Mariszajev – Az utolsó farkas könyv ajánló, tartalom

Mariszajev – Az utolsó farkas könyv ajánló, tartalom

vadászos Eyn   10:22

 

 

 

Mariszajev – Az utolsó farkas könyv ajánló

Mariszajev – Az utolsó farkas – Szibériai állattörténetek könyv főként kutatók – geológusok és fúrómunkások, valamint segédeik – és az általuk megfigyelt, vagy velük kapcsolatba került állatok eseteit meséli el.

Kíváncsi voltam mikor készülhetett ez a könyv. Nem csak erről, de magáról szerzőről is olyan nehéz adatot találni, mint tűt a szénakazalban. Mariszajev eredeti neve: Evgenij Kleonikovič Marysaev

Néhány könyvcím található tőle, ami a leginkább hasonlít ehhez, az a Povest' o beloj medvedice: povesti 1981-es évszámmal. Kicsit félrevezető az alcím, mert valójában az orosz távol-kelet, Kamcsatka, és az északra levő szigetek a helyszínek, s csak egy-két alkalommal Szibéria.

Mariszajev – Az utolsó farkas könyv tartalom

Méregzsák, az embergyűlölő vezérkutya

Az észak-kamcsatkai havas tajgán, a fúrótornyokhoz télen kutyaszánnal közlekednek a munkások. De most van egy agresszív eb, amely nekiront az embereknek, amint szabadon engedik. Nem találják ellenszerét, komoly veszélyt jelent rájuk, azonban ő az egyetlen, amelyet elfogadnak a kutyatársak falkavezérnek.

Ez jó történet, az embernek folyton azon jár az esze, miért vált ez a kutya ilyen fenevaddá? Különösen sokáig húzódik a megoldás, és nem tudni, mi lesz a vége. Egyben nehéz azt is elképzelni, ezeket a fickókat mi vitte rá erre a kemény életre (munkára).

Pimasz Alak, a rabló jegesmedve

A sarkköri kutatóállomás kis településére egy napon betéved egy jegesmedve. Végül a szemétdombnál ver tanyát, élelmet keresve. Az expedíció vezetője megtiltja, hogy bárki is élelmet adjon neki, nehogy odaszokjon. Azonban az ott élők titokban mégiscsak megteszik, így a medve rendszeres látogatóvá válik.

Azon csodálkoztam, miért van szemétdomb, tudniuk kellene, hogy az ilyesmi vonzza a medvéket. Érdekes és izgalmas történet, nem szívesen lettem volna az ottaniak helyében, a zord égajlat és a veszélyhelyzetek miatt sem.

Mariszajev – Az utolsó farkas tartalom: Cicus

A tajgában dolgozó kutató csoport helikopteren száll, amikor észrevesznek a zuhatagos folyónál egy bajban levő hiúzt. Leszállva egyikük, Borisz, kisegíti az állatot a bajból. Ettől fogva az a közelükben marad és elfogadja az ételt, majd maga is vadászik, amikor már felgyógyult sérüléseiből.

Nehéz a hiúzt összehasonlítani a messze, délre levő, ébredő dzsungelek nagymacskáival. Állat és ember különös barátságáról szól ez a történet, érdekes epizódokkal fűszerezve.

A táncoló daru

Az expedíció az igen ritka japán daru nyomában jár, Oroszország távol-keleti részén. A táncára különösen kíváncsiak lennének, mivel nagyon nehéz megközelíteni őket, így csak elmondásokból ismerik. Egyikük egy alkalommal eltávozik a sátorból, és sikerül meglesnie a madarakat közelebbről.

Ezt az állatot már többször láttam természetfilm felvételekből, de amikor megeshetett ez a történet, nem túl sok ilyesmi készülhetett még. A ritka élmény bemutató az állati élet legkülönösebb pillanataiba.

Sajnálom; mégis

A geológusok egyike megfigyeli a parton tanyázó rozmár csapatot. Észreveszi, hogy egy fiatal nőstény minduntalan más nőstények kölykéhez úszik, majd mindig elkergetik. Közelebb akar menni egy csónakon, de mielőtt odaérne, egy eszkimó megállítja. Elmondja neki a rozmár történetét.

