban, szenvtelenebbül, és távolságtartóan beszéljenek még sok hónap után is, az már-már betegesnek tűnt nekem. Ez még a robotok közt sem természetes . Egyébként a könyv végére is nehezemre esett Csabát szőkének és kefehajúnak elképzelni.
Amúgy jó volt a vége, de túl hirtelen zárta le az író. Nem bántam meg, hogy elolvastam – szimpatikusak voltak a főszereplők – de sokszor nem olvasnám, vannak jobbak.

Értékelés (saját tetszési indexem)
5.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.06.04. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés