2017. március 30., csütörtök

Emilio Salgari Sandokan, a maláj tigris könyv

Emilio Salgari Sandokan, a maláj tigris könyv
 Emilio Salgari Sandokan, a maláj tigris könyv





Emilio Salgari Sandokan, a maláj tigris könyve, a harmadik része a 11 részes Sandokan regénysorozatnak. Angolul The Pirates of Malaysia, olaszul I pirati della Malesia címmel jelent meg, először 1896-ban.




Emilio Salgari Sandokan, a maláj tigris könyv tartalom, történet


Az Indiából érkezett Kammamuri fogságba került gazdájához indul, Tremal Naik –hoz, annak leendő párjával, aki bizonyos események hatására őrültként viselkedik. Amikor tengeri események hatására a malájokhoz kerülnek, történetét elmondja a maláj tigrisnek, ezért Sandokan, és Yanez, a kalózokkal elindul segíteni neki.




 Sandokan, a maláj tigris könyvsorozat


Egy hadihajóra jutnak csellel, ahol egy újabb csellel a birtokukba kerítik azt és így haladnak tovább céljuk, Sarawak felé. Csakhogy nemsokára hajóraj keríti be őket, ahol már az életükért kell harcolniuk. Yanez kénytelen álöltözetben a nyomára bukkanni Tremal Naik –nak. Közben mindenhol keresik a kalózokat, és Kammamuri az, aki a kapcsolatot tartja vele. Csellel akarják kiszabadítani az indiait, de nem minden lépés jön össze, így csakhamar áll a bál.



Emilio Salgari Sandokan, a maláj tigris könyv jellemzés


Sandokan első történetei 1883-1884-ben jelentek meg, és ezeket 1900-ban adták ki könyv alakban, Olaszországban, Le tigri di Mompracem címmel. Magyarországon A maláj tigris címen, Majtényi Zoltán fordításában jelent meg. Ennek a sorozatnak a második kötete a I misteri della jungla nera, amiből 3 részes tv film is készült (ld. Az elveszett fekete dzsungel).

 Emilio Salgari Sandokan, a maláj tigris magyarul


Jelen könyv ezeknek a folytatása, és a regényben többször is visszautalnak az előzményekre. Én is az interneten bukkantam rá, így tudtam elolvasni. Az első könyv – ami a Robur magazinban is olvasható volt – a filmsorozat regényverziója. Ami meglepett, hogy ebben a harmadik könyvben ugyanazt műveli Yanez, mint az elsőben, skótnak kiadva magát, férkőzik James Brooke közelébe. Most akkor az író felejtette el, vagy Brooke –t nézi olyan feledékenynek?
Ami a lényeg, a Sandokan, a maláj tigris, nagyszerű könyv. Ha valaki nem ismeri a maláj tigris sorozat első két regényét, nem számít, így is teljes élvezetet nyújt a történet. A regényben igencsak sokféle népség szerepel, rengeteg szereplőt mozgat, és sok helyszínen is, ami jót tesz a változatosságnak. Amit sajnálok, hogy a folytatások nem jelentek meg eddig magyarul, és erre is csak a neten leltem. Mindenesetre a történet így is kereken befejeződik



 Sandokan, a maláj tigris Steve Reeves


A filmes blogomban már bemutatott Steve Reeves főszereplésével, 1964-ben készült egy film a regény alapján (Pirates of Malaysia).


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)



Ajánlott cikkek: Emilio Salgari - Az alaszkai aranyásók
                         A kék hegyek kincse Emilio Salgari kalandregénye

                         H. de Vere Stackpoole - A kék lagúna könyv


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

2017. március 27., hétfő

Felix Salten Bambi regény

Felix Salten Bambi regeny
 Felix Salten Bambi regény





Felix Salten Bambi regénye 1923-ban jelent meg, Lebensgeschichte aus dem Walde címmel. Egy őz életét meséli el, „aki” megismeri az erdőt és az életet. Története által sok párhuzam állítható az emberi élettel is. Későbbi rajzfilm feldolgozásokban elég durva módon szarvasként ábrázolták, de Bambi egy őzbak.



Felix Salten Bambi tartalom történet


Bambi, a kis őz, az erdő védett zugában, rejtett helyen születik. Nem sokkal utána már jár, megismeri a szarkát, a szöcskét, a pillangót, a mókust. De a legnagyobb élménye, amikor kimennek a rétre, és ott bátran futkározhat. Ami elgondolkoztatja, az, hogy mennyire óvatosnak kell lenni, mielőtt kimennek a rétre, valamint az, hogy egyesek veszekednek, sőt bizonyos állatok elpusztítják egymást.
Megismerkedik egy másik kis családdal, Falinéval és Gobóval, akik szintén nem régen születtek, és kis őzek. A reggeleik vidáman, a réten futkározva telnek, de később az erdő mélyén bújnak. Megismeri az esőt, a vihart, más állatokat, és egyszer az apákat is megpillantják. Egy napon pedig feltűnik „ő”. Nem tartozik az erdőhöz, és villámló botjával halált hoz. Akkor már Bambi pontosan tudja, mi az a veszély.



 Bambi könyv


Ahogy nő, anyja egyre többször magára hagyja. Eleinte nem találja a helyét, fél, aztán rájön, hogy barátai anyja is magára hagyja gyermekeit. Majd amikor újra egyedül van, megjelenik előtte valaki, aki nagyon előkelő és fenséges és „rendreutasítja”. Falinétól megtudja, hogy ő az öreg herceg, aki a legidősebb őz az erdőben. Minden részét ismeri az erdőnek, de senki sem tudja, hol lakik, és senki sem meri megszólítani. Legközelebb, amikor találkoznak, Bambi már nem fél egyedül, és az öreg elégedetten szemléli.


Felix Salten Bambi regény jellemzés


A Bambi nem csupán egy egyszerű fantázia, vagy meseregény. Erről már írtam a Pillantás az Abszolútumba című e-bookomban is.
Gyermekként rengetegszer meghallgattam a könyv alapján készült hanglemezt is, és bámulatos hatással volt rám. A Bambi egy csodálatos regény, amely mély üzenetet és nagy bölcsességet hordoz magában. Vidámság, szépség, szomorúság, tragédia, boldogság, elmúlás, tanulság, felfedezés és nagyon sok élet van ebben a történetben. Sokkal több, mint egy könyv, hat a lélekre és szellemre, nem csak elvarázsol, de érzéseket kelt, belső élményeket szabadít fel.
Amikor a téli hajtás idején üldözik, és ölik a vadakat, az erdő állatainak igazi drámája tárul fel előttünk. Sajnos ezek a dolgok ma és még ki tudja mennyi ideig megtörténnek, hivatalosan állományszabályozási, de a valóságban élvezeti okokból is. Aztán a regény második felében Bambi már felnőtt. Az nagyon tetszett – ugyanúgy, mint az egykori hanglemezen – amikor Faline –ért megküzdött más bakokkal. Az is érdekes volt, ahogy a szarvashoz közeledett, de nem tudtak egymással kommunikálni. És később az öreg herceg tűnik fel újra, aki olyan dolgokat tanít neki, amelyet más őzek nem tudnak. A vele való együttlét nagy csodálattal töltött el, bámulatos bölcsesség áramlott át az eseményeken.




 Bambi története


Az is nagyszerű, ahogy az öreg herceg bebizonyítja Bambinak, az ember sem mindenható. Gobó esete pedig külön tanulság. A vissza-visszatérő macskabagoly is egyféle „emberi” személyiségtípust testesít meg. A Bambi könyv végét átlengi egyfajta csendes szomorúság, de ez nem boldogtalanság, inkább a dolgok mélyebb megértése, megélése. Mert „egyedül kell maradni”, ezt megtanulja a főszereplő és így szerez saját bölcsességet, amelyet – vagy amely megszerzésének módját - átadhatja utódainak.
A Bambi annyira életszerű, olyan érzéseket mozgat meg, hogy nem véletlenül hasonlítottam a már említett ingyenes online könyvemben egyfajta beavatáshoz. Az egész élet lejátszódik előttünk, s már-már egyfajta torokszorító érzés kap el, de mégis, ez nem szomorú, ez csodálatos... Ez az újjászületés.


Értékelés (saját tetszési indexem)
8
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


Ajánlott cikk: Kicsi ház a prérin



A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!


2017. március 23., csütörtök

James Fenimore Cooper A kém könyv kritika

James Fenimore Cooper A kém könyv kritika
 James Fenimore Cooper A kém könyv kritika






James Fenimore Cooper A kém című regénye 1921-ben jelent meg Amerikában. Ez volt a második könyve, s ez már igazi amerikai szellemiségű, s témájú mű, még ha a történelmi háttér csak keretként is szolgál a történethez. Mindazonáltal a címszereplő alakja valós ember volt, aki kémként fontos szerepet játszott az amerikaiak angolok elleni harcában.



James Fenimore Cooper A kém könyv tartalom, történet


Mr. Wharton két lányával, sógornőjével és a szolgálókkal él egy házban New Yorkbeli vidéki lakukban. Egy nap egy idegen - aki Harpernek hívja magát - száll meg náluk. 1880-ban járunk, az amerikai függetlenségi háború zajlik és Wharton igyekszik semlegesnek maradni. Lányai közül az idősebbik, Sarah – aki Wellmere ezredes iránt rajong – elfogult az angolokkal szemben, húga Frances – aki az ellenfélhez szegődött, fiatal Dunwoodie iránt táplál hasonló érzelmeket, az amerikaiakhoz húz.
Este megérkezik valaki hozzájuk, s csak akkor fedi fel magát, amikor előző vendégük már visszavonult. Wharton kapitány az, a lányok testvére, aki az angol sereg szolgálatában áll. Családja nagyon örül neki, de egyben aggódnak is, hogy bajba kerülhet látogatása miatt. Másnap megjelenik a házaló Harvey, aki különböző dolgokat árul, s egyben hírekkel is szolgál.


 
 Cooper A kém regény


Miután Harper elhagyja a házat, az amerikai sereg lovassága bukkan fel, és a fiatal Whartonnak már nincsen ideje a menekülésre. A lovasokat Lawton kapitány vezeti, akit nem téveszt meg az álca. Hamarosan megérkezik vezetőjük is, Dunwoodie őrnagy, akinek élete egyik legkellemetlenebb feladatával kell szembenéznie, amikor meglátja Whartont. Kötelessége ugyanis elfogni, és az ifjú beismeri, hogy áliratokkal jutott át a vonalaikon de ez akár végzetes ítéletet is hozhat a fejére. Becsülete nem hagyja, hogy szabadon engedje, csakhogy Wharton az ő gyermekkori barátja, s egyben jegyese bátyja is...




James Fenimore Cooper A kém könyv kritika, jellemzés


A kém James Fenimore Cooper azon könyve, amelyet viszonylag kevesebbszer olvastam el, mert vastag, és sok terjengős leírás is van benne. De maga a történet olyan eleven és élénk érzelmi szállal telített, hogy megfogja az olvasót. 1993-ban vettem meg az akkori kiadást, mert Cooper az első kedvenc kalandregényíróm volt. Azóta valahányszor újraolvastam, mindig újólag hatott rám, mert nem emlékeztem minden részletre, és a szereplők egyedisége is megragadott.
Maga, a címszereplő legtöbbször a háttérben van, és csak időnként – sokszor éppen a legfontosabb pillanatokban – bukkan elő, hogy közbeavatkozzon. De igazából a regény végéig nem is tudjuk biztosan, hogy ő az, csak sejtjük. A kém regény legnagyobb része része az Akácos –nak nevezett lakhelyen és közvetlen környezetében játszódik, s a ház lakóit számos oldalról megismerhetjük. Számomra mindenképpen Frances személyisége volt a legmegkapóbb és ő különlegesen fontos szerepet játszik a regény későbbi részében is.


 
 A kém amerikai függetlenségi háború



A rablók, vagyis skinnerek, akik éppen Harvey apjának haldoklásakor támadtak rájuk, iszonyatosan ellenszenves gazfickók voltak. Szinte a könyvön át is dühítő volt a könyörtelenségük. A remek megfigyelőképességgel rendelkező Lawton kapitány is olyan férfi, akit könnyű volt megkedvelni, Sitgreaves doktor személye pedig jól színesítette a képet. Az viszont zavaró volt, hogy a 40-es éveiben járó Miss Peyton –t, erősen középkorúnak állították be.
A kém könyvben George Washingtont is közelebbről megismerhetjük, és igen kiváló egyéniség képe rajzolódik ki előttünk. Az, hogy a fiatal Wharton álruhában jutott haza látogatásra, s ezért halálra kell ítélni a másik félnek, mintha kém lenne, számomra túl erőltetett. Még akkor is, ha kapcsolatba hozták Harvey Birch –csel, akit angol kémnek tartottak. De mindenesetre ez teszi olyan izgalmassá a könyv második felét. Mint Cooper majd minden regényében, itt is a jövőben játszódik a befejező, ráadás rész. Igazából csak a végén teljesedik be a főszereplő története, de a többiekről -–és utódaikról – is megtudhatunk valamit. A kém a legkevésbé szórakoztató könyve Coopernek, amelyet tőle olvastam, és még ez is orrhosszal megelőzi az átlagos regényeket. Még most is a hatása alatt vagyok, pedig már ismertem. Egyszerűen nem adhatok 7-esnél alacsonyabb osztályzatot rá, ahhoz túl megrendítő.


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ajánlott cikkek: Emilio Salgari A bermudai kalózok (Szintén a függetlenségi harcokban játszódik)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!


2017. március 21., kedd

Emilio Salgari A fekete kalóz kalandregény

Emilio Salgari A fekete kalóz kalandregény
 Emilio Salgari A fekete kalóz kalandregény






Emilio Salgari A fekete kalóz regénye 1898-ban jelent meg Il Corsaro Nero címmel, és az első könyv volt az öt regényből álló, Antillákon játszódó regényfolyamának. Ezek a 16-17. század fordulóján játszódnak Közép-Amerika tengerein.



Emilio Salgari A fekete kalóz tartalom, történet


A fekete kalóz két fickótól megtudja, hogy fivéreit, a vörös és a zöld kalózt felakasztották. Ő maga egy olasz nemes, Emilio di Roccanera, aki becsületbeli okokból vált kalózzá. Két társával partra kél, és az éjszakában elmegy testvére holttestéért. Közben felszednek egy hatalmas négert, aki bajtársukká lesz, és csetepatéba is keverednek.
A holland Van Guld volt az, aki elkapatta a kalóz fivéreit, ezért ellene esküszik. Miközben üldözik őket, egy házban lelnek menedéket, de az oda érkezőket kénytelenek megkötözni. Csapdába kerülnek a ház miatt, de a kalóz megfenyegeti az őrséget, hogy felrobbantja a házat.



 A fekete kalóz könyv



A későbbiekben megtámadnak egy spanyol hadihajót és a fogságukba kerül egy flamand hercegnő, aki különösen mély benyomást tesz a kalózra. Azonban az eskü mindennél fontosabb, és a kalóz, a Tortuga szigeteki törvényen kívüliek vezetőivel és „hadseregével” Maracaibo ellen indul.



Emilio Salgari A fekete kalóz könyv jellemzés


Jó sokszor feldolgozták filmen, nekem az 1976-os, Kabir Bedi által megszemélyesített Fekete kalóz a kedvencem. Bár a főszereplők ugyanazok, a történet és az események sorrendje egészen eltér a filmtől. Ez esetben kivételesen örültem, mert nem szeretem ugyanazt olvasni, amit már filmen láttam. Mindenesetre nem tudtam teljesen elvonatkoztatni a filmtől, az ismert szereplők a színészek képében jelentek meg előttem. Persze azt is hozzá kell tenni, hogy a film nem csak ebből, hanem A Karib-tenger királynője című műből is merít, így aztán filmen tovább zajlanak az események, mint ebben a regényben.


 Kabir Bedi, a fekete kalóz


Itt már több a leírás és magyarázat, mint a Cserna grófjában, de még pont annyi, amennyi belefér. A fekete kalóz vérbeli kalandregény, egy egész hosszú szakasza a dzsungelben játszódik. Vannak benne veszedelmes vadállatok is, ami még érdekesebbé tette a könyvet. Mégis, a fő események csak lassan haladnak előre és a fejlemények is csak „visszatartva” következnek. Igen, mivel ez egy több regényből álló könyvsorozat, amit szép hazánkban elfelejtettek folytatni.
Kíváncsi lettem volna a folytatásra, mert így befejezetlen marad, s elég jó történet ahhoz, hogy érdekeljen a sorsa. Nem véletlen, hogy Salgari több filmrendezőt megihletett, eme könyv karakterei rendkívül erőteljesek, szenvedélyük szinte átsüt a regény lapjain. Egyébként a Maracaibo és Gibraltar elleni támadások valós történelmi események.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(0-értékelhetetlen, 1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ajánlott cikk: James Fenimore Cooper A vörös kalóz regény


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

2017. március 19., vasárnap

Conan, a szigetek ura könyv kritika

Conan, a szigetek ura könyv kritika
 Conan, a szigetek ura könyv kritika





L. Spraque de Camp és Lin Carter Conan, a szigetek ura című regénye 1968-ban látott napvilágot. Conan utolsó nagy vállalkozását mutatja be a nyugati tengereken. Számos kiadást megélt és több országban megjelentették. Magyarországon 1996-ban volt olvasható először.



L. Spraque de Camp és Lin Carter Conan, a szigetek ura tartalom, történet


Conan hatvanas éveiben jár, a fia is már húszéves, és belefáradt a királykodás mindennapjaiba. Egy napon rejtélyes, vörös árnyak tűnnek fel a palotában, és eltüntetik egyik legfőbb támogatóját, Trocero –t. Éjszaka a barbár álmot lát, amelyben a próféta Epemitreus szól hozzá. Az üzenet arról szól, hogy a sötét mágia, amely hozzá érkezett, a nyugati óceánon túli szigetekről jött, és ő az egyetlen, aki tehet valamit ellene.


 L. Spraque de Camp, Lin Carter Conan, a szigetek ura



Conan merészet gondol, megbízza fiát királysága vezetéséve, s ő álruhában ellovagol délre. Az Argos – i Messantiában egy régi kalóz cimborával találkozik, a vanír Sigurddal. Egy rejtélyes támogató is megjelenik és máris készen áll egy hajó számukra, amellyel a nagy útra indulhatnak. A válogatott legénységgel hosszú utazás vár rájuk a nyugati óceánon, mígnem egyszer különös gályára bukkannak.


Conan, a szigetek ura kritika, jellemzés


Két évtizede habozva vettem kezembe ezt a regényt, mert ez már nem Robert E. Howard. De a kíváncsiság győzött, s bár a borítónak azóta se tudom, mi köze a történethez, az L. Spraque de Camp – Lin Carter szerzőpáros alkotott néhány egész jó történetet.
A Conan, a szigetek ura regény egész jól indul. A Howard féle hagyományokat követve, folyamatos visszautalásokkal a régi történetekből megismert szereplőkkel. Kicsit nehéz volt szakállasan elképzelnem Conant. Amikor a főszerepő régi életéből bukkannak fel személyiségek és összejön a csapat, a régi szép időket idézi. A tengeri csata után, amikor Conan különválik, eléggé elszürkül a történet. Innentől fogva maximum érdekes volt, de nem tudott túlzottan lekötni.

 




 Conan, a szigetek ura regény


Az alapötlet igen jó, Conan utolsó nagy vállalkozása, és a régi Atlantisz maradványainak felkutatása érdekes téma. Azonban a megvalósítás elég laposra sikeredett. Mint említettem, a regény eleje egész jó, később azonban elszürkül és a vége is elég gyatra lett. Nem unalmas, csak éppen valahogy olyan „megszokott”. Itt most nagyon kiütközött, hogy nem Howard műről van szó. Pedig a szerzőpáros Conan, a kalóz regénye egész jó volt. Összességében a Conan, a szigetek ura sem rossz könyv, de – az elejét leszámítva – az itteni jelenetek nem hagytak bennem mély nyomot.


Értékelés (saját tetszési indexem)
5
(1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Kapcsolódó cikk: Conan és a démonkapu könyv kritikája



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!


 

2017. március 16., csütörtök

Robert E. Howard Conan, a bosszúálló regény

Robert E. Howard Conan, a bosszuallo regeny
 Robert E. Howard Conan, a bosszuallo regény






Robert E. Howard Conan, a bosszúálló című regénye 1935 decembere és 1936 áprilisa között jelent meg az amerikai Weird Tales magazinban, folytatásokban. Először 1950-ben adták ki regényként, Conan, the Conqueror címmel. 1977-től már az eredeti címen jelent meg: The Hour of the Dragon.



Magyarországon 1992-ben adták ki, a Cherubion jóvoltából. Az 1997-es, Kull a hódító című filmben felhasználták a Conan, a bosszúálló regény történetét is.




Conan, a bosszúálló tartalom, történet


Conan Aquilonia kirlyaként uralkodik 46 évesen, egy erős államon, ahol az egyszerű nép nagy része, és a külső provinciák nemesei mind mellette állnak. Csak azon nemesek nem szívlelik, akik kapzsisága meg lett fékezve az ő jövetelével. Keletre, a szomszédos Nemédiában, négy férfi találkozik, hogy céljai érdekében egy szörnyű tettet hajtson végre. Tarascus, Nemédia királyának öccse, Amalric, a nemédiai Tor bárója, Valerius, aki a régi aquiloniai királyi család véréből származik, és Orastes, Mitra papja. Utóbbi számkivetett, és tolvajok által megszerezte az Ahriman Szívének nevezett szert, amelynek segítségével felélesztik a háromezer éve múmiaként fekvő Xaltotunt, az ősi Acheron birodalom egykori varázslóját.




 Conan, a boszúálló könyv


Általa elérik, hogy betegségek és dögvész pusztítson Nemédiában, mígnem a király és fiai is belepusztulnak, így Tarascus kerülhet a trónra. Ő azonnal megtámadja Aquiloniát, a köztük levő béke ellenére, mert az a tervük, hogy Valeriust ültetik az ottani trónra. Conan a seregével elébük megy. A fő ütközet előtti este valamilyen látomás támadja meg a királyt, és a barbár mozgásképtelenné válik. A hű Pallantides javaslatára egyik vezérét, Pallinust öltöztetik a királyi páncélba, hogy senki se sejtse, mi történt az uralkodóval. Azonban a nemédiai sereg csapdába csalja az aquiloniaiakat, s egy sziklaomlás által ötezren vesztik életüket.
Utána a királyt is megölnék, de Xaltotun elkábítja, és magával hurcolja Belverusba, Nemédia fővárosába. Mélyen levő cellákba vezetteti négy megtermett feketével, míg ő visszavonul és a fekete lótusz álmába merül. Tarascus fél tőle, így miközben alszik, megbíz valakit, hogy rabolja el az Ahriman Szívének nevezett drágakövet, s eljuttatva a tengerhez, dobja a hullámok közé. De Conant is meg akarja öletni.




Robert E. Howard Conan, a bosszúálló jellemzés, kritika


Kíváncsi voltam, hogy többedszeri olvasásra is tetszik e a könyv, de nem csalódtam. Bár nagyjából emlékeztem rá, most is élveztem. Van, aki azt mondja, Robert E. Howard regényíróként nem igazán jó, legalábbis a novelláihoz képest, szerintem ez a könyv megállja a helyét. A Conan, a bosszúálló regényt még 1992-ben vettem meg, s kellemes meglepetés volt, hogy ezúttal nem egy novelláskötet, hanem valódi Conan regény akadt a kezembe.


 Conan, a bosszúálló borítók


A Conan, a bosszúálló az egyetlen regény, amit Howard írt a barbárról, a többi, hosszabb történetek is legfeljebb a kisregény méretét érik el. Egy könyvben nehezebb olyan magas fokon fenntartani az érdeklődést, mint a rövidebb történetekben, de ez a regény, egyik részében sem unalmas. Egy csomó erőteljes karakter bukkan fel a könyvben, és közelebbről megismerhetjük Conan király hű híveit is. 
Nekem nagyon tetszett, hogy több országon átível a történet, és eljutunk Stygiába is. A Főnix a kardon történetben csak említett Trocero –t, itt már testközelből megismerhetjük. Albione grófnő új szereplő. Asura papjai pedig itt fontos küldetést töltenek be. Több régebbi jócselekedete most meghozza a gyünölcsét a királynak, mert ezek által jut előbbre, célja megvalósítása felé. Ebben a könyvben Conan mintegy végigmegy régebbi élete állomásain: zsoldosnak öltözik, ismét kalózzá lesz, feltűnik néhány régi ismerős.

 Conan király harca



Csak sokadszori olvasásra döbbentem rá mennyi minden össze van rakva ebben a regényben. Aquilonia legjelentősebb vezéreit és népcsoportjait részletesebben megismerhetjük, nem is szólva a földrajzi információkról. A Conan, a bosszúálló könyvet olvasva szívesen nézegetem a számos hyboriai térképet, melyeken nagyszerűen látszódnak a regényben érintett helyszínek Öt országban – Nemédia, Aquilonia, Zingara, Argos, Stygia – játszódik a történet és egy rövid részen a tengeren. A végén a neméd és aquilón seregek taktikai elhelyezkedéséről is részletes képet kaphatunk, amelyet egy mindent eldöntő csata követ.

Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Előzmény: A vörös citadellla
Folytatás más szerzőkkel: Conan, a szigetek ura


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!


2017. március 14., kedd

A kőszívű ember fiai könyv jellemzés

A kőszívű ember fiai könyv jellemzés
 A kőszívű ember fiai könyv






Jókai Mór A kőszívű ember fiai regénye 1869-ben jelent meg, s az 1848-49 –es szabadságharc idején játszódó könyvek egyik legismertebb példánya. A nagyméretű regény többszöri kiadást élt meg, és 1964-ben filmet is készítettek belőle.




Jókai Mór A kőszívű ember fiai tartalom, történet


A gazdag Baradlay Kazimir haldoklik, de előtte tollba mondja feleségének végakaratát. Azt akarja, hogy az idősebb fiú, Ödön, aki az orosz udvarnál van jelen, mint diplomata fejlődjön tovább. A középső fiú, Richárd, a bécsi, királyi testőrségnél van, neki katonaként kellene egyre magasabbra jutnia, a legkisebb fiúnak, Jenőnek, pedig hivatalnokként.



 A kőszívű ember fiai jelenetek


Felesége másként gondolkodik, ezért a dolgok más fordulatot vesznek. Hazahívja Ödönt Szentpétervárról. Ödön, orosz barátjával, a havas sztyeppén szánkázik át, és farkascsorda támadja meg őket. Richárd időközben eljegyzett valakit és a szabadságharc kirobbanásakor elhagyja a királyi udvart. Jenő, aki szintén Bécsben van, beleesett egy körmönfont nőbe, aki sok problémát okoz. Richárdnak lovascsapatával a Kárpátokon át verekedve kell eljutnia a magyar földre. Fiaik hazatérésének folyamatát az özvegy asszony indítja el, aki talpraesettségével ezáltal nagy szolgálatot tesz a hazának is.




Jókai Mór A kőszívű ember fiai könyv jellemzés


Gyermekkoromból ebből a többszörösen olvasott könyvből három epizód maradt nagyon emlékezetes. Az egyik, amikor a farkasok üldözték Ödönéket, és beleszakadt a jégen a folyóba. A másik Richárdék menekülése a huszársággal, és összetűzései a szerelméért. A harmadik, pedig Jenő áldozathozatala a végén. Van A kőszívű ember fiai könyvben jócskán kevésbé érdekes leírás is, amiket nem szerettem.
Kevés időm lévén, egy este és egy nap alatt kellett újra olvasnom, így a leírásokon csak átfutottam. Talán a folyamatos olvasásnak is köszönhető, de lehengerlőnek találtam. Már elfelejtettem a részleteket az évtizedek alatt. Hihetetlenül szenvedélyes és nagyon erős karakterekkel megáldott regény A kőszívű ember fiai. Néha egy kicsit túlzásba vitte Jókai a szóvirágokat, s nehéz elképzelni, hogy egyes szereplők oldalakon át tartó szövegekben fejezték volna ki egyetlen közlendőjüket, de ezen beszédek szenvedélyük miatt, sokszor erőteljes hatásúak.


 Jókai Mór A kőszívű ember fiai huszárok


Mindig is rejtély volt, az egykori orosz barát, Leonin, vajon szembefordult e Ödönnel, ezek a történetrészek mélyen megmaradtak bennem. A regény vége nagyon odacsap, ahogyan összefutnak a szálak, a „véletlen” találkozások, és kialakul  minden, az lélegzetállító. Engem elkápráztatott a végső finálé, bár azt hozzá kell tennem, hogy kissé túlpörgött, mert Jókai akkor is folytatta, amikor már túl voltam a csúcsérzésen. Így egy kicsit sok volt, de még mindig jó. Amikor végeztem a regény olvasásával, jutott csak eszembe, hogy éppen harmadnapra lesz március 15... Ezt nem terveztem, csak éppen ez a könyv volt soron, és mint tudjuk véletlenek nincsenek.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!


Ajánlott cikkek: James Fenimore Cooper - A kém
                        Gárdonyi Géza - Egri csillagok
                        M. Szolár Judit - Rebeka


A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

2017. március 13., hétfő

Emilio Salgari Cserna ​grófja és az Atlasz légiója

Emilio Salgari Cserna ​grófja és az Atlasz légiója
 Emilio Salgari Cserna ​grófja és az Atlasz légiója





Emilio Salgari Cserna ​grófja és az Atlasz légiója regénye 1907-ben született meg Sull'Atlante címmel, Olaszországban. 1911-ben már magyarul is olvasható volt Cserna grófja az idegenek légiójában címmel.



Cserna ​grófja és az Atlasz légiója tartalom, történet


A magyar Cserna gróf léha életével elvesztette vagyonát, így beállt az idegenlégióba, ahol érdemeket szerzett. Később mégis büntetőtáborba kerül Algériában, ahol cudarul bánnak vele. Még ez előtt feleségül vette Afzát, a gyönyörű arab leányt, akir az Atlasz rózsájának neveznek. Csakhogy erről nem sokan tudnak, és a hölgyre a tábor őrmestere is szemet vetett.
Némi segítséggel Cserna gróf és olasz bajtársa kiszöknek börtönükből, de szpáhikat indítanak utánuk. Új arájával, annak apjával, s egy néger szolgálóval a sivatagon át kell menekülniük. Elvetődnek egy védett helyre, ahol a tulajdonos állítólag egy szent sírját őrzi. Mivel a nyomukban vannak, a védelmét kérik, s az elbújtatja őket, majd előhívja kígyóit. Az odaérkező szpáhik azonban nem hisznek neki, és elkezdik kínozni.

 
 Cserna gróf és az Atlasz légiója könyv

 

Cserna ​grófja és az Atlasz légiója jellemzés


Ez az első Emilio Salgari regény, amit olvastam. Mivel a filmekből ismertem a nevét, mint szerző, kíváncsi voltam, a könyvei is olyan jók e, mint a belőlük készült filmek. Kellemes élmény volt, nem túl hosszú, de nagyon szórakoztató és izgalmas kalandregény. Emlékeztet a Karl May könyvekre, ugyanaz a jó hatás olvasásakor.
Kifejezetten tudom értékelni, ha egy író nem untat oldalakon át felesleges leírásokkal és bemutatásokkal. Emilio Salgari ennek a követelménynek nagyban megfelelt, szemernyi unalom sincs a regényben. A szereplők a tipikus bevált formákat hozzák. Van egy szép nő, egy-két hősi jóbarát, néhány gazfickó, sivatagi törzsek. És mégis, a megszokott formulák ellenére, a Cserna grófja és az Atlasz légiója egyéni „ízeket” hordoz magában, és azt sem mondanám, hogy kiszámítható lenne. Könnyed unaloműzésnek mindenképpen javaslom, kaland, egzotikum és izgalom itt egyben van.

Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Ajánlott cikkek: A sivatag úrnője
                        Sandokan, a maláj tigris
                       Veszélyes szafári


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!
 

2017. március 11., szombat

Kicsi ház a prérin könyv

Kicsi ház a prérin könyv
 Kicsi ház a prérin könyv





Laura Ingalls Wilder Kicsi ház a prérin című könyve 1935-ben jelent meg. A farm, ahol élünk könyvsorozat harmadik része, s nem a második, mint ahogyan tévesen megjelent nálunk, mert az előző rész (Almanzo, a farmerfiú) 1933-as. A farm, ahol élünk regényben az Ingalls család Kansasbe költözik, az osage indiánok területére. 2012-ben a School Library Journal magazin felmérése alapján, minden idők legjobb gyermekregényei között a 27. helyezett lett.








Laura Ingalls Wilder Kicsi ház a prérin tartalom, történet



Laura és Mary, Édesapa és Édesanya, a kis Carrie, valamint Jancsi, a kutya, felkerekednek a wisconsini otthonukból, és nyugatra indulnak. Átkelve a Missisippin, Kansas füves pusztáin keresnek új otthont maguknak. Találnak is egy jónak tűnő helyet, ahol elkezdenek házat építeni.



 A farm, ahol élünk regény


Édesapa a közelben másokat is talál és megismerkedik Mr. Edwards –szal, aki többször is meglátogatja őket és segít az építkezésnél. Ám az élet nem fenékig tejfel, a prérin indiánok is laknak, és egy nagy farkascsorda is megjelenik…




Laura Ingalls Wilder Kicsi ház a prérin regény jellemzés

 

Hú, ez nagyon jó volt. Filmben ez a történet a sorozat bevezető filmje, amit nem vetítettek le, hanem feliratosan lehetett látni az interneten. Az a roppant érdekes benne, hogy leírásszerű, mert az írónő mindent egyes szám harmadik személyben mesél el, mégis annyira meg tud fogni.
Olvasása közben végigéltem velük az összes megpróbáltatást és élményt. Élveztem az utazást, a kicsi ház lassú felépítését, a mellék építményeket és a préri sok-sok látnivalóját. A farkasok megjelenése volt az egyik legizgalmasabb a filmben és a könyvben is. Ezen mindig csodálkoztam, vajon mi vihet rá egy kisgyermekes családot, hogy elhagyva a civilizációt, egy veszedelmes környékre költözzön, ahol minden sokkal nehezebb.