Sokat szerepel a Szibériai állattörténetek könyvben a verszta mértékegység. Ezzel a Szókratész utazásai kalandos regényre emlékeztetett engem, ahol szintén ezt a mértéket használták. Szomorú egy történet ez a rozmárral, de választ ad a viselkedésére.

Mariszajev – Az utolsó farkas tartalom: Masutka

Masutka a tajgán dolgozó kutatók egyik lova. Mielőtt elrepülnek az állomáshelyről, a ló eltűnik. Keresik, majd a magasból még körbenéznek, de csak annyit derítenek ki, hogy medve járt a környéken, és a lovat valószínűleg elkapta. Közben Masutka menekül a medve elől, amely nem tud kifogni rajta.

Ez igazi Lassie hazatér szerű történet. Csak azt nem értem ki derítette ki, hogyan történt, hiszen a lovak nem beszélnek ☺. Egészen elképesztő, és nagyon egyedi. Végig drukkoltam a lónak, akiről a kutatók már lemondtak. A vége viszont nagyon nem tetszett, elrontotta az egészet.

Lord és Kari

A geológus kutatócsoport egy másik kutyát visz magával a telephelyről, mint addig. Lord úri viselkedésű, nagyon határozott eb, megvannak a különcségei, de lehet rá számítani a bajban. Azonban amikor megjelenik egy pimasz varjú – aki ráadásul nagyon ravasz is – hirtelen Lord sem tud mit kezdeni a helyzettel.

Fekete István gazdás könyvében volt egy megtermett kutya, mely Lordra emlékeztetett, bár ott nem voltak ilyen kalandok. Már-már kissé hihetetlen volt, amiket a varjú művelt ebben a történetben. Egyben bizonyítja, hogy okos varjak nem csak a fantasy történetekben vannak.

Szibériai állattörténetek - Mulatság

A csoport új kutatóhelyére repülése közben megpillant egy anyamedvét a kölykével. Úgy döntenek, hogy a bocsot magukkal viszik, szórakoztatóbbá tegye az életüket, amíg ott lesznek. Nem is sejtik, hogy ezzel mennyi kalamajkát, sőt tragédiákat okoznak.

Nagyon nem volt szimpatikus, hogy egy medvekölyköt csak úgy elvesznek az anyjától a saját szórakoztatásukra. Ez a történet is azt bizonyítja az emberi meggondolatlanság mennyi problémát okoz. Itt másként alakul a dolog, mint a régi, A medve című erdei filmben.

Barátok

Az északi tundrás tengerparton egy fehér lúd szárnya megsérül, és az egyik munkatárs beköti, egyben a kutatóállomás mellé viszik. Társa, a gúnár is velük tart, s ettől fogva minden rá támadó vadállattól megvédi. Idővel kis ludak is születnek, és elérkezik az idő, hogy megtanuljanak repülni, mielőtt délebbre kell vonulniuk.

Szép kis elbeszélés, eszembe is jutott a régi idők rajzfilmsorozatai közül a Nils Holgersson. Van egy pár aggódós jelenet ebben a sztoriban, de ez legalább pozitívabb. Borzasztó rossz lehet, hogy ott a nyár is csak olyan, mint nálunk a kora tavasz, s augusztusban már havazik.

Az utolsó farkas

Az öreg farkasnőstény és a családja egy nagyobb csoportot alkot. Mivel a fagyos tajgában egyre kevesebb az eleség, kénytelenek a települések felé vonulni. Előbb csak rénszarvast rabolnak, majd kutyákat is pusztítanak. Ezt már nem nézhetik tétlenül a helyiek, valamit csinálniuk kell.

A tajgát mindig imádtam nézni, és A kőszívű ember fiaiban olvasott farkas üldözős jelenet óta, mindig megborzongok az ilyen történetektől. Szeretem ezeket olvasni, bár elég ijesztő, különösen, hogy ez valós történet. Egyben az egyik példa is arra, hogy szabad-e végleg kipusztítani egy ragadozót, egy területről.

