Vavyan Fable – Halkirálynő könyv bemutatás értékelés

 

Vavyan Fable – Halkirálynő könyve eredetileg 1987-ben jelent meg, A Halkirálynő és a kommandó címmel. A második kiadás 1990-ben már csak a Halkirálynő címet viselte. A regényből az évek alatt sorozat lett.

Vavyan Fable – Halkirálynő tartalom, történet

Denisa Wry belevaló zsarulány, egyik feladata a késes előkerítése. Ehhez társul Danielt kapja, akit ő csak Mogorvának nevez. A férfi a háttérből biztosítja őt, amire szükség is lesz, mert a gyanúsított életveszélybe sodorja. Időközben Denisa öccse, Martin, belekeveredik valamibe, mire kemény verést kap, és a kórházban köt ki.

Majd egy motoros támadásnál a nő barátját is csúnyán helybenhagyják. A szálak – úgy tűnik – magasabb körökhöz vezetnének, de eléggé veszélyes az ügyben nyomozni. Nemsokára még a bűnözők is veszélybe kerülnek, sőt, úgy tűnik, ők sem maradhatnak életben, mert valakiknek érdekében áll, hogy semmiről se beszéljenek.

Közben persze elkerülhetetlen, hogy főhőseink hozzátartozói is fenyegetettségbe kerüljenek. Sajnos a hatóságnak is részben kötve a keze, ezért kénytelenek improvizálni, nem várt ötleteket bevetni. De a „játék” sokkal veszélyesebb, mint valaha gondolták volna, és életekről van szó.

Valaki olyan messziről mozgatja a szálakat és azok annyira behálózzák a hatóságokat, hogy nyilvánosan nem lehet felvenni a harcot. De vannak akik nem nyugszanak ebbe bele, és feltűnik Justitia, majd a Justitia kommandó, egy nem hivatalos cselekvő szerv, de senki sem tudja kik és mik ők.

Halkirálynő könyv bemutatás, értékelés, kritika

Pontosan 30 éve, 1990-ben olvastam ezt a könyvet, vagyis ez a második kiadása a műnek (az első Halkirálynő és a kommandó címen jelent meg). Megtaláltam a félretett regények között a szekrényben az egyik folytatásával együtt. Nagyon halványan rémlett valami, a főszereplők személyére részben emlékeztem.

De azt nem tudtam, hogy Vavyan Fable magyar írónő, erről sehol sem lehetett olvasni. Mellesleg a női és férfi főszereplőről egyből a klasszikus személyiségtípusok jutottak eszembe. Denisa kolerikus jellegzetességeket mutatott, Daniel pedig kezdéskor flegmatikusat. Ez később árnyaltabb lett, különösen Danielnél, őt már nem is tudtam volna a végén besorolni, de nem csak flegmatikus.

Bár érzékelhető volt, hogy a tűz és a víz vonzzák egymást, mégis túl gyorsan egymásnak estek. Nem rossz a történet, viszont néha sok nekem Vavyan szövegelése. Sok mellékdolog nem érdekelne, de tudom, hogy a nők szeretnek ezekbe belemerülni. Aztán meg hirtelen egyik izgalom a másik után. Pontosan mint Wilbur Smith Mozambik közeli szigeteken játszódó regényében.

Ugyanúgy itt is szörnyű gyilkosok leledzenek, és még mélyebb lelki szintre süllyedő megbízóik, és ebből a világból nagyon elegem van. Vavyan Fable viszont olyan bravúrosan halmozza az izgalmakat a Halkirálynő könyvben, hogy nem tud nem érdekelni. Ami kicsit zavaró, hogy abban a korban csak azt hitték, amit láttak, mintha az élet a fizikai test haláláig tartana, és az 50 éves már idősnek számított. De komolyan, ahogy ír, ő, a főszereplő 26-27 évesen már szokatlannak számít egyedülállóként, manapság a 36 éves lány sem. Quasimodót pedig majdhogynem idősként mutatja be, amikor csak a negyvenes éveiben jár.

A vendéglátóhelyen, ahol a főszereplő Daniellel jár, a régi Modern Talking zenét játsszák. 1987-ben, amikor a könyv először megjelent vált szét éppen először a zenei duó. Majd Denisa látogatása Jon Holdennél, aki a háttérből irányítja a bűnszövetkezeteket, szintén emlékezetes. Pont olyan, mint a filmbeli gazdag patkányok, akik felett a rendőrségnek sincs hatalma.

