2021. augusztus 3., kedd

A végzet lándzsája könyv ajánló, bemutatás, üzenete

A végzet lándzsája könyv ajánló, bemutatás, üzenete

 

 

A végzet lándzsája könyv Trevor Ravenscroft 1973 -as műve. Ez a könyv Hitler és a nácizmus okkult hátterével, valamint a lándzsához kapcsolódó spirituális hatásokkal foglalkozik. Magyarországon 1993 -ban jelent meg az Édesvíz Kiadónál.




Mi a végzet lándzsája?



A Krisztus lény keresztre feszítése végén egy római centurio döfte a lándzsát a megváltó oldalába. Mindezt azért tette, hogy a szokásoknak engedvén ne törjék szét a keresztre feszített csontjait, a latrokhoz hasonlóan. Gaius Cassius ezután Lándzsás Longinusként lett ismert, és áttért a keresztény hitre.

Ez a lándzsa – vagyis ami maradt belőle – sok helyen megfordulva, a bécsi Hofburg kincstárban kötött ki. Ide járt megigézetten szemlélni az ifjú Adolf Hitler is, és egyik ismerőse, Walter Johannes Stein. Míg egyiküket világuralmi törekvésekhez sarkallta, másikukat a szellemi fejlődés útjára indította.





A végzet lándzsája könyv bemutatás, lényege



Ez az a könyv, amelyről mindig szerettem volna cikket írni, de sosem jutottam el oda összetettsége miatt. Olyasmit pótol, amit a második világháború óta a fő hatalmak nem tettek meg. Sőt, inkább eltitkolták az emberiség elől. Puszta pszichológiai okokkal magyarázták a fasiszták borzalmas gaztetteit, még csak véletlenül sem akarván mögéjük látni.

Hitler és társai azért voltak képesek ekkora hatalomra, és pusztítás véghezvitelére, mert sötét szellemi hatalmak segítségét bírták. Mindaddig, míg ezeket letagadjuk, mint nem létezőt, az emberiségnek esélye sincsen szembeszállni velük, s a kísérteties események újra és újra felbukkannak a történelemben. Már Edgar Cayce is jelezte, hogy a szellemi tények tagadása nem mentesít a felelősség alól.

Ma már könnyű ezt letagadni, hisz az embereket gyermekkortól kezdve arra „idomítják”, csak azt higgye el, amit a szemével lát, s minden mögött fizikai okokat keressen. Csakhogy ez a totális vakság, amely éppen azon szellemi hatalmak kezére játszik, melyek nem vettek részt a második világégésben.

Az ahriman-i lényiségek ezek, amelyek az anyag kizárólagosságával hipnotizálják az embert, a száraz, lélektelen tudomány és számok fókuszával. Az ő céljuk az, hogy az ember teljesen elfeledkezzen lelki-szellemi mivoltáról, csak a fizikai testével és érzékeivel azonosuljon.

A náciknak a luciferi lényiségek segítettek, akik a fanatizmus felé hajtanak, felébresztik az ember tudatalattijában rejlő vad ösztönöket és vágyakat. Hitler hagyta önmagán átáramolni ezeket az erőket, s ezáltal szónoklatai hipnotikusan hatottak a népre.

Az ahriman-i és a luciferi lényiségek pontos mibenlétét és működésüket elolvashatod az arról írt cikkemben. Ugyanakkor nem lehetett volna megállítani a pusztítást, ha nincsenek jelen a jó erők olyan emberi személyiségekben, akik a Krisztusi vonalat képviselik a Földön.

 

A végzet lándzsája könyv lényege

 

Utóbbi alatt nem valami vallásosságot kell érteni, hanem olyan fajta tudatosságot, mely szabad akaratból, és tudatos megismerésből képviseli az emberi szellemet. A végzet lándzsája könyv részletesen felfedi ezen dolgok hátterét.

Ez volt az a könyv, amelynek hatására megvettem a Hogyan jutunk magasabb világok megismeréséhez című művet, és a többi Rudolf Steiner könyvet. A szerző, Trevor Ravenscroft felkereste Walter Johannes Stein -t, aki az egyik tanácsadója volt Churcillnek okkult ügyekben, a világháborúban.