Szibériai állattörténetek - Talpig úriember

Az egyik geológus kutatóműszerért utazik, és a kis motoros hajón egy alig 19 éves tanult fiatalember a kapitány. A többiekkel együtt meglátnak egy medvét úszni a folyóban. A fiatalember igencsak úrias viselkedésű, de a geológus ugratására mégiscsak közel mennek a medvéhez, amely végül felkapaszkodik a hajóra...

Ez egy jó kis sztori, el tudnám képzelni a túrázós kalandfilmekben. Szórakoztató és van benne veszély is, tanulság is. Érdemes figyelni, az események hatására milyen gyorsan tanulnak az emberek. Meg a medve is...

Szélesszarvú halála

Szélesszarvú, a kamcsatkai hegyi bárány egy új kihívóval küzd meg a szakadék szélén. Később farkascsapat támad a báránycsordára, így cselt kell bevetnie. Nem mindennapi eszével a szakadék felé csalja a ragadozókat… De egy napon megjelennek az emberek, s sok minden megváltozik.

Ez elég buta cím, mert kapásból lelövi a végét. Az állatfaj fordítása szintén rosszul hangzik, mert ilyen állatfaj nincsen. Talán a szibériai, vagy havasi juhról van szó? Igazán lenyűgöző volt az állat viselkedése, találékonysága. De amit az emberek műveltek, az szörnyű...

Az utolsó farkas - Északi-sarki történet

A hideg övben a kutató figyeli az irdatlan mennyiségű rozmár viselkedését a parton. Észreveszi, hogy egy jegesmedve settenkedik oda, és mindenféle csellel próbál hozzájuk férkőzni, de azok többnyire résen vannak.

Az a jelenet, amikor az egyik rozmár rácsap a másikra, majd végigfut a láncolat, és mindegyik a szomszédjára, hihetetlenül vicces. A medve manőverei roppant érdekesek, a vége viszont elég komoly, már-már horrorisztikus.

Anya csak egy van

A tajgában lakó kutatócsoport egy éjjel szokatlan és félelmetes üvöltözésre ébred. Hamarosan rájönnek, hogy egy hatalmas nőstény barnamedve az. Nem tudták mit akar, végül – miután az többször elindult egy irányba – rájöttek, hogy valahova vezetni akarja őket.

Ez a történet bizonyos szempontból a Mulatság sztori ellenpárja. Ott negatív módon történik a találkozás a medvékkel, itt pozitívan. Máskülönben csak filmekben látni az állat és ember közti ösztönös bizalom eme ritka megnyilvánulását.

Szibériai állattörténetek - Helyreállított bizalom

Kamcsatka déli részén az egyik kutató segéd felkeresi a tengeri vidrák parti helyét. Ezek az állatok tartanak az embertől múltbeli rossz tapasztalataik miatt. Miután az egyik kölyök közel merészkedik, sikerül elérnie, hogy ez a bizalmatlanság megváltozzon.

Ez egy rövidebb történet, és inkább érdekesség. Bepillantást kaphatunk a vidrák életébe és viselkedésébe. Az utolsó farkas könyv epizódjai közül az egyik legnyugodtabb.

Hús-vér jelzőműszer

A tengeren halászó hajók egyik hálójába delfin keveredik. Sikerül kiszabadítaniuk a nőstény állatot, amely ezután a közelükben marad. Mutat nekik halrajokat – amivel sokszorosára növekszik a zsákmányuk – és szórakoztatja őket. Hamarosan több hajó is kihasználja a helyzetet, mígnem a delfin bajba kerül egy rátámadó kardszárnyú delfin miatt.

Ezt a csodálatos állatot képtelenség nem szeretni, és nem véletlen, hogy oly sok delfines tévé és mozifilm készült róla. Varázslatos a találékonysága, amit csak a hűsége múlhat felül. Igen jó kis történet, mely bizonyíték, hogy a valóság olykor még a filmeknél is káprázatosabb.

