Gárdonyi
Géza Ida regénye című kötete az 1910-es évek
végén készült, és 1924-ben adták ki először. A romantikus
történet az első világháború előtti időszakban játszódik,
főként Budapesten és Münchenben. A történet az író egyik
utolsó munkája, és többször is feldolgozták filmen.
Gárdonyi Géza Ida regénye tartalom, történet
Balogh
Csaba
apja halála után lemond az örökségi részéről a húga, Jolán
javára, az
pedig
hozzámegy
egy szegényebb sorsú férfihoz, aki szerencsejátékos. Budapesten
és Münchenben tölti az idejét, a festészet után a szobrászattal
foglalkozva. Végül az újságírásnál köt ki.
Odahaza
Jolán férje
eltékozolja a vagyonukat, és nagyon nehéz helyzetbe kerülnek.
Csaba lát egy
hirdetést, melyben „menyasszonyt” árulnak nagy hozománnyal. Ez
kihúzhatná őket a bajból. De vajon mi baja lehet a leendő
arának, hogy így árulják?
Ida
apácák közt nevelkedik, s felcseperedve egyre nehezebb számára a
szabadság nélküli élet. Anyja elvesztése óta apja egyedül él,
s csak nagyon ritkán látogatja meg. Szeretne már kijutni onnan, s
a lehetőség meg is érkezik, amikor megóvja egy társát a bajtól,
s ezért ő kerül gondba.
Ida regénye könyv értékelés, kritika
Valamikor
a 80-as években láttam az Ida
regényét
két részes tévéfilmben és igen tetszett, így nagy reményekkel
vártam a könyvet is. Azt tudtam, hogy az Egri
csillagok
színvonalát nem érheti el, de jó kis szórakozás lehet. (Van
egy 1934-es film is róla, amiben több mindent megváltoztattak, de
annak a régies világa
nem igazán jött be nekem.)
Amikor
olvasom, hogy a főszereplő húga kihez akar hozzámenni, már
gyanakodtam. Sejtettem, hogy itt baj lesz. Balogh Csaba túl
könnyelműen lemondott a részéről. Amikor megtörtént a baj,
gondoltam, csak tesznek valamit. De nem. Őrültek ezek? Újra
megismétlődik, és még mindig nem!
Nem
lehetnek ennyire naivak! De megvárták a szinte teljes katasztrófát.
Csaba inkább távol tartotta magát, ahelyett hogy
cselekedne. Miért tartottak ki egy végtelenül jellemgyenge alak
mellett, aki abszolút nem érdemelte meg?
Egészen
a szokatlan leányeladásig felcsigázó volt a történet, de utána
feleslegesen belemélyedt az író Ida tanuló éveibe az
apácáknál. Egész hosszan elnyújtotta és ezzel elvette számomra
a mű izgalmát. Itt meg kell jegyezzem, roppant tévedés volt
régen, hogy úgy hitték, a szülő rendelkezhet gyermeke sorsa
felett. Ugyanez
elmondható a Maitreyikönyvről is.
Az
külön lélek, s szellem, ezért joga van megválasztani saját
életútját. Tetszett Ida kiállása a lányért, aki
szerelmes levelet kapott. De milyen elmaradott, buta, sőt ördögi
hozzáállás volt, hogy ezért elküldik. Szánalmasan előítéletesek
és rosszindulatúak voltak ezek a tiltások azokkal szemben, akik
nem is apácák.
Meglepően
hűvös lett Ida amikor újra találkozott a lánnyal,
Ellával, akit régi ismerősének tekintett, bár a későbbiek
fényében érthető. Az apja pedig milyen szánalmas jellem volt! Ma
már az 50 éves ember fiatal, 100 éve még nem számított annak.
Ha egy tizenévest vesz el feleségül, csak a vágyainak enged, amaz
meg a pénze miatt megy hozzá.
Visszaemlékeztem
mennyi özvegy apa és lánya kapcsolatról olvastam történelmi
regényekben. Szolár Judit Rebekája tüzes, de remek kapcsolat volt, a Nyomkeresőben
Mabel és apja viszonya nyugodt, tiszta.
Egy
idő után kezdett zavarni, hogy csak megy az idő, de nem halad a
történet. Mert ígéretesen kezdődött, s utána Csabáról
teljesen elfeledkezett az író. Végül csak összejött a
találkozás, és innentől már pörgött minden. Azonban nehéz
volt elképzelnem szőke, kefehajúként a férfit, a film után.
Ida regénye film és könyv
A
színlelt házasság után meglehetősen hullámzó a sztori
színvonala. Néha egész érdekes – amikor a főszereplők
beszélnek egymással – sokszor egészen érdektelen. Kifejezetten
ellenszenves volt, hogy már akkoriban divatból cigarettáztak a
nők. Szép kis hagyatéka lett ennek.
Csaba
Mikey -vel való vitájánál nem értettem egyet vele. Mert
művészként valóban egyetemes az ember. Nem lehet, s nem kell
ragaszkodni a nemzetiséghez. Attól az még nem szűnik meg. De
mekkora iszonyatos, bődületes, képtelen őrület a párbaj! Semmi
köze a valódi becsülethez, valójában a büszke ego sértett
önérzete kívánja. Ostoba vita miatt életet játékra tenni
képtelenül nagy butaság.
Itt
a blogban bemutatott könyvek közül a Tarzan visszatér első harmadában volt hasonló eset, bár ott
komolyabb ok miatt. De visszatérve Ida regényéhez,
gondolkodtam, lehet-e romantikus regénynek nevezni, amikor az a
meghittség mindig csak úgy a háttérben lappang. Szókratész találkozása választottjával éppen az ellenkezője volt ennek
a történetnek, bár ott is meglepően villámgyors házasság
történt.
Amit
ezek ketten – Ida
és
Csaba
– műveltek, hogy minél körmonfontabban, szenvtelenebbül, és
távolságtartóan beszéljenek még sok hónap után is, az már-már
betegesnek tűnt nekem. Ez még a robotok közt sem természetes ☺.
Egyébként
a
könyv végére is nehezemre esett Csabát szőkének és kefehajúnak
elképzelni.
Amúgy
jó volt a vége, de túl hirtelen zárta le az író. Nem bántam
meg, hogy elolvastam – szimpatikusak voltak a főszereplők – de
sokszor nem olvasnám, vannak jobbak. Még a Búvár Kund is elevenebb, bár annak jóval halványabb a története. Időközben - 2022 karácsonya előtt - bemutatták az Ida regénye film 2022-es verzióját, ami sokkal pontosabban követi a regény történetét. Kár, hogy a párbaj és így az izgalom elmaradt a végéről, pedig feltehette volna rá a koronát.
Értékelés (saját tetszési indexem)
5.5
(0-értékelhetetlen,
1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes,
elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő,
10-abszolút csúcs)
Ha
tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások
is megismerjék, meg is oszthatod!
A
cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn
2020.06.04.
-
engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.
Nincsenek megjegyzések:
Write megjegyzés