Stein az antropozófusokhoz tartozott, és Ravenscroft a követője lett, valamint befejezve azt a küldetést, amit Stein a halála miatt nem tudott, megírta ezt a könyvet. Általa egy olyan Hitler kép rajzolódik ki előttünk, melyről a történelem javarészt hallgat, vagy csak célozgat rá, de kínosan kerüli a részleteket.



Trevor Ravenscroft – A végzet lándzsája bemutatás


Olyan sok ide tartozó témát érint a könyv, hogy csak válogatva említek belőlük. Végig vonul a művön egy csodás vonal, amely a grál szimbólumával, és az egyén beavatásával foglalkozik. Mindez arról szól, az emberi lény hogyan képes megnyitni fokozatosan saját magasabb érzékelőszerveit, s ezáltal a szellemvilág tanújává lenni.

Akinek megvan hozzá a türelme, kitartása, és kellő egyensúlya, eljuthat odáig, hogy megpillantja az univerzum emlékezetének is hívott akasha krónikát. A különböző emberi erények, és több olyan tulajdonság, melyek az energiaközpontok jó működésére hatnak, segítik az egyén erre való előkészítését.

Vannak azonban csábító, rossz utak, amelyek bizonyos fokig és ideiglenesen bepillantást engednek a szellemi valóságokba, azonban nagy áruk van. Ilyenek bizonyos növényi szerek és kábítószerek használata, vagy olyan szertartások (fekete mágia), amelyek erővel kiemelik az emberi szellemet a testből.

A végzet lándzsája könyvben le vannak írva azok az események, a nácik, és a hozzájuk hű csoportosulások hogyan léptek kapcsolatba ilyesmikkel. Valamint szó esik azokról a szervezetekről és utakról is, amik a helyes, egészséges szellemi-lelki fejlődés által növelik a tudatosságot.

Utóbbi utak képviselőinek egyik leghűbb képviselő szervezete a rózsakeresztesek voltak, évszázadokon át. A 20. században a Rudolf Steiner által képviselt szellemtudomány emelte magasabb szintre ezt a tudást, összekapcsolva a korszaknak megfelelő emberi tudással.

A könyvben van egy hosszú fejezet, mely részletesen bemutatja, hogyan pillantotta meg Steiner az akashában a golgotai események valós hátterét. Azt is megismerhetjük, a lemuriai ember, majd később az Atlantisz világában élő kiválasztottak fejlődése után hogyan jutott el az emberiség addig, hogy már csak az 5 külső érzékszervére támaszkodott.



A könyv üzenete


Ha valaki nem ismeri ezeknek az eseményeknek az okkult hátterét, sohasem értheti meg igazán, miért kellett ezeknek a dolgoknak megtörténniük. A háborúk és egyéb nagy változások közvetlen eredményei egyes múltbeli cselekedeteknek, melyeket az emberek tettek egy előző testben. Mindezen folyamatok mikéntje részben, egyéni szinten, regény módon is ábrázolásra került például A vörös oroszlánban.

 

 

A végzet lándzsája üzenete

 

A lándzsát a földi uralkodók a hatalmuk biztosítása, vagy hódításaik miatt akarták birtokolni. Pedig minden hatalomnak, amely csupán az ego érdekében van és nem szolgálat, ára van, egyéni és állami szinten is, ami sohasem marad kifizetetlenül.

A könyvből több evangéliumi misztériumra is fény derül, mint például ki volt Lázár, s hogy a feltámasztása egy beavatási esemény során történt. Szó esik a Hitler és Himmler között fennálló szellemi viszonyról, mely mögött a luciferi intelligencia bújt meg.

Megtudjuk miért szenvedte el az európai zsidóság ezeket az iszonyatos eseményeket, s mi állt a nácizmus filozófiája mögött valójában. Fanatizmusukban elképesztő dolgokat tettek, tudományos kísérletekkel akarták őrült faji terveiket megvalósítani.

Roppant érdekes a végzet lándzsája kalandos útja is, mely mintegy kellékként, vagy összefogó szálként szolgál eme műnek. A legfájóbb, hogy mind a mai napig főleg csak a külsőségekről esik szó ezen dolgok kapcsán, a valódi jelentőség elfedésre kerül „tudománytalan misztikusság” néven megbélyegezve. Ezzel elősegíti az ahriman-i erők célját; az ember maradjon vak szellemi útján.




A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2021.08.03. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

2021. március 30., kedd

Jön a farkas könyv ajánló, kritika – Wilbur Smith regénye

 

Jön a farkas könyv ajánló, kritika – Wilbur Smith regénye

 

 

 

Jön a farkas könyv Wilbur Smith 1976-ban kiadott regénye, mely az 1935 -ös olasz-etióp harcok idején játszódik. A háborús kalandregény történelmi eseményeit színes egyéniségek személyes történetén keresztül élhetjük át.



Wilbur Smith – Jön a farkas tartalom, történet



1935-ben Jake, az amerikai, harci járműveket szerel Afrikában. Nemsokára megjelenik az angol Gareth Swales, akinek szüksége lenne rájuk. A két eltérő mentalitású, ám haszonelvűségben hasonló, és volt katona fiatalember hamarosan alkut köt. A járműveket az etióp hercegnek akarják eladni.

Elég ügyesek ahhoz, hogy kiváló üzletet kössenek, csakhogy Etiópia embargó alatt van és a páncélos járművek hivatalosan nem juthatnak be. A herceg ajánlatot tesz nekik, hogy kerülő úton ők vezessék oda a járműveket. Ám ez nem könnyű út, mindenféle terepen, tengeren, mocsáron, sivatagon át.

Ráadásul, tiltott dolgot tesznek és a hatóságoknak sem szabad tudomást szerezniük róla. Váratlan társaik is lesznek, a herceg unokaöccse mint kalauz, és egy igen vonzó külsejű újságíró hölgy. Mindeközben az olasz sereg egy része is abba az irányba tart egy úri ficsúr vezérletével, ugyanis megtámadták Etiópiát.




Jön a farkas könyv ajánló, kritika, vélemény


Kellett egy kis idő, hogy belerázódjak ebbe a regénybe. Egyik főszereplő sem volt szimpatikus, mindketten alacsony anyagi rezgésen élő, haszonleső hapeknak tűntek. De az angol a rosszabb, aki igazi szélhámos. Így csak a szórakoztatás miatt olvastam a regényt, de hajdanán ugyanígy voltam a széltoló Cugellel is, az első, róla szóló regényben.

Amikor az utat tervezték a harckocsikkal Etiópia földjére, egyre inkább érdekelt a dolog, mert kaland körvonalazódott, aminek nem tudok ellenállni. A herceg unokaöccse, és az új női szereplő is kíváncsivá tett. Reméltem, hogy valamelyest nemesebb jellemekre találok. Legalább olyanra, mint a fiatal Oldsmith a Kiálts rá az ördögre című – szintén Wilbur Smith műben - mely nem is olyan távol játszódott ettől a helytől.

Ahogyan a női főszereplő megjelenése után mindkét férfi le akart csapni a lehetőségre, az szánalmas volt. Swales mesterkedése, hogy mindenáron a nő hálószobájába jusson, annyira kiszámítható. Miért hiszi azt, hogy őneki be kell cserkésznie, és zsákmánnyá tennie egy nőt, ha kicsit is vonzóbb az átlagnál? Bizony, őt csak a vágyai vezették, ezért is volt nemes csak külsőségekben. 

 

Wilbur Smith – Jön a farkas tartalom, történet

 

A hölgy, Vicky, pedig meglehetősen meggondolatlanul küldte utolsó hírében el a céljukat és útjuk helyszíneit. De amikor megjelent az a paprikajancsi olasz, már tényleg sok volt a gyenge jellemekből. Ekkora ripacs egy jelenséget… Amint lövöldözni kedte az orix antilopokat, egyből az a bokszoló jutott eszembe a Tarzan és a bajnok történetből.

Gareth ebben az időszakban ugyanolyan jellemtelen ócska alak maradt, Jake viszont a feszültebb helyzetekben egészen határozott, talpraesett arcát mutatta. Amikor a kötelek partra juttatásáról volt szó, és Gareth felvetette, hogy „fej, vagy írás”, abban a pillanatban tudtam, hogy csak egy eredménye lehet, ami neki kedvez. Nem akartam elhinni, hogy Jake egyből belemegy, amikor tudja, hogy a társa egy nagy csaló.




Jön a farkas vélemény, szereplők


A környezet leírása nagyon tetszett, a sivatagos táj Karl May Máhdi trilógiájának helyszíneire emlékeztetett. A fentebb már említett Aldo Belli gróf felettébb idegesítő jelenség lehetett a katonák körében. Egy ilyen szánalmas, gyáva alak, aki egyébként az orrát sem fújná ki szolgák nélkül, mit keres egy hadseregben, ráadásul ezredesi fokozatban? Az egy dolog, hogy Mussolini ismerőse, de háborút egy ilyen alakkal nem nyerhet.

Ha az oroszlános esetet is számítom, akkor a szereplők sokfélesége és az izgalmak az örök életet kereső Tarzan regényt idézik. Sara megjelenése, aki a herceg unokaöccsének, Gregoriusnak az unokatestvére, igazi új színfolt volt. Az viszont roppant zavaró, hogy Gregorius menyasszonya. Unokatestvéreknek nem szabadna házasodni.

Az etióp tömeg tivornyázása, élén a királyi családdal ellenszenves volt, de már megjelenésükkor bugyuta a viselkedésük tűnt fel. Ezt megkoronázták azzal, hogy nekirohantak csak úgy az olasz seregnek nőkkel, gyerekekkel…

Amit az olaszok műveltek az abszolút egoista Aldo Belli parancsára, szörnyű emlékeket hozott felszínre bennem. Gyermekként olvastam a William Henry erődi mészárlást Az utolsó mohikán regényben. Ott sem számított az irokézeknek, hogy harcost, vagy védtelen nőket és gyermekeket ölnek. A reakciók alapján itt már kiütközött Jake és Gareth közötti jellembeli különbség.

Vicky Camberwell is megmutatta, hogy nő a topon, aki nem félti a bőrét, s ezzel sikerült lenyűgözniük. Itt olyan izgalmas volt oldalakon át a Jön a farkas regény, ami a legszebb olvasmányaimra emlékeztetett. A hirtelen jellemfejlődések is jót tettek az érdeklődésemnek. A gallákkal történő tanácskozás borzalmas jelenetekkel zajlott le egy közbenső ügy miatt.

A pigmeusok között volt egy ilyen szipirtyó a párducemberekről szóló Tarzan könyvben, mint itt, és azok is ilyen vérszomjasak voltak. Bár az is néha félelmetes, Burroughs legalább nem megy ilyen mélyen bele a szadisztikus jelenetekbe, mint Wilbur Smith.

Nem tetszett, ami a főszereplők közül kettővel lejátszódott, vajon miért gyengülnek el a nők bizonyos körülmények hatására? Bosszantó volt az is, hogy ostoba öreg etióp vezető majdnem tönkretette az egyik páncélautót. Csak azért, mert óvodásként viselkedve vezetett. De egyébként is ez a robbanékony természet nem tesz valakit jó vezetővé.

A csata előtt kivételesen Gareth -szel értettem egyet, kicsit még ki kellett volna várni, hogy összezáruljon a jól előkészített csapda. Az öreg etióp vezető, a rasz, tovább bosszantott gyermeki lelkületű viselkedésével. Nála csak az olasz gróf volt rosszabb, aki biztonságban hősként tekintett magára, veszélyhelyzetben viszont maga volt a gyávaság. Dühítő, hogy csak úgy gyilkolta az életet, és még büszke is volt rá.




Wilbur Smith Jön a farkas kritika


Személyes őrültségek A Sátán és Júdás című könyv végső harcában is voltak fél évszázaddal korábban. Ezeket a vezetői hibákat leszámítva igencsak lekötött a küzdelem. Szinte filmként láttam az eseményeket. Lefogadtam volna, hogy a rasz ünneplést rendez utána, és úgy is lett. Nem zavarta, hogy háborús helyzet van.

A galla táborban közben iszonyatos események történtek, ami tipikus Wilbur Smith leírás. Ez az ember ki nem bírná, ha horrorisztikus, iszonyatos jelenetekkel nem sokkolhatná az olvasókat. Mondjuk Robert E. Howard is szokott durva jeleneteket ábrázolni a Cormac Mac Art és más harci történeteiben, de mégsem ilyen sokkoló. Köztünk legyen szólva, az ócska Aldo Belli megérdemelte volna azt a kínzást. Na jó, csak annyira, hogy halálra rémüljön, bár szerintem már a kezdésnél elájult volna félelmében.