Jégzajlás

A tajga menti folyónál tábort verő csoport észleli, hogy megkezdődött a tavaszi jégzajlás. Egyikük közelről szemléli, s észreveszi, hogy fa kidőlése miatt egy ragadozómadár fiókái veszélyben vannak. Egyiküket megmenti, de a a ragadozó őt is megsebesíti. Még különösebb eset, amikor a jávorszarvas kerül bajba a jégen.

Ez is egy pozitív sztori az emberi segítőkészségről. Viszonylag rövid, de a Szibériai állattörténetek közül az egyik legjobb benyomást keltő.

Csapda

Az északi vidéken levő fúrócsoport egyik tagja kinyitja a barakk ajtaját, és egy álló jegesmedve néz vele szembe. De nem akármilyen helyzetben, mert a nyelvéről egy rókacsapda lóg, amely rácsapódott…

Nem mindennapi helyzet, s acélidegek kellenek a megoldásához. Talán csak olyan emberek rendelkeznek ezzel, mint Sztrogof Mihály, vagy a fő fúrómester, Saratov.

Tigrissorsok

Az öreg tigris már nem képes nagy vadat ejteni. Kénytelen kisebb zsákmányok után nézni, de még a kisebb szarvast sem tudja elintézni. Végül arra a döntésre jut, hogy háziállatokat kap el. Ez olykor sikerül is neki, azonban felfigyelnek rá.

Már alig vártam, hogy végre az oly ritka szibériai tigrissel is legyen egy történet. Azt viszont nem értettem miféle vörös farkasokról van szó, hiszen ilyenek nincsenek azon a tájon. Az öreg tigrisről pedig azt közlik: 49 éves. Úgy tudom eme faj 15-20, esetleg 25 éves koráig él, de közel 50-ig semmiképp.

Egyébként ez valójában két sztori, mert a második egy fiatal tigrisről szól. De itt vannak erős túlzások, mivel a szerző azt írja, farok nélkül is 3 méter hosszú a tigris (mégis mekkora?!), valamint 350 kiló. Bár hozzá kell tenni, hogy a mai amúri tigrisek már valóban kisebbek. Az is érdekes a szibériai állattörténetek gyűjteményében, hogy a ragadozók ragadozót esznek. Kezdve a farkasok kutyaevésével, majd folytatva a tigris medveebédjével.

Hogyan tanította móresre a bagoly a rókát

Ez a sztori Az utolsó farkas könyvben ismét az északi tundrán játszódik. Az itt dolgozó kutatókhoz odajár egy sarki róka, amely elé gyakran vetnek táplálékot. De amint a tavasz végén megérkeznek a vándormadarak, megfigyelhetik, hogyan cseni el a tojásaikat.

A sarki róka esetében többféle műfaj keveredik, egy kicsit humoros, néha egészen drámai, valamint roppant tanulságos. Néha nehéz eldönteni, a rókának szurkoljunk, vagy sem. Éppen ez a kettősség adja meg a szükséges feszültséget a figyelemhez.

Mariszajev – Szibériai állattörténetek összegzés, vélemény

Az utolsó farkas könyv egy nagyszerű, hiánypótló mű, bár a címe (vagyis a magyarra fordított cím) lehetne más. Egyrészt vannak már ilyen címmel alkotások, másrészt itt rengeteg állatról van szó. Mint említettem, a Szibériai állattörténetek alcím jobb, de csak a szövegek kis része zajlik ott. A többségük Kamcsatkán, az északi tundrán és szigeteken, vagy a távol-keleti részen zajlik.

Az állattörténetek egy része tanulságos, mások viccesek, sokuk roppant izgalmas, van jó néhány dráma, sőt ijesztő rész is. Jó ez a változatosság, bár amellett, hogy ezek valós történetek, néhányuk tartalmazhat fantáziát. Nem kitaláltak, mint például a felejthetetlen Bambi történet, de azok a részek, ahol a főszereplő állatot senki sem látta, feltételezésen alapulnak.