 
 

 A farm, ahol élünk bevezeto epizód film


A Kicsi ház a prérin regényben minden pillanatot élveztem, még a préri leírását is, mert imádom a nagy füves térségeket. A farm ahol élünk könyv magában hordozza azt a hangulatot, amelyet én nagyon szeretek könyvben, hogy bármennyiszer elolvasnám, mindig ugyanúgy bele tudom élni magam. Ebben a történetben bukkan fel először Mr. Edwards is, aki a filmsorozatban is az egyik kedvencem.

Az indiánok többszöri megjelenése mindig kissé növelte a feszültséget, és sohasem lehetett tudni, mi lesz a végkifejlet. A már említett farkasos epizódok és később egy hatalmas préritűz, igencsak izgalmassá teszik ezt a regényt. A vége felé a feltüzelt indiánok gyűlése, dobolása, kiáltásai és őrjöngései a végletekig élezik a feszült hangulatot. Bizony, a könyv éppolyan jó – s még többet is ad, mint a Farm, ahol élünk pilot episod film, amely a Kicsi ház a prérin filmes feldolgozása.


Értékelés (saját tetszési indexem)
7
(1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)

Kapcsolódó cikkek: A farm, ahol élünk filmsorozat



Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!

 

2017. március 7., kedd

Marion Zimmer Bradley Avalon ködbe vész könyv

Marion Zimmer Bradley Avalon ködbe vész könyv
 Marion Zimmer Bradley Avalon kodbe vesz konyv




Marion Zimmer Bradley Avalon ködbe vész című regénye egy kivételesen nagy terjedelmű mű, amely 1983 januárjában került kiadásra. Az Avalon ködbe vész egy négy „könyvből” álló nagy regény, amely az Arthur mondakör és az ősi druida világnak egy különleges feldolgozása.



Bár a fantasy műfajba sorolják, történelmi jellegű, fantasy elemeket alig, vagy csak kiegészítve használ. Általa könnyebben megérthető az ősi druida bölcsesség és a korban megjelenő kereszténység ütközése, vagy időnként békülése. 1984-ben az Avalon ködbe vész regény elnyerte a Locus Awards díjat legjobb fantasy regényként, és négy hónapig szerepelt a New York Times bestseller listáján. 2001-ben egy mini tv sorozat készült a mű alapján.



Marion Zimmer Bradley Avalon ködbe vész tartalom, történet


Igraine 19 éves, egy jóval idősebb férfival, Garlois -szal él, és van egy 3 éves lánya. Nővére, a papnő, 20 évvel idősebb és felkészíti rá, hogy új párja lesz a jövőben, gyermekük pedig fontos szerepet fog játszani Britannia jövőjében. Ebben apja, a merlin is megerősíti. Garlois keresztény, az új vallás tagja, amelynek papjai nagyon elítélőek a druidák ősi tudása iránt. Időközben elhuny az uralkodó, hosszas tanácskozások és viták után a fiatal Uthert választják, aki nem más, mint Igraine leendő párja a jóslat szerint...
Bár csak egy-kétszer váltanak szót, Garlois féltékennyé válik, megharagszik Utherra, és később ellenfelek is lesznek. Igraine -t egy félreeső helyre (Tintagelre) viszi magával, ahol kénytelen mágikus tudását felhasználni, hogy tudjon az eseményekről és behatással lenni rájuk.



 Avalon ködbe vész történet, jelenetek

Évekkel később Igraine lánya, Morgaine, Viviane által Avalon szigetére kerül, ahol papnővé nevelik. Megismerhetjük ennek rögös útjait. Új, másik gyermeke, Arthur pedig arra hivatott, hogy nagy uralkodó legyen, de nem könnyű út vezet el odáig.


Marion Zimmer Bradley Avalon ködbe vész jellemzés, szereplők, kritika


Az Avalon ködbe vész csodálatos, egyedi, lenyűgöző, és... eszméletlenül hosszú regény. 5-6 „normál” méretű regény kitelt volna belőle. Az elején csak lassan lendültem bele, engem a történet mellett, különösen a misztika vonzott. Avalon, a druidák ősi tudása, nagyon is érdekelt. Az egész történet sokkal inkább történelmi regény, némi misztikummal áthatott, mintsem fantasy. De a misztikus dolgok is belefértek a „realitásba”. Inkább a realitástól alig eltérő történelmi fantasy –nek nevezném.
A papnőkkel történő nász elég fura egy dolog volt számomra. Azért neveljék őket, s tartsák meg szüzességüket, hogy egyszer egy vadidegen, de szintén felkészített, ellenkező nemű egyeddel nemzzenek utódot, elég bizarr. Túlzottan végighatja a könyvet egyfajta karma, mintha mindig végzeteknek kellene beteljesülnie, és semmit sem számítana az egyének szabad akarata. A nőket „szülőgépeknek” tekintették, akiknek jó esetben már 20 éves korul előtt gyermeket kellett a világra hozniuk.
Az is zavaró, hogy minden esetben a házasságot érdekből hozzák létre, s azért, hogy megfelelő utód legyen, aki tovább viszi a vérvonalat. A keresztény papság elvakultsága a druida hit és tudás ellen pedig rendkívül visszataszító, szinte beteges. Már ekkoriban abszolút félreértették a krisztusi alapelveket és fanatikusak lettek. Minden mást boszorkányságnak és az ördögtől valónak hittek. Ezzel nagy kárt okoztak.


 
 Avalon ködbe vész regény


Az egyébként jóindulatú Gwenhwyfar tipikus példája volt a papi programozás által, nagyon erősen előítéletes gondolkodásra. Miatta hagyta el a sereg éléről, az ősi zászlót Arthur, amivel nagy hibát követett el, de Gwenhwyfar azt hitte ez a helyes. A másik, ami zavaró lehet, abban a korban rövidebb volt az átlagéletkor, de hogy a nők 40 éves kor felett már öregnek számítottak, szintén maradiság. A könyv második könyvének végén pedig Gwenhwyfar – amely a walesi formája Guinevra névnek – egyszerre hál élete két legfontosabb férfijával...
Még Morgaine volt a legszimpatikusabb számomra. De amikor Arthur utasítására egy idős királyhoz ment feleségül – annak ellenére, hogy a fiával szimpatizált - majd mégis a fiával kevert... Na ez már sok volt. Elvileg avaloni papnő, de a viselkedése nem ezt mutatta, inkább mint egy szeszélyes nőé.
Amikor hadüzenetet küldött az új egyén, aki római császárocskának képzelte magát, egy jó kis háború volt kinézőben. Erre ez teljesen kimaradt a regényből, a következő részben már csak múlt időben említik meg. Így teljesen felesleges volt előkészíteni a terepet és felkelteni az érdeklődést. Marion Zimmer Bradley ebben a műben csak említés szintjén szerepelteti a csatákat, szinte mindent a főszereplő nők szemén és gondolatain át látunk.
Azt nem értettem, sokszor miért nem mondják rendesen az életkorokat. „Öt meg negyven esztendő”, „öt meg húsz esztendő”, ez olyan, mint egy nyers, szóról-szóra fordítás az angolból.
A vége felé Morgaine teljesen elvesztette szimpátiámat, amit Kevinnel műveltetett, az borzalmas. Nagyon drámai volt ez a rész. Nimue –t is nagyon sajnáltam. Mire az ember végére ér ennek a hatalmas terjedelmű regénynek, önkéntelenül is megborzong. Nem semmi, amit Marion Zimmer Bradley alkotott. Annyira eleven, életszerű, mélyen beleég az ember tudatalattijába és sosem felejti.




Avalon ködbe vész mini tv sorozatban – Artúr király és a nők


Az Avalon ködbe vész regényből tévé sorozat is készült, amelynek címét magyarul – rendkívül ostobán – Artúr király és a nők címre fordították le. Ennél butább címet nem is adhattak volna. Most komolyan, ha ezt a címet olvasod, mi jut róla eszedbe? Teljesen más, mint amiről szól. Így lehet közönségessé, világivá tenni egy nemes legendát.
Az Artúr király és a nők filmsorozat – amely úgy tudom nyolc részes eredetiben – nálunk két részként került piacra. Ha nem olvasom a könyvet, talán nem érdekelt volna annyira, de így tátott szájjal néztem a filmet. A helyszínek, a szereplők, a díszletek és a jelenetek káprázatosak voltak. Ha az első felét – ami Magyarországon az első rész a kettőből – veszem, apróbb mozzanatokat leszámítva, szinte teljesen ugyanazt eljátszották filmen, mint amit könyvben olvashattunk. Bár Viviane nem volt ilyen negatív, mint a filmben beállították, és Morgause is gonoszabbnak lett bemutatva.



 Artúr király és a nők jelenetek

.
A második résznél viszont több helyen pofátlanul eltértek a regénytől. Aminek oka teljesen érthetetlen, hiszen ha addig olyan jól átvették a történetet, miért kellett a végére eltérni? Az Artúr király és a nők mini tévé sorozatból kimaradtak a hárfák és a dalok, ami a regényben sokszor felbukkan. A merlin, azaz Taliesin is tovább jelen van, mint a könyvben, de Viviane meg elfelejtett meghalni! Gondolom így könnyebb volt, mert kimaradhatott Niniane, aki közben volt a Tó Asszonya. Taliesin utódját, Kevint szintén kihagyták a filmből. Az is zavaró, hogy itt a merlin csupán Avalon képviselőjeként van beállítva, pedig druidaként az országot járta és az ősi bölcsességet képviselte, nem csak Avalont.
Arra nem emlékszem a könyvből, hogy Morgause megátkozta Gwenhwyfar –t, csak a vége felé mesterkedik igazán ellene. Itt jegyzem meg, hogy a filmben az ismert neveket használták, tehát Gwenhwyfar helyett Guinevrát, Lancelet helyett Lancelotot. Gwydion eleinte nem volt olyan őrült és gonosz, mint azt a tévében láttatták. A szászok pedig a végén már régen szövetségesek voltak, nem ellenfelek, mint a filmben. Morgause és Gwidion között történt egy végzetes összeütközés, ami a filmből kimaradt. Viviane itt már réges-régen nem volt az élők sorában, szépen összezavarták a történetet. Aki kíváncsi a „valódi” végére, olvassa el a könyvet, mert a filmben összezagyválták.
Azt sajnálom, hogy Marion Zimmer Bradley – aki valódi mesterművet alkotott ezzel a regénnyel – már nem érhette meg a bemutatót, mert 1999-ben örökre eltávozott közülünk.


Értékelés (saját tetszési indexem)
6.5
(1-büntetés, 2-borzalmas, 3-nagyon gyenge, 4-gyenge, 5-közepes, elmegy, 6-jó, 7-nagyon jó, 8-kiváló, 9-nagyon kiemelkedő, 10-abszolút csúcs)


Kapcsolódó cikk: Lyonesse 1. - Suldrun kertje
Ajánlott cikk: Mándy Iván - Robin Hood


Ha tetszett, nyomj egy lájkot, és/vagy g+, s ha szeretnéd, hogy mások is megismerjék, meg is oszthatod!




A cikk engedély nélküli felhasználása, másolása esetén a szerző jogi fellépéssel élhet!