2017. augusztus 16., szerda

Timur és csapata ifjúsági regény bemutatás

Timur és csapata ifjúsági regény bemutatás
 Timur és csapata ifjúsági regény bemutatás





A Timur és csapata ifjúsági regény, Arkagyij Petrovics Gajdar alkotása, amely 1940-ben jelent meg Oroszországban. A könyv története az orosz-finn háború idején játszódik, a 2. világháború kezdetekor. Magyarországon már 1953-ban megjelent, majd később többször is kiadták.



Timur és csapata tartalom, történet


Katonatiszt apjuk javaslatára Olga és húga, Zsenya egy Moszkva közeli kis településre utaznak nyaralni. Zsenya később indul, s mikor odér, mindjárt bajba keveredik. Egy idegen házba keveredik, ahol a kutya miatt nem tudja elhagyni a helyet. Reggelre mnden rendeződik, s ismeretlen jótevője Timur, aki csak egy üzenetet hagy hátra. Közben Olga megismerkedik egy gépészmérnök fiatalemberrel, aki felfigyel a lány énekére.
Zsenya egy különös padlást talál a nyaralóhelyüknél, ahol vezetékek vannak és egy hajókormány. Hamarosan többen megjelennek, és kiderül, hogy ez az a bizonyos Timur csapata. Timurék titokban pártfogásukba vették azokat a családokat, ahol valakit behívtak a Vörös Hadseregbe.
A könyv második felében tél van, Timurék egy hóvár tulajdonosai a városban, amelyet az ellenfél hiába próbál elfoglalni. Az ellenféltől Szása – aki éppen beteg – és nővére egy katonatiszt gyermekei, s apjuk a háborúban van.




 Arkagyij P. Gajdar Timur es csapata




Timur és csapata ifjúsági regény jellemzés


A 2000-es évekre már össze-vissza kerestem ezt a könyvet a lakásban, de nem találtam. Gyermekkoromban megvolt és emlékeztem rá, de az évtizedek alatt elkallódott. Először valamilyen másik könyvben (talán tankönyv) olvastam egy részletet a Timur és csapata regényből. Nagyon jó kis környezet, könnyen érthető sztori, Timurék igencsak szimpatikusak, és Zsenyát is bírtam. Olga kicsit nehéz eset, de hát várjuk ki a végét. Könnyed szórakozás a Timur és csapata könyv, örülök, hogy megírta a szerzője.
Egyet nem értek. Az orosz-finn harcok 1939. november 30. és 1940. március 13 között zajlottak, a Timur és csapata első fele pedig nyáron történik. De van egy elejtett megjegyzés, az ünnepség, ami a regényben szerepel, a Haszan-tavi csata 1 éves évfordulója, ami 1938 nyarán volt, tehát a történet 1939 nyarán zajlik. De a második rész már télen, vagyis valóban beleesik az említett háborúba.
Sokkal jobban örültem volna, ha a nyári része a regénynek hosszabb, mint hogy ezzel a télen zajló eseménnyel teljen el a második rész. A hóvár parancsnoka sem rossz, de nem igazán tudott megfogni. Timur pozitív személyisége jó példát állít elénk, de ennek a történetnek nincsen olyan átütőereje, mint az elsőnek.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ajánlott cikkek: Eric Knight - Lassie hazatér

                         Felix Salten - Bambi regény



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!



2017. augusztus 9., szerda

James Fenimore Cooper A méhvadász bemutatás

James Fenimore Cooper A méhvadász bemutatás
 James Fenimore Cooper A méhvadász bemutatás





James Fenimore Cooper A méhvadász című kisregénye 1848-ban látott napvilágot, amely eredetiben The Oak Openings; or, The Bee Hunter címmel került kiadásra. A méhvadász Cooper utolsó indián-fehér kalandokról szóló regénye, amely az újabb angol-amerikai küzdelmek éveiben zajlik. A könyvben elég széles a jellemábrázolás, szerepet kap a vallás, az emberi érzések fejlődése, és persze az izgalmas kalandok.



James Fenimore Cooper A méhvadász tartalom, történet


Az 1812-es angol-amerikai harcok idején – a Michigan tóba folyó Kalamazoo mellett - két indián és két fehér várakoznak. Egyikük a fiatal méhvadász, aki éppen mesterségét űzi. Miután sikerül a mézlelőhelyet megtalálniuk, az éjszakát a méhvadász kunyhójában töltik. Másnap a fiatalabbik indiántól – aki csippevé – megtudja a méhész, hogy fontos küldetésben jár, s a másik indián – aki pottawattami – veszélyes, mert majd az életükre tör.



 A Kalamazoo folyó a Michigan tónál
A Kalamazoo folyó, a Michigan tónál


Az indiánok eltávoznak, s miután Gerzson – aki a másik fehér fickó – segítségével összeszedi a holmiját, elindulnak a folyón. Gerzson ugyanis feleségét, és húgát elhagyta pár napra, s most aggódik értük a kezdődő háború és a közelben csatangoló indiánok miatt. Hamarosan megtalálják őket, de onnan is távozniuk kell, mert indián csapat közeleg.
Közben a Michigan tavon át egy misszionárius, egy káplár és egy hírhedt indián érkezik, akiről senki sem tudja mely törzs tagja. Kiderül, hogy Chicago is elesett, és a közelben levő indiánok hadizsákmányra, vagyis sápadtarcúak skalpjaira vadásznak.


A méhvadász jellemzés, kritika, bemutatás


A méhvadászt sokáig nem ismertem, csak az elektronikus könyvtárban bukkantam rá, s azonnal megszerettem. Cooper könyvei mindig is nagy hatással voltak rám, s bár ez rövid terjedelmű, a többi könyvéhez képest elég pozitív kicsengésű. Noha van benne pár szörnyűség, Cooper itt elég boldoggá varázsolta a fejleményeket.
Nem tudom a fordítás e az oka, vagy eredetiben is így van, de itt elmaradtak a fellengzős leírások, a történet eléggé cselekményközpontú. Azonban nem maradnak el a filozofikus gondolatok, s az indiánok személyében egyfajta lelki megértés a kereszténység iránt. Egyértelműen Bourbon – azaz a méhvadász – és Kis Virág, akivel megismerkedett, vagyis Gerzson húga voltak a legszimpatikusabbak a történetből. De Sólyomszárny, a fiatal indián is pozitív benyomást tett rám, és nem feledkezhetem el a káplár bátorságáról és a lelkész önfeláldozásáról sem. A „törzsnélküli” Peter pedig igen összetett személyiség, az ő változása elég nyomós része a történetnek.




 A méhvadász könyv borító


Azt nem értettem, a végén, a 40 évvel későbbi búcsúban miért festi le Cooper a méhvadászt hatalmas termetűnek, amikor az elején még normális, közepes méretűnek ábrázolta. Nagyon kedves kis élmény volt számomra A méhvadász, kár, hogy olyan gyorsan befejeződik. Ennél már csak azt sajnálom jobban, hogy az író nem írt több indiánregényt, mert ezeket bizony a végtelenségig olvasnám.


Értékelés (saját tetszési indexem)
8
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ajánlott cikkek: James Fenimore Cooper - Vadölő könyv bemutatás

                        James Fenimore Cooper - A vörös kalóz


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

2017. augusztus 7., hétfő

Tarzan dzsungeltörténetei könyv bemutatás, jellemzés

Tarzan dzsungeltörténetei könyv bemutatás, jellemzés
 Tarzan dzsungeltörténetei könyv bemutatás, jellemzés





Edgar Rice Burroughs Tarzan dzsungeltörténetei könyvének sztorijait 1916 márciusa és 1917 márciusa között írta. A dzsungeltörténetek az amerikai Blue Book magazinban 1916 szeptembere és 1917 augusztusa között jelentek meg. Teljes könyvként 1919-ben adták ki először a 12 történetet, hazánkban pedig 1987-ben jelent meg.




Időrendileg ezek az események az első Tarzan regény 11. fejezetébe illeszthetőek, a majomanya, Kala elvesztését követő, és a főszereplő emberszabású törzs királyává válását megelőző időszakra. A Tarzan dzsungeltörténetei a 60-as évektől számos képregényben jelentek meg.
A Tarzan dzsungeltörténetei könyv történetéről, tartalmáról itt írtam bővebben: Tarzan könyvek