Értékelés (saját tetszési indexem)

7

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2021.08.19. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

Éhes, akár a tenger könyv ajánló, kritika, Wilbur Smith

Éhes, akár a tenger könyv ajánló, kritika, Wilbur Smith

Wilbur Smith Eyn   17:04

 

 

Éhes, akár a tenger könyv 1978 -ban jelent meg. Ez volt az első Wilbur Smith regény, amely Amerikában jelent meg és ott vált bestsellerré. A szerző egy hosszabb időszakot egy bálnavadászhajó fedélzetén töltött, Afrika és az Antarktisz közötti vizeken. Ezen tapasztalataira támaszkodva írta meg ezt a regényt.

Wilbur Smith Éhes, akár a tenger könyv tartalom

Nicholas Berg hamarosan negyvenéves lesz. Az elmúlt 15 évben a Christy Marine Tengerhajózási Vállalat csúcsaira jutott, mígnem egy váratlan vetélytárs letaszította onnan. Fokozatosan átkerült a hajóbirodalom Duncan Alexander, egy angol városi ficsúr kezébe, akihez még az ő felesége is távozott a gyermekével.

Apósa, a vállalat egykori tulajdonosa már halott, és Duncan lett az új vezérigazgató. Most a Christy Vontató-és Mentőhajózási Vállalat lett Nick tulajdona, és ideiglenesen a Lidérc hajó kapitányaként kel útra. De segélyhívást fognak mely ama hajóbirodalom egyik járművétől – egy luxushajóról – érkezik, a déli óceánról.

A mentés nem várt lehetőségekkel kecsegtet a jövőt illetően, de ehhez olyan helyzetbe kell kerülni, hogy ő diktálhassa a feltételeket. Kiderül, hogy a segélyhívást egy másik hajó is fogta, és sebesen indul. Őrült versenyfutás kezdődik, de úgy, hogy a másik hajónak nem szabad tudnia a mentő vetélytársról.

Közben a bajba jutott hajó egyre szorultabb helyzetbe kerül, közeledik az Antarktiszhoz 600 emberrel a fedélzetén. Már csak a legalapvetőbb életben maradási lehetőségeik vannak, és végül oda jutnak, hogy mentőcsónakokba kell szállni, ami végzetes lehet a kemény fagyban.

Éhes, akár a tenger kritika

Örültem neki, hogy nem egy megszokott ficsúr a főszereplő, hanem kicsit tapasztaltabb, nem tökéletes férfi. Az viszont nála sem tetszett – igazi pszichológia – hogy a lelki nyomásnak enged. Arra gondolok, hogy ha valakitől valamit meg akarunk szerezni, de neki nincs szüksége arra, hogy eladja, netalán jobban is járna vele, ha megtartaná.

 

 

De az illető olyan természetű, ha sokat nyaggatják, végül feladja a nyugalom kedvéért, és akár úgy is odaadja, hogy ő húzza a rövidebbet. Sajnos a való életben sok ilyenre van példa. De hogy a gépész nem fogad szót a kapitány-tulajdonosnak, sőt verekszik vele, akár össze is verné, ha az mást akar, na ez számomra érthetetlen.

Kicsit féltem, hogy ez egy rideg akcióregény lesz, de feltűnt egy különleges nő, és akkor már tudtam, hogy fontos szerepe lesz. Valahol sejthető volt, hogy ez is egy hajótöröttes regény is, de reméltem, nem lesz olyan durva a helyzet, mint például A kék hegyek kincse című Salgari regényben.

A szerzőt ismerve tudhattam volna, hogy nem kerüli el a szörnyűségeket, sőt minél drámaibb helyzetet igyekszik festeni. Még olvasva is rossz volt átélni a hajótöröttek helyzetét. Bosszantó volt, hogy a Lidérc legénysége és a kapitány mennyire nem szívesen fordul a vészjelzés felé, mely az egyik elszakadt mentőcsónakból származott.

Érthető, hogy versengtek a másik hajóval, ki ér oda előbb és nagyon kevés volt az esély, hogy még tudnak segíteni a csónakon, de mégis, az emberélet az első. Ezek kőkemény jelenetek voltak, és a gyengébb lelkű olvasó fogy néhány kilót aggodalmában, amíg zajlik.

Az Ég és Föld című ismeretterjesztő könyvből tudjuk, hogy az antarktiszi jéghegyek inkább laposak, bár amelyik nem, fel is borulhat természeti erők hatására. Itt most a lehető legrosszabbkor szakadt szét egy jéghegy. Van egy olyan szokásom, hogy a legizgalmasabb pillanatokban hagyom abba egy regény olvasását, most is azt tettem.

Ez egyrészt fejleszti az akaraterőt – bár nekem sosem kellett nagy ehhez – másrészt másnapra kellemes bizsergés jár át, hogy vajon mi történt a szereplőkkel. Nem is bántam meg, mert csak még jobb lett az Éhes, akár a tenger regény.

Éhes, akár a tenger könyv ajánló

A szerző másik regényében, A tigris szemében voltak hajmeresztő víz alatti kalandok. De ami itt zajlott a jég alatt, amikor Nick és a főgépész lemerült a másik hajó alá, azt is felülmúlta. Kőkemény események, még olvasva is rossz volt átélni a szereplők izgalmas helyzetét.

A szakács és a fiatal Samantha beszélgetése csúcs volt. Azon annyit nevettem, mint utoljára Danny és Jezabel párbeszédein az egyik Tarzan könyvben. Közben amit a tengerészek véghez visznek a luxus óceánjáró megmentéséért, az elképesztő küzdelem.

Sokszor úgy tűnik, ez már a vég, szinte reménytelen helyzetbe kerülnek a déli sarki vihar miatt. Nick kivételes helyzetfelismerése, váratlan húzásai és találékonysága nélkül gyorsan ott pusztulnának. Wilbur Smith a végsőkig feszíti az izgalmakat, az olvasó az összes körmét lerágja, hogy a szereplők ne vesszenek oda.

Alig vártam, hogy a két legérdekesebb szereplő, a kapitány és Samantha kicsit jobban összeismerkedjenek. Némileg hasonlít a helyzet A Mars katonája romantikus sci-fi fantasy történethez, ahol a főhős csak lassan döbben rá, akit ismer, mennyivel értékesebb. De mit vacakol Nick korkülönbség gondolatokon? 16 év 20 év múlva már mit számít?

Ez a rész legalább olyan izgalmas volt, mint a hajó(k) mentési küzdelmei. Amikor Nick és Samantha a bálnavadászat, valamint egyéb a tenger élőlényeiben okozott károkról beszélt, egyből eszembe jutottak David Attenborough figyelmeztetései ezekkel kapcsolatban.

 

 

Később Nicholas gondolatai önmagát illetően a sírba vittek… előbb csak középkorúként, majd egyre idősebbként gondolt magára. Pedig 40 év az semmi. Utána még azok a buta gondolatok, mint akinek az önértékelése építésével komoly gondok vannak.

Épp az imént hajtott végre olyan cselekedeteket, mint talán a Földön senki, de azért nem tartja magát elég kelendőnek. Ráadásul volt feleségét, aki az ellenfelével kelt egybe, összehasonlítja a romlatlan Samanthával, az előbbi javára. Ez a kicsavart gondolkodásmód roppant elmaradott. Nem árulom el a végét (sem) de nem úgy zajlott, mint bizonyos romantikus regényekben, akát a Maitreyi -t, akár a kék lagúna sztorit veszem alapul.

Általában a filmekben és regényekben is a végén a férfi fut a nő után, s nem fordítva. Tetszett, hogy itt ki van csavarva a történet. A vége viszont teljesen semmitmondó. Szinte biztos voltam benne, hogy Smith ki nem hagyná a testi részleteket, e szempontból meglehetősen közönséges, de amúgy az utolsó részből elég lett volna feleannyi.

Értékelés (saját tetszési indexem)

7

(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2021.08.15. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!

 

 

 

 

 

A végzet lándzsája könyv ajánló, bemutatás, üzenete

A végzet lándzsája könyv ajánló, bemutatás, üzenete

történelmi Eyn   19:22

 

 

A végzet lándzsája könyv Trevor Ravenscroft 1973 -as műve. Ez a könyv Hitler és a nácizmus okkult hátterével, valamint a lándzsához kapcsolódó spirituális hatásokkal foglalkozik. Magyarországon 1993 -ban jelent meg az Édesvíz Kiadónál.