Jake magánakciója Vicky segédletével igencsak izgalmasra sikeredett. De még be kellett vetni a történetbe, egy emberirtó szörnyeteget, Badoglio tábornokot. Egyébként Gareth újra elővette a pénzfeldobós trükköt és Jake megint belement. Ilyen már csak a mesében van. Ellenben bátrabbik arcát is megmutatta az angol, így már jobbnak tűnt a jelleme.

 

Jön a farkas könyv ajánló, kritika, vélemény

 

Hogy egy gróf tankokat használ állatterelésre, a saját vadászati szórakozására egy háború kellős közepén... hát igen, ilyen is csak egy regényben van. Nehéz elhinni, hogy a sereg ezt nem súgná meg a feljebbvalóinak. A feldühödött elefánttal történő üldözés roppant szórakoztató esemény volt a sztoriban. Ha már úgyis többször emlegettem őket, megjegyzem, az egyik Tarzan könyvből tudjuk Tantor milyen vad lesz, ha elfogja az őrület.

Csak megjegyzem, Gareth még egyszer eljátszotta a pénzfeldobást, s mikor Jake belement, már nem szóltam semmit. Érdekes és hatásos stratégiát alkalmaztak az ellenfél tankjainak csapdába csalására, de az olaszok ármánykodása még ravaszabb volt. Vajon mennyi köze lehetett ezeknek a valódi háborúhoz, 1935-ben?

Az újabb kis vérengzés, amit a bennszülöttek végeztek, ismét ellenszenvemet váltotta ki. De ez semmi ahhoz képest, amit a vége felé műveltek a vérszomjas gallák. Attól felforr az ember vére, ezek egyenesen a pokolból jöttek elő. Ennyire betegek nem lehetnek emberek.

Mekkorát nevettem, amikor a gróf kis inasa egyből felbukkant, miután gazdája elküldte. Majdnem lelőtte, és a páratlan reakciókészségére hivatkozott, pedig csak arról volt szó, hogy (megint) majdnem elájult félelmében. Mai szemmel az etiópok önfeláldozása – hogy belerohantak az ellenfél sortüzébe – teljes őrültségnek tűnik, mivel alig tartoztatták fel őket. Nem méltó halál, inkább öngyilkosság.

A sivatagban játszódó kalandfilmek között egy sincsen hasonló, csodálkozom, hogy a szerző ezen könyvéből nem készítettek filmet. Hihetetlenül lebilincselő volt a végjáték, nehéz volt elviselni a sok szenvedést könyvön keresztül is. Roppant kemény háborús kalandregényt kaptunk a Jön a farkas könyv által, de a szerzőnek sikerült felülmúlnia várakozásaimat.

Utánanéztem az eseményeknek, a történelmi részletek stimmelnek, még Badoglio személyisége és sikerei is. Amúgy a két férfi főszereplő iránti kezdeti ellenérzéseim, igencsak tiszteletté váltak a végére, és ez az író képességeit dicséri. Wilbur Smith regénye több mint szórakozás, elgondolkodtat az emberi jellemekről.


Értékelés (saját tetszési indexem)

7.5

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)





A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2021.03.30. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.



2021. február 21., vasárnap

Edgar Cayce a reinkarnációról könyv bemutatás, vélemény

 

Edgar Cayce a reinkarnációról könyv bemutatás

 

Edgar Cayce a reinkarnációról könyv Noel Langley amerikai forgatókönyvíró, és filmrendező munkája, mely 1968-ban jelent meg. A könyv Cayce legérdekesebb igazlátásait és a reinkarnáció működését mutatja be.



Noel Langley Edgar Cayce a reinkarnációról tartalom


Az Edgar Cayce a reinkarnációról könyv tartalma több részre osztható. Nagy részét az igazlátásoknak nevezett előző életekbeli bepillantások jelentik, melyeket az ők felkeresők kértek. További részek Cayce élete, története, meglátásai, és a vele kapcsolatban állók hozzáfűzései.

A mű egy részében összefoglalókat kapunk olyan eseményekről, melyek közrejátszottak a reinkarnáció tanának száműzéséből az egyházból és a Bibliából. Cayce is ad több leírást ősi eseményekről, melyek az ember kialakulásakor és később történtek.