Az nem derül ki, a világ melyik szegletében játszódik a történet, így maradjunk abban, hogy kitalált helyszín. Line nevű várost nem ismerek. A regénybeli filmforgatás jelenetei felülmúlják a harcművészeti filmek legkeményebb pillanatait is, annak ellenére, hogy Vavyan Fable – azaz Molnár Éva – sosem tanult ilyen sportot. Daniel Belloq ezek szenvedő alanya, aki dublőrként helyettesíti a főszereplőt, bár ellenfelei számára is emlékezetesek maradnak ezek a küzdelmek.

A valóságban egy filmforgatáson a kaszkadőrök sem verik össze egymást, épp csak annyira küzdenek, hogy valódinak hasson. Majd a további események felbőszítőek. Milyen jogon vernek kínoznak erősebbek gyengébbeket, főleg kislányokat aljas célból? Nagyon alacsony tudati rezgésszinten élőkre jellemző ez.

És, hogy mindenkinek homokba kell dugnia a fejét, mert Holdennek a rendőrség is a kezében… A nőket késelő férfi ügye beékelődött a regénybe, mintha húzni kellene az időt. Már amikor Denisa elindította az autóját és nem indult, azonnal tudtam, hogy baj lesz, nem igaz, hogy ő nem érezte meg…

Majd az izgalmak után ismét egy kis időhúzás, hát ezért olyan hosszú a Halkirálynő könyv. De később újra lélegzetelállító veszélyek, amikor nem lehet letenni. Az nem szimpatikus, hogy cigarettázik és gyakran nyúl az alkoholhoz a főhős. A sok titokzatosság, és hogy a szálak sokkal fontosabb dologról szólnak, mint Holden, egy kicsit az Emlékmás regény történetének csavarásaira emlékeztetnek.

Denisa bemegy egy üzletbe, és Vavyan Fable könyvet vesz… Hát ez nagyon vicces. Vajon melyik ország lehet ez? De nem is szóltam még arról, hogy a Halkirálynő fontos szereplője Donald – egy másik zsaru – aki könyvet ír, és feleségével együtt jó barátja a főszereplőknek. Valamint a főhősnő öccse, Martin motoros barátairól, élükön Konraddal, akikre újabban mindig számíthat. És akkor még ott van Lubos Holden, a főgonosz öccse, aki testvérével ellentétben normális életet él… vagyis élne.

Ezek felett még ott van a titokzatos Justitia, vagy Justitio, a gonoszakat elintéző, aki egy személy, vagy később egy egész kommandó is lehet. A Justitia kommandó. Az elmegyógyintézetről elmondottak, amikor ott járnak titokban elég borzalmasak, de van ennél még szörnyűbb. Manapság normál kórházakban ugyanígy kezelik a betegeket, különösen idősebb embereket, olyan nyugtatókkal, melyek egy elefántnak is elvennék az eszét. Szóval a valóság még rosszabb.

Ahogy kiderül, kik mozognak a háttérben, akik akcióba lendülnek, az egész hasonlít Rog Carter történetére a Hádész bolygón. Ama régi sci-fi akcióregényben is varázslatos volt, ahogyan kibomlottak a szálak, mit miért tettek a háttérerők. Viszont a játék, amit játszottak a kaszkadőrök a filmforgatás szüneteiben, elég buta játék.

Mi abban az élvezet, ha egy választott közülük egy napon át szolga és mindent meg kell tennie, amit parancsolnak? Oviban elmenne, de komoly felnőttek közt… A végső felvonás – ami jó hosszú – pontosan olyan, mint a 80-as évekbeli akciófilmek fináléja. Csak itt részletesebben van leírva, s van bonyodalom bőven. A halkirálynő pedig nem segít.

Vavyan Fable első sikerében igen jól megírta a végjátékot is. De volt egy pont, ahol ennek ellenére untam, mert egy kicsit túl hosszúra nyúlt ez a regény. Az időről időre felpörgő események néha bosszantóak voltak. Miért is nem viselt ez egyik főszereplő golyóálló mellényt? És ez az őrült nőszemély megint mit művel! Sérülten, erőszakkal kirohanni, csak mert aggódik valaki miatt és újból életveszélyes helyzetbe kerülni… Kicsit gyorsan lezárul a vége, de elég volt.

Folytatás: Mogorva nyár

 

Értékelés (saját tetszési indexem)

6

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2020.10.23. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!