Mi a végzet lándzsája?

A Krisztus lény keresztre feszítése végén egy római centurio döfte a lándzsát a megváltó oldalába. Mindezt azért tette, hogy a szokásoknak engedvén ne törjék szét a keresztre feszített csontjait, a latrokhoz hasonlóan. Gaius Cassius ezután Lándzsás Longinusként lett ismert, és áttért a keresztény hitre.

Ez a lándzsa – vagyis ami maradt belőle – sok helyen megfordulva, a bécsi Hofburg kincstárban kötött ki. Ide járt megigézetten szemlélni az ifjú Adolf Hitler is, és egyik ismerőse, Walter Johannes Stein. Míg egyiküket világuralmi törekvésekhez sarkallta, másikukat a szellemi fejlődés útjára indította.

A végzet lándzsája könyv bemutatás, lényege

Ez az a könyv, amelyről mindig szerettem volna cikket írni, de sosem jutottam el oda összetettsége miatt. Olyasmit pótol, amit a második világháború óta a fő hatalmak nem tettek meg. Sőt, inkább eltitkolták az emberiség elől. Puszta pszichológiai okokkal magyarázták a fasiszták borzalmas gaztetteit, még csak véletlenül sem akarván mögéjük látni.

Hitler és társai azért voltak képesek ekkora hatalomra, és pusztítás véghezvitelére, mert sötét szellemi hatalmak segítségét bírták. Mindaddig, míg ezeket letagadjuk, mint nem létezőt, az emberiségnek esélye sincsen szembeszállni velük, s a kísérteties események újra és újra felbukkannak a történelemben. Már Edgar Cayce is jelezte, hogy a szellemi tények tagadása nem mentesít a felelősség alól.

Ma már könnyű ezt letagadni, hisz az embereket gyermekkortól kezdve arra „idomítják”, csak azt higgye el, amit a szemével lát, s minden mögött fizikai okokat keressen. Csakhogy ez a totális vakság, amely éppen azon szellemi hatalmak kezére játszik, melyek nem vettek részt a második világégésben.

Az ahriman-i lényiségek ezek, amelyek az anyag kizárólagosságával hipnotizálják az embert, a száraz, lélektelen tudomány és számok fókuszával. Az ő céljuk az, hogy az ember teljesen elfeledkezzen lelki-szellemi mivoltáról, csak a fizikai testével és érzékeivel azonosuljon.

A náciknak a luciferi lényiségek segítettek, akik a fanatizmus felé hajtanak, felébresztik az ember tudatalattijában rejlő vad ösztönöket és vágyakat. Hitler hagyta önmagán átáramolni ezeket az erőket, s ezáltal szónoklatai hipnotikusan hatottak a népre.

Az ahriman-i és a luciferi lényiségek pontos mibenlétét és működésüket elolvashatod az arról írt cikkemben. Ugyanakkor nem lehetett volna megállítani a pusztítást, ha nincsenek jelen a jó erők olyan emberi személyiségekben, akik a Krisztusi vonalat képviselik a Földön.

 

 

Utóbbi alatt nem valami vallásosságot kell érteni, hanem olyan fajta tudatosságot, mely szabad akaratból, és tudatos megismerésből képviseli az emberi szellemet. A végzet lándzsája könyv részletesen felfedi ezen dolgok hátterét.

Ez volt az a könyv, amelynek hatására megvettem a Hogyan jutunk magasabb világok megismeréséhez című művet, és a többi Rudolf Steiner könyvet. A szerző, Trevor Ravenscroft felkereste Walter Johannes Stein -t, aki az egyik tanácsadója volt Churcillnek okkult ügyekben, a világháborúban.

Stein az antropozófusokhoz tartozott, és Ravenscroft a követője lett, valamint befejezve azt a küldetést, amit Stein a halála miatt nem tudott, megírta ezt a könyvet. Általa egy olyan Hitler kép rajzolódik ki előttünk, melyről a történelem javarészt hallgat, vagy csak célozgat rá, de kínosan kerüli a részleteket.

Trevor Ravenscroft – A végzet lándzsája bemutatás

Olyan sok ide tartozó témát érint a könyv, hogy csak válogatva említek belőlük. Végig vonul a művön egy csodás vonal, amely a grál szimbólumával, és az egyén beavatásával foglalkozik. Mindez arról szól, az emberi lény hogyan képes megnyitni fokozatosan saját magasabb érzékelőszerveit, s ezáltal a szellemvilág tanújává lenni.

Akinek megvan hozzá a türelme, kitartása, és kellő egyensúlya, eljuthat odáig, hogy megpillantja az univerzum emlékezetének is hívott akasha krónikát. A különböző emberi erények, és több olyan tulajdonság, melyek az energiaközpontok jó működésére hatnak, segítik az egyén erre való előkészítését.

Vannak azonban csábító, rossz utak, amelyek bizonyos fokig és ideiglenesen bepillantást engednek a szellemi valóságokba, azonban nagy áruk van. Ilyenek bizonyos növényi szerek és kábítószerek használata, vagy olyan szertartások (fekete mágia), amelyek erővel kiemelik az emberi szellemet a testből.

A végzet lándzsája könyvben le vannak írva azok az események, a nácik, és a hozzájuk hű csoportosulások hogyan léptek kapcsolatba ilyesmikkel. Valamint szó esik azokról a szervezetekről és utakról is, amik a helyes, egészséges szellemi-lelki fejlődés által növelik a tudatosságot.

Utóbbi utak képviselőinek egyik leghűbb képviselő szervezete a rózsakeresztesek voltak, évszázadokon át. A 20. században a Rudolf Steiner által képviselt szellemtudomány emelte magasabb szintre ezt a tudást, összekapcsolva a korszaknak megfelelő emberi tudással.

A könyvben van egy hosszú fejezet, mely részletesen bemutatja, hogyan pillantotta meg Steiner az akashában a golgotai események valós hátterét. Azt is megismerhetjük, a lemuriai ember, majd később az Atlantisz világában élő kiválasztottak fejlődése után hogyan jutott el az emberiség addig, hogy már csak az 5 külső érzékszervére támaszkodott.

A könyv üzenete

Ha valaki nem ismeri ezeknek az eseményeknek az okkult hátterét, sohasem értheti meg igazán, miért kellett ezeknek a dolgoknak megtörténniük. A háborúk és egyéb nagy változások közvetlen eredményei egyes múltbeli cselekedeteknek, melyeket az emberek tettek egy előző testben. Mindezen folyamatok mikéntje részben, egyéni szinten, regény módon is ábrázolásra került például A vörös oroszlánban.

 

 

 

A lándzsát a földi uralkodók a hatalmuk biztosítása, vagy hódításaik miatt akarták birtokolni. Pedig minden hatalomnak, amely csupán az ego érdekében van és nem szolgálat, ára van, egyéni és állami szinten is, ami sohasem marad kifizetetlenül.

A könyvből több evangéliumi misztériumra is fény derül, mint például ki volt Lázár, s hogy a feltámasztása egy beavatási esemény során történt. Szó esik a Hitler és Himmler között fennálló szellemi viszonyról, mely mögött a luciferi intelligencia bújt meg.

Megtudjuk miért szenvedte el az európai zsidóság ezeket az iszonyatos eseményeket, s mi állt a nácizmus filozófiája mögött valójában. Fanatizmusukban elképesztő dolgokat tettek, tudományos kísérletekkel akarták őrült faji terveiket megvalósítani.

Roppant érdekes a végzet lándzsája kalandos útja is, mely mintegy kellékként, vagy összefogó szálként szolgál eme műnek. A legfájóbb, hogy mind a mai napig főleg csak a külsőségekről esik szó ezen dolgok kapcsán, a valódi jelentőség elfedésre kerül „tudománytalan misztikusság” néven megbélyegezve. Ezzel elősegíti az ahriman-i erők célját; az ember maradjon vak szellemi útján.

A cikk szerzői jogvédelem alatt áll – copyright © Eyn 2021.08.03. - engedély nélküli felhasználása, másolása tilos.

Ha tetszett, nyomj egy lájkot, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!