 Edgar Rice Burroughs Tarzan dzsungeltörténetei




Edgar Rice Burroughs Tarzan dzsungeltörténetei jellemzés, emlékek


Úgy emlékszem, ez volt a legelső Tarzan könyv, amelyet olvastam 1987-ben, vagy 1988-ban, s utána egyet sem hagytam ki. Először még kölcsönkapott regényként olvastam, majd csak használt könyvként tudtam megszerezni. Hatalmas kár, hogy Edgar Rice Burroughs ezen kívül nem írt hasonló Tarzan könyvet, amely a dzsungel urának „hétköznapjaival” foglalkozik. Sokkal jobb lett volna, mint egy-egy nagy kaland, amelyben mindenféle kitalált civilizációkkal találkozik.
A Tarzan dzsungeltörténetei örök jelen idejű könyv számomra, amelyet mindig jó olvasni. 12 nagyszerű történetet tartalmaz, melyek mélyebb bepillantást engednek az éppen csak felnőtt majomember gondolkodás és érzésvilágába. A nagy, emberszabású majmok (melyek nem tévesztendők össze a gorillákkal!), Tantor, az elefánt, valamint a vad bennszülöttek visszatérő szereplői ennek a regénynek.
Érdekes volt sok év után újra olvasni a Tarzan dzsungeltörténeteit. Most már annyira nem kötött le – talán, mert még mindig emlékeztem rá – de nem lehet megunni. A sztorikból azok a legszórakoztatóbbak, amelyekben a feketék is szerepelnek. A regény közepén van három rész, amelyik eléggé összefügg. Tibo, a néger kisfiú és Bukawai, a gonosz sámán eltérő személyiségei színesítik itt az eseményeket.





 Tarzan dzsungeltörténetei jelenetek
Jelenetek a regényből

A gomanganik – azaz a négerek – megtréfálása, vagy éppen megmentése Tarzan olyan szórakozásai közé tartozott, amelyek megadták a történések ízét. Több olyan emberszabású van itt jelen, amelyekről más Tarzan regényekben Burroughs nem tesz említést, és például a vezérük, Kercsak, itt teljesen háttérbe szorul. De az elbeszélésből nagyon sokat lehet megtudni abból, hogyan fejlődött Tarzan, és hogyan jutott következtetésekre az általa tapasztaltakból. Szívesen olvastam volna további dzsungeltörténeteket is.


Értékelés (saját tetszési indexem)
8
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!



2017. augusztus 6., vasárnap

Carlos Castaneda A csend ereje könyv bemutatás

Carlos Castaneda A csend ereje könyv bemutatás
 Carlos Castaneda A csend ereje könyv bemutatás






Carlos Castaneda A csend ereje könyve 1987-ben jelent meg, The Power of Silence: Further Lessons of Don Juan címmel. Castaneda ebben a könyvben ismét újabb részleteit fedi fel Don Juan tanításainak, ezúttal régi tanítói, s körükben átélt élmények által. Magyarországon a Püski könyvkiadó adta ki 2003-ban.



Carlos Castaneda A csend ereje tartalom, történet


Don Juan elmeséli jótevője, Julian nagual történetét, hogyan ismerte meg őt az ő jótevője, Elías nagual. Carlos kint a hegyekben, egy különös sziklapárkányon hallgatja tanítója történeteit, miközben a különös időjárási jelenségeket is észleli. Egy más alkalommal Silvio Manuelhez és Vicentéhez viszi el.


 A csend ereje könyv


Később több történetet is megismer a régi látókról, Don Juan élményeiről, és közben a saját felismeréseire is rádöbben, amelyek megtörténtek vele az emelkedett tudomás állapotában.  Egyre több régi esemény idéződik fel benne, s ezzel párhuzamosan Don Juan a saját és az ő jótevője és tanítója élete fordulópontjairól is beszámol.


Carlos Castaneda A csend ereje jellemzés, élmények, bemutatás


A csend ereje könyv nagyon érdekelt, mert a sorozat előző részei már megvoltak. Mivel ezt nem találtam a könyvesboltokban, végül úgy rendeltem meg 2008-ban. Az egyik legolvasmányosabb regény a Castaneda könyvek közül. Már amennyiben nevezhetjük regénynek, hiszen valóságos eseményeket közöl.
A régi tanítókról szóló történetek engem elvarázsoltak, Julian, vagy Elias nagual tettei nagyon érdekeltek. Néha Don Juan magyarázatai - bár lenyűgözőek – fárasztóak is voltak a könyvben, de csak épp annyira, hogy ne legyen unalmas. Az egyik legkülönlegesebb rész az, amikor Don Juan megváltozott és Carlos nem tudta mit tegyen vele. Zseniális eseménysorozata volt ez a „cserkészés tudományának”, amelyről sok szó esik a könyvben. Még ennél is izgalmasabb volt Don Juan személyes története a négy Tulióval.





 A csend ereje történetek


A nagymacskával való rejtélyes találkozás, majd menekülés a sivatagban sok megválaszolatlan kérdést hoz létre. A csend ereje könyvből a Julian nagual, Elias nagual, és Don Juan történeteit elmesélő részek tetszettek a legjobban. Bár a mi „civilizált” gondolkodásunkkal ezek értelmét nehéz felfogni, de éppen a különlegességük által tartják fogva a figyelmünket. A csend ereje rendelkezik azzal a különleges vonzerővel, ami miatt az ember időről időre újraolvassa.


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Előzmény: Belülről izzó tűz




Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!