Noel Langley Edgar Cayce a reinkarnációról tartalom



Cayce a reinkarnációról könyv bemutatás, vélemény


Ezt a könyvet is szívesen olvastam a 90-es években, mert az izgalmasabb spirituális művek közül való.

Az igazlátásokban az előző életek egyik helyszíne gyakran az ősi Egyiptom, és említésre kerül az elpusztult Atlantisz világa is.



Szerencsére Edgar Cayce a karmát sem egy statikus dolognak tekinti:

"...Manapság a legtöbb ember félreérti a karmikus törvényeket. Minden léleknek vagy entitásnak helyes képzetet kell kialakítania a sorsról. A sorsunk bennünk van; a hitünkből származik; a Teremtő Erők ajándéka."

Ez összhangban van azzal, amit írtam a másik oldalamon, a karma és szabad akarat témáját kifejtő cikkben.

Roppant érdekes és izgalmas volt a saját magát ellátni képtelen férfi és az ápolónő esete, melyek eredete előző életekbeli eltévelyedések és reakciók. Nem kevésbé a másik eset, amikor egy hölgy a római Kolosszeumban nézte végig, amikor a hitéért vadállatokkal széttépetnek valakit.

Azt hiszem annak idején ebben a könybven olvastam először bűvebben az esszénusokról. Örültem, hogy Cayce is megkülönbözteti a Krisztus lényt, a Jézus nevű embertől.

Jól le van írva, hogyan tüntették el a reinkarnációs utalásokat a Bibliából.

Bár Edgar Cayce a reinkarnációról tartott igazlátásokat, mint közember, ortodox keresztény volt. Ettől függetlenül csodálkoztam, hogy transzállapotaiban sem különbözteti meg a lelket a szellemtől, holott a szellem elvétele is az egyik zsinaton történt. Nem a lélek a legfontosabb lényeg az emberben, hanem a szellem!



A reinkarnáció valósága


Mint a Cayce a reinkarnációról könyv is említi, a Bibliában sokszor esik utalás a reinkarnációra. Ezt azonban a későbbi nemzedékek nem akarták tudomásul venni. Ugyanis az embereket könnyebb irányítani, uralni, ha azt hiszik csak egy életük van, és abban helyesen kell cselekedni.

Az 500 -as években a gyenge jellemű Justinianus császár uralkodott, és feleségévé tette az utcalány Theodórát. Ez a nőstényördög pedig egész további élete során irányította a császárt, s ezzel együtt a birodalmat. Mindent elpusztított, ami ő és a személyes vágyai tárgya közé állt. Ennek sok egyházi férfiú itta meg a levét.

 

Cayce a reinkarnációról igazlátás

 

 

De ő már nem élt, amikor az V. ökumenikus zsinatot megtartották. Justinianus császár és az összes keleti püspök mellett mindössze 6 nyugati püspök lehetett jelen, de a római egyház feje nem. A zsinatról szinte alig maradt feljegyzés, mivel nem vezették a szokásos jegyzőkönyveket. Viszont ez után az időszak után a reinkarnáció tudása teljesen kegyvesztetté vált az egyházban, mintha nem is létezne.

Noel Langley a halál utáni létezéssel kapcsolatos írásművekből is ismert Ian Stevenson kutatásairól is ír a könyvben. Számos esetet felsorol amikor ellenőrizték az előző reinkarnációjára emlékező ember állításainak valóságát. A kegyelem törvénye is igencsak fontos, ami a könyvben említett, hűtlen asszonyát fojtogató viking újramegtestesülésekor beteljesülő karma lehetett volna.

Vagyis ha valaki képes megbocsátani és elengedni, akkor nem kell elviselnie egy az egyben azt a következményt, ami a tettének ellenhatása lenne. Ez Daszkalosz, az egykori ciprusi gyógyító tanításaival is harmonizál. A végső fejezetekben bemutatott csoportos karma emberi történeteken át mutatja be a kapcsolódások jelentőségét.

Hátborzongatóan felvilágosító erejű amint a rokonok, barátok, szülők, testvérek, szeretők folyton folyvást hasonló kapcsolatokban visszatérnek, mindaddig, míg tanulnak egymástól. Ez néha nagy drámákhoz vezet, máskor pedig – amikor a lélek már felébred – igazi harmóniához és boldogsághoz.



Edgar Cayce a reinkarnációról könyv letöltés



A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2021.02.